A csíksomlyói pünkösdi búcsú a több évszázadra visszatekintő múltjával ma is élő hagyomány. A székelyföldi katolikus közösség egyik legfontosabb vallási ünnepeként tartják számon, azonban idővel átformálódott. Az identitás, az összetartozás, a közösségi megélés, a történelmi emlékezet metszéspontjává nőtte ki magát, […]
A történelmi determinizmust, mint kézenfekvő történetszemléletet korrigálandó lép fel a tényellenes történeti elbeszélés, melyet alternatív és virtuális történelem címkékkel is elláttak már. A mi lett volna ha…? kérdésére válaszoló hipotetikus, egyszersmind spekulatív történeti beszéd egyik első ismert megnyilatkozása volt a
A virtuális / kontrafaktuális történelem fogalma Elolvasom >>
Sokan úgy gondolják, hogy a történész egyedüli feladata a múlt minél pontosabb rekonstruálása. Leopold von Ranke nyomán úgy tartják, a történettudomány arra született, hogy bemutassa a múltat, ahogyan az valójában volt („Geschichte wie es wirklich gewesen ist”). E sorok szerzője
Mi lett volna, ha…? A kontrafaktuális történetírás mint tudományos módszer Elolvasom >>
A romániai rendszerváltás új korszakot nyitott a helyi történetírás fejlődésében. A Ceaușescu-rendszer bukásával véget ért a történetírásra gyakorolt megkérdőjelezhetetlen állami befolyás, ezzel párhuzamosan pedig könnyebbé vált a nyugati intézményekkel és szakemberekkel való kapcsolattartás, a román történészek számára lehetőség nyílt nyugati
A román történetírás útkeresése 1990 után Elolvasom >>
Immár két évtizede annak, hogy Trencsényi Balázs neves történész, a CEU egyetemi tanára 2000-ben megírta híres tanulmányát „A megújulás esélyei: a román történetírás tíz éve” címmel[1]. A tanulmány a maga korában paradigmatikus volt, mert először összegezte az 1990 utáni román
Új szelek a román történetírásban Elolvasom >>
Az erdélyi magyar társadalom jelentős többsége immáron az online térben informálódik, ezért az interneten keresztül történő tudományos ismeretterjesztés fontossága megkérdőjelezhetetlen. Sajnos a konteóhívők már jóval korábban felismerték (sokszor kényszerből, mert szaklap, de még napilap se közölte volna elméleteiket) az internetben
Néhány szó az online ismeretterjesztés fontosságáról Elolvasom >>
Kedves erdélyi történész kollégák! Fel szeretném hívni a figyelmet, hogy ne csak a szakmának írjunk, hanem az erdélyi nagyközönséget is tájékoztassuk a kutatásaink eredményeiről. A történelem, a múlt megismerése nem korlátozódhat egy zárt történészi rétegre. A négy fal között zajló
Az erdélyi történész kollégák figyelmébe Elolvasom >>
Az elmúlt hétvégén elárasztotta a magyar médiát az a szenzációs bejelentés, amely szerint eddig rosszul tudtuk a mohácsi csata időpontját. Pap Norbert és szerzőtársai a Balkán füzetek 11. számában most megjelent tanulmányukban (A Gergely-féle naptárreform és a csillagászati jelenségek szerepe
Az időszámítás és a tudomány határain túl Elolvasom >>
Erdély első történelmi portálja, az Erdélyi Krónika 2017 januárjában kezdte meg működését. Az elképzeléseknek megfelelően sikerült létrehozni egy olyan digitális felületet, amely a laikus közönség számára rendszeresen közöl tudománynépszerűsítő és ismeretterjesztő írásokat Erdély történelmi múltjáról.[1] A modern technológia nyújtotta lehetőségeket
Erdélyi Krónika – Tudományos ismeretterjesztés a világhálón Elolvasom >>
A városok döntő többsége – különösen Európa, a mediterrán világ, India és a Távol Kelet környékén – több évszázados, olykor évezredes múltra tekintenek vissza. A longue durée, azaz a hosszú távú történelmi folyamatok az urbánus terekben sokkal határozottabban érvényesülnek, és a
Régészet a városban: a romániai városi és közönség-régészet kortárs perspektívái Elolvasom >>
A nemrég megjelent, monumentális három kötetes Székelyföld történetének első része ugyan röviden érinti a régészeti forrásokat (107-122, 146-150 oldalak), az eddigi Erdély történetével foglalkozó monográfiákkal vagy a már elavultnak számító, de még számos székely család által lapozott Orbán Balázs féle
Dákok, rómaiak és a székelyek esete Elolvasom >>
Köleséri Sámuel, az erdélyi aranybányászatról irt munkájában 300 évvel ezelőtt arról számolt be, hogy egy kolozsvári állampolgár egy óriási kincsleletet talált. A kolozsváriak körében futótűzként terjedt a hír, hogy rátaláltak Darius kincsére, Decebal legendás aranyára. A városi legendának a valós
Tárgyi örökségünk és a feketepiac Elolvasom >>
A november 10-13. között lezajlótt nemzetközi történész-konferencia a 700 éve szabad királyi városi rangot kapott Kolozsvár múltjába tekintett vissza, bemutatva a kutatás legújabb eredményeit, érintve a várostörténet számos, eddig nem kutatott aspektusát. Hasonlóan a 2000-ben megszervezett nagyszabású konferenciához, amely Kolozsvár
A középkori Kolozsvár a régészet tükrében Elolvasom >>
A romániai műemlékvédelem jelenleg mélyreható változásokon, mondhatni paradigmaváltáson megy keresztül. A 2014-ben létrehozott, de idén ősztől működő Nemzeti Limes Bizottság, a fiatal és dinamikus csapattal rendelkező Nemzeti Régészeti Bizottság valamint a számos megyében megújhodó, ám problémáktól nem mentes Műemlékvédelmi Bizottságok
Hova tovább, romániai műemlékvédelem? Elolvasom >>
Mihai Bărbulescu neves román régész, a Román Tudományos Akadémia levelező tagja és a római Román Akadémia volt elnöke az Idea kiadónál publikált új kötete „Régészet ma, Romániában” címmel jelent meg. A Giorgio de Chirico „Régészek” festményével díszített borító szem, száj
Régészet Romániában. Megjegyzés egy könyvbemutató margójára Elolvasom >>
Hétvégén került megrendezésre a Pósta Béla Régészeti Egyesület és a Maros Megyei Múzeum szervezésében az Archaeologia Transylvanica elnevezésű nemzetközi konferencia, ahol magyarországi és romániai régészek előadásai hangzottak el Bajusz István, az erdélyi magyar régészet doyenjének tiszteletére. A neves kolozsvári régész
Erdélyi Régészet – egy konferencia margójára Elolvasom >>
