Hadak útján

1848-1849-erdélyi-krónika

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Erdélyben

Erdély 1848-49 évi története kicsiben tükrözi a magyarországi eseményeket. Az átalakulás kezdeti lelkesedését 1848 késő tavaszától (összefüggésben Erdély és Magyarország uniójával) egyre inkább a nemzetiségi feszültségek kiéleződése követte, párhuzamosan a cs. kir. katonai hatóságok egyre csökkenő együttműködési hajlandóságával. Mindez 1848 […]

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Erdélyben Elolvasom >>

Áruló volt-e az 1848–49-es szabadságharc tábornoka?

A Korunk Akadémia Összeesküvéselméletek a magyar történelemben című előadás-sorozat keretén belül Hermann Róbert tartott előadást. A történész arra kereste a választ, hogy áruló volt-e Görgei Artúr, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tábornoka. Hermann Róbert történelmi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

Áruló volt-e az 1848–49-es szabadságharc tábornoka? Elolvasom >>

Toldi Miklós és a magyar zsoldosok Itáliában a 14. század derekán

Toldi Miklós a középkori magyar (had)történelem talán egyik legismertebb alakja. Sokan őt, mint az Arany János költeményében szerény sorból felemelkedő, szinte népmesei alakot ismerik, a valóságban azonban egy nemzetközi karriert is befutó, magyar királyi tisztségviselővel van dolgunk. Neve és életútja

Toldi Miklós és a magyar zsoldosok Itáliában a 14. század derekán Elolvasom >>

Több mint őr, de tényleg katona? Darabontok a kora újkori erdélyi városokban

A nagyvárosokban sétálva, sietve az ember általában csak félig-meddig figyel a környezetére, csak fél szemmel nézi, látja a körülötte sétálókat, az épületeket, a kirakatokat, csak háttérzajként halja kipuffugókat, a beszélgetések moraját. Számomra mindig kitűntek a nagyvárosi audiovizuális inger-tömegből a különböző

Több mint őr, de tényleg katona? Darabontok a kora újkori erdélyi városokban Elolvasom >>

„Mi a fegyvert letettük.” Erdély 1918-1919-ben

Különös nyárutó Kolozsváron Ha hihetünk a helyi sajtó társasági rovatának, Kolozsvár közvéleménye nem készült katasztrófára 1918 nyarán. A Kolozsvári Hírlap augusztus derekán összegezte nyaralási szezon tapasztalatait, s arról közölt összeállítást, hogy Erdély fürdői nem eléggé látogatottak és hadikereskedelmen felkapaszkodott kolozsvári

„Mi a fegyvert letettük.” Erdély 1918-1919-ben Elolvasom >>

Erdély szerepe a közép-európai hatalmi politikában (1657–1658)

„Özönvíz” a lengyel–litván államszövetségben, 1655 1655 őszén újabb rendkívül fontos esemény zaklatta fel a közép-európai politikusok kedélyeit: János Kázmér lengyel király szégyenszemre kénytelen volt elmenekülni a saját országából. Az 1648-ban kitörő ukrajnai kozákfelkelés ugyanis végül is odáig fajult, hogy 1654-ben

Erdély szerepe a közép-európai hatalmi politikában (1657–1658) Elolvasom >>

Magyar rebellisek: székely lófők és közszabadok

A bizonytalan eredetű, de magyar nyelvű székelyek a honfoglalást követő évtizedekben a történeti Magyarország különböző peremvidékein éltek, és határvédelmi feladatokat láttak el. Mai szállásterületükre – az ún. Székelyföldre – a 12-13. században kerültek részben Biharból, részben Dél-Erdélyből. A minden bizonnyal

Magyar rebellisek: székely lófők és közszabadok Elolvasom >>