A középkori épített örökség legikonikusabb épülettípusa a vár, amely monumentalitásával napjainkban is uralja a környező tájat, ugyanakkor maradandó, reprezentatív emléket állít építőinek. Ennek következtében a 19. században, amikor a nemzeti múlt kutatása nagy lendületet vett, a várkutatás is központi szerepet […]
A középkori várkutatás kezdetei Erdélyben a 19. század folyamán Elolvasom >>
A városvezetés egy ideig halogatta vagy helyileg próbálta megoldani a felmérést, de így csak egy megközelítőleges pontosságú hálózatot tudtak kialakítani. Amikor új utcát kellett a városi rendszerbe beilleszteni, az illetékes földmérő mérnök mindig egy új „szabályozási vonalféle” alapján mérte meg
A kolozsvári szintjelzők és a város geodéziai felmérése a 19. század végén Elolvasom >>
A tanulmány eredetileg az Urbs Várostörténeti Évkönyv 2023/18. számában jelent meg. „Senki soha tán hivatalosan ki nem mondotta a száján, és semmi hivatalos írás ki nem hirdette, de Kolozsvár Erdély fővárosa száz és száz évek óta.” – írta Kós Károly
A főváros tudat kialakulása és hatása Kolozsváron a dualizmus korában Elolvasom >>
Arra a kérdésre, hogy Székelyföldön hogyan tükröződött le a dualizmuskori magyar politika, és a közjogi kérdések mentén formálódott tömbök hogyan éreztették hatásukat ebben a régióban, úgy érzem, tökéletes példát tud adni a Gyergyószentmiklós központú választókerületben lezajlott események sorozata az 1910-es
Országgyűlési választások a gyergyószentmiklósi választókerületben 1910-ben Elolvasom >>
Tusnádfürdő, vagy a korabeli forrásokban Csík-Tusnádként emlegetett, akkoriban még falu, ma Románia egyik legkisebb városaként számontartott település, Hargita megyében, az Olt szorosában, a Komlós- és Szurdok-tetők nyugati lejtőin található.[1] 1842-ben alapították és 1968-ban emelkedett városi rangra.[2] A kisvárost gyógyvize tette
Tusnádfürdő a dualizmus korában Elolvasom >>
Előpatak földrajzi elhelyezkedés szempontjából szerencsés, hiszen mondhatni a mai Románia szívében van, de egykoron nem volt ilyen centrális helyzete, mégis sok embert vonzott. Barcaság és Háromszék határán húzódik, más nevezetes fürdőhelyek szomszédságában, mint például Tusnádfürdő, vagy a vulkanikus Szent Anna
Erdély „fiatalság forrása”: az előpataki fürdőtelep a 19. században Elolvasom >>
Napjainkban, ha azt halljuk, hogy Borszék, akkor a kellemesen pezsgő palackozott borszéki vízre gondolunk, mely szinte minden becsületes kisbolt polcán megtalálható. Viszont a 18. és a 19. században itt több mindenről volt szó. Legendák keringtek arról, hogy pontosabban ki is
Az erdélyi ásványvizek királynéja: Borszék a 19. században Elolvasom >>
Az 1903-ban történt választás Szatmárnémetiben egyike a város legizgalmasabb dualizmuskori történeteinek. Nem csupán a helyi napilapok írtak róla, hanem más, Magyarország területén aktív sajtóorgánumok – és nem csak azok, amelyek a dolgozatvégi forrásjegyzékben szerepelnek – is tárgyalták az eseményeket és
Az 1903-as novemberi véres választás Szatmárnémetiben Elolvasom >>
A pesti események Várad lakosságát is lázba hozták. Sántha György alispán négy nappal a forradalom kitörését követően 1848. március 20-ra hívta össze a vármegyei közgyűlést, amelynek az eredetileg barokk stílusban épült, de azóta már többször átépített a város központjában található
„Nagyvárad békés forradalma” Elolvasom >>
A cigányság története minden esetben adalékokkal szolgálhat egy korszak mentalitás- és társadalomtörténetéhez. Rövid tanulmányomban szeretném kibővíteni mindazokat az eredményeket, amelyeket a történetírás elért a marosvásárhelyi cigányság történetének feltárása során, szeretném az időhatárokat a 16. század elejétől kitolni egészen a 17.
Cigányok a 17. századi Marosvásárhelyen a peres iratok tükrében Elolvasom >>
A választások a dualizmusban minden közösség életében kiemelkedő alkalmak voltak. Azonban, ezek az események nem mindig voltak békés kimenetelűek, a kiegyezéstől és főként 1875-től kezdve a politikai ellentétek felerősödése a kormányzó Szabadelvű Párt és az ellenzék szimpatizánsai között olykor véres
Bánffyhunyad 1892 – egy véres választás története Elolvasom >>
Készült a NKFI 128848 sz. Székely önépítés a 19–20 században c. program támogatásával A cikk I. része Településfejlődés a Bodza-vidéken Egyed Ákos tipológiája szerint az 1848 előtti Csíkszéken és Háromszéken a határőrkatona (lófő, gyalog) székelyeket, illetve az úrbéres rendszer elemeit
A Székely Mikó Kollégium bodzafordulói kocsmája II. rész Elolvasom >>
Készült a NKFI 128848 sz. Székely önépítés a 19–20 században c. program támogatásával A cikk II. része Az iskolatörténeti kutatások arra mutatnak rá, hogy a Székely Mikó Kollégium jogelődjének, a sepsiszentgyörgyi Ev. Református Tanoda 1859-es alapításánál, és azt követően is,
A Székely Mikó Kollégium bodzafordulói kocsmája I. rész Elolvasom >>
A jelen kutatást Magyarország Collegium Talentum programja támogatta Már a 16–17. századból vannak csíki adataink a sör készítésével és fogyasztásával kapcsolatban, a 18. századból pedig már néhány sörfőző mester nevét is ismerjük. Természetesen a csíksomlyói ferences kolostorban is főztek sört.
Gyár a fejlődő Csíkszeredában Elolvasom >>
Jelen tanulmányban azt fogom bemutatni, hogy Kolozsvár milyen köztisztasági gondokkal küszködött a 19. század során, ez hogyan befolyásolta a település közegészségügyét, valamint milyen hatósági intézkedések születtek a higiéniai problémák felszámolása érdekében. A 18. század végi és 19. század eleji Kolozsvár
„E hely bepiszkolása tilos” – Kolozsvár köztisztasági helyzete a 19. században Elolvasom >>
1870-ben Kolozsvárt elérte a vasút, aminek következtében a gázvilágítás alapanyagát képező szénszállítmányok érkezhettek a városba. A döntéshozók a lehetőséget felismerve, azonnal a gázalapú világítás bevezetését szorgalmazták. Ennek megfelelően már 1871-re felépült a gázgyár, mely az akkoriban használt petróleum-világítás helyett egy
„Tömeges gázmérgezés történt városunkban” – A kolozsvári gázháború története Elolvasom >>
A kolera minden kétséget kizáróan a 19. század egyik legrettegettebb fertőző betegségének számított. Az Indiából származó járvány, melyet angolszász nyelvterületeken – a bőr kékes elszíneződése miatt – „kék halálnak”, felénk gyakran „sárga rémnek” neveztek, Európát többször is sújtotta. Ez a
Az 1893-as kolerajárvány Kolozsváron Elolvasom >>
Kolozsváron a villanyáramot csupán a 20. század első évtizedétől lehetett ipari célra használni, holott a helyi iparosok és a sajtó már évtizedekkel korábban követelte annak bevezetését. Az ez iránti igények hátterét az olcsó energia, a biztonságos és gazdaságos közvilágítás, valamint
Az alábbi képsorozatban a dualizmus kori Kolozsvár egy vasárnapját fogom rekonstruálni és bemutatni. A képaláírásokat a történelmi tények figyelembe vétele alapján írtam, ám helyenként szükség volt fiktív – ugyanakkor a korabeli valóságnak megfelelő – szövegelemek bevonására. A képeket igyekeztem úgy összeállítani,
Egy kolozsvári vasárnap története a dualizmus korából Elolvasom >>
Az 1870. évi XLII. és az 1886. évi XXI. törvény szerint képviselői mandátummal megválasztható volt bármely magyar állampolgárságú, írni-olvasni tudó férfi, aki 24. életévét betöltötte, nem állt gondnokság alatt, a törvényhatóság területén lakott és adót legalább két éve fizetett, olyan
Önkormányzati képviselő-választások Kolozsváron a dualizmus korában Elolvasom >>
