A Korunk Akadémia Összeesküvéselméletek a magyar történelemben című előadás-sorozat keretén belül Hermann Róbert tartott előadást. A történész arra kereste a választ, hogy áruló volt-e Görgei Artúr, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tábornoka.
Hermann Róbert történelmi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. 2009 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A Magyarország története című televíziós sorozatban ő volt az a történész, aki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeit mutatta be. Hermann Róbert 2016-tól a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Történettudományi Intézet, Történettudományi Doktori Iskola vezetője. A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, Dualizmus-kori Kutatócsoport vezetője. Munkásságát 2023-ban Széchenyi-díjjal jutalmazták.
Az összeesküvés-elméletek és a történelem
Ha egy történelmi eseményről kevés a forrásanyag, sok a bizonytalanság körülötte, akkor az utókor képes a valóságtól teljesen elrugaszkodott elméleteket alkotni. Mivel az elmúlt fél évszázadban a magyarság történelme tragédiákkal volt tele (katonai megszállások, levert forradalmak és elvesztett háborúk), ilyenkor könnyű azzal vádaskodni, hogy a (legtöbbször nyugati) nagyhatalmak el akarták, akarják pusztítani a magyarságot. Hogyan lehetnek ezek a tudományosságot sok esetben nélkülöző elméletek ennyire híresek és hírhedtek? Összetett problémára adnak egyszerű, egysíkú választ (például minden vereség mögött árulás húzódik), valamint a társadalmak egy része minél csillogóbb történelmet szeretne alkotni. A magyar történelem egyik legszélesebb körben elterjedt összeesküvés-elmélete Görgei Artúr árulása.
Mi lehetett Görgei szándéka a szabadságharc elárulásával?
Hermann Róbert szerint az összeesküvés-elméletek gyártói három vulgárpszichológiai indítékot soroltak fel Görgei Artúrral kapcsolatban. Az első szerint a vegyészből lett tábornok az ország vezetője akart lenni, még akkor is, ha a szabadságharc ügye elvész. A második szerint Görgei túl volt terhelve, a harmadik szerint pedig egyszerűen alkoholista volt. Ezek mellett van egy elmélet, amelyik szerint az események hatására Görgei fokozatosan vált árulóvá. Ezzel az elmélettel kapcsolatban Hermann Róbert jogosan tette fel a kérdést: melyik volt a kezdeti esemény: a váci csata, Buda visszafoglalása vagy a világosi fegyverletétel előtti időszak?
Hermann Róbert az előadásában ismertetett két tudományos materialista elméletet is Görgei árulásával kapcsolatban. Az első szerint a tábornok a saját társadalmi rétegének (a megalkuvó köznemességnek) az érdekeit nézte a hadsereg élén. Amikor úgy gondolta, hogy a demokratizálódás fenyegeti a társadalmi rétegének a hatalmi monopóliumát, elárulta a szabadságharcot. A második tudományos materialista elmélet szerint Görgei, mint volt császári és királyi tiszt, hajlandó volt harcolni a dinasztia ellen Magyarország alkotmányos önállóságáért, azonban a teljes függetlenségért nem hadakozott volna.
Görgei Artúr, a Habsburgok kéme
Kéri Edit az 1996-os könyvében egy addig új ötlettel állt az olvasóközönség elé: Görgei Artúr a Habsburgok beépített embere volt. A dinasztia becsempészte egy magyar köznemesi családba, hogy a hamarosan kitörő magyar forradalmat elárulja.
Hermann Róbert az előadásában bemutatta a kötet szerzőjét is. Kéri Edit (1926–2021) a Horthy-korszakban szocializálódott, iskolája egyik legjobb tanulójának számított. Színésznő lett belőle, és az 1950–51-es évadban a Néphadsereg Színházában (a mai Vígszínházban), majd 1951-től Győrben játszott. Ebben a városban élte meg az 1956-os forradalom eseményeit is: részt vett az október 24-i tüntetésen. Egy novemberi társulati gyűlésen bírálta a Szovjetuniót, és széttépte a pártkönyvét. 1957 júniusában büntetőeljárást indítottak ellene, 1958 áprilisában szabadult. Ezek után szinte évente új társulatban játszott, majd 1989 után aktívan politizálni kezdett. Tevékenységét főleg a volt MSZMP-tagokkal szemben fejtette ki, de az SZDSZ-es vezetők felmenőinek ÁVH-s múltját is kutatta. 1994-ben megkapta a Magyar Érdemrend Középkeresztjét.
Kéri Edit sohasem folytatott történelmi tanulmányokat, mégis szakértő történészként vett részt a barguzini Petőfi-expedícióban. Hermann Róbert megjegyezte, hogy Kéri Edit a haláláig hitt abban, hogy a segesvári ütközet után Petőfit egy orosz-osztrák megállapodás értelmében Szibériába vitték. Kéri Edit Petőfi szibériai életéről, az 1956-os Kossuth téri sortűzről, Széchenyi István fiatalkori magyar nyelvtudásáról és József Attila haláláról is írt könyvet. Ezek mind olyan témák, amelyekből kiválóan lehet összeesküvés-elméleteket gyártani…
Kéri Edit elmélete látszólag kifogástalan. Szerinte az igazi Görgei Artúr testőr korában májbajt kapott, és belehalt. Az az ember, aki Görgei Artúrként élte az életét, az egy Habsburgok által beépített ember volt, mert a dinasztia rettegett egy esetleges magyar szabadságharctól. Hogy ki lehetett ez a beépített ember? Természetesen egy Habsburg-fattyú. Ezt Kéri azzal indokolta, hogy a fiatal Görgei amikor „testvértagadóknak” nevezte a királyokat, akkor a saját családjára gondolt.
Mit mondanak a szabadságharc dokumentumai?
Jogos a kérdés, hogy a Görgei-család miért nem vette észre a cserét. Kéri ezt azzal igazolja, hogy Görgei 1832-től külföldön élt, családtagjaival nem találkozott. Kéri azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy az egész családot megfélemlítették. A tábornok nem is hasonlít a családtagjaira, leveleit átmásoltatták (Hermann Róbert itt megjegyezte, hogy voltak problémák az írásszakértői véleménnyel).Kéri azt is az olvasója elé tárja, hogy az idős Görgei Artúr és az agg Ferenc József császár arcvonásai között meglepően sok a hasonlóság: Görgei tehát biztosan egy Habsburg-fattyú. A kötetben ezt azzal is alátámasztja Kéri, hogy a könyv megírásakor felkeresett utódok nem ismerték fel a tábornok időskori képét.
Kéri Edit szerint 1849 után rengetegen foglalkoztak a magyar történeti források meghamisításával. Ilyen forrásnak nevezte az aradi vértanú, gróf Leiningen-Westerburg Károly és Széchenyi István naplóját, az aradi vallomásokat, Kmety György 1853-as röpiratát. Kéri szerint minden korabeli forrás gyanús.
Hermann Róbert az előadásában a Kéri Edit könyvét a páratlan szorgalomnak, a rámenősségnek és a történelmi ismeretek teljes hiányának az ötvözeteként jellemezte. Kéri leírja, hogy a cári csapatok már 1849. augusztus elsején tisztában voltak Görgei seregének nagyságával, de azt nem pontosítja, hogy a Julianus-, vagy a Gergely-naptár szerinti időpontban.
Hol bukik meg ez az összeesküvés-elmélet?
Hermann Róbert szerint az sem elfogadható magyarázat, hogy Görgeit egy esetleges magyar forradalom elárulására használták volna. Előadásában megemlítette, hogy Metternich herceg 1848 januárjában kijelentette, hogy ez az év eredményesebb lesz, mint az 1847-es volt. Tehát a bécsi udvar semmilyen magyar lázadástól nem tartott.
Az előadó azt is kiemelte, hogy Görgeit számos jelentős magyar politikus (Batthyány Lajos és Kossuth Lajos) és több tábornok (Klapka György, Aulich Lajos, Poeltenberg Ernő és Damjanich János) is támogatta. Kéri elmélete szerint tehát vagy nagyon naivak voltak az első felelős magyar kormány politikusai és néhány későbbi aradi vértanú, vagy ők is be voltak szervezve. Jogosan tette fel a költői kérdést Hermann Róbert, hogy mi lett volna, ha Görgei valamelyik csatájában elesik. Az egész elmélet darabjaira hull.
Hermann Róbert elismerte, ha Görgei valóban el akarta árulni a magyar szabadságharc ügyét, akkor erre számos alkalma lett volna. Megütközhetett volna 1848 telén a császáriakkal, de a téli hadjáratával elvonta Windisch-Gräz figyelmét a Tiszántúlról. A tavaszi hadjárattal felszabadította az ország jelentős részét, amiért Ausztriától kikényszerítette a cári csapatok behívását. Milyen áruló az, aki a megbízóitól (a Habsburg-család és Haynau táborszernagy) elveszi a győzelem sikerét? A kérdés nem is annyira lényegtelen, hiszen Görgei az oroszok előtt tette le a fegyvert, nem a császári csapatok előtt.
Az elmélet azt sem vette figyelembe, hogy több magyar katonai vezető is követett el hibákat. Mészáros Lázár és Henryk Dembiński egyetlen csatát sem nyertek meg, utóbbi ráadásul katasztrófába juttatta a déli fősereget. Perczel Mór soha senkinek nem engedelmeskedett a szabadságharc alatt.
A kötet visszhangja
Sokat elárul a Kéri-kötetben leírtakról, hogy a lektor, Borus József a könyv bemutatóján elhatárolódott tőle. Pomogáts Béla eszement hülyeségnek tartotta a könyvben leírtakat. Hermann Róbert szerint sem fogadható el történelmi munkaként Kéri Edit kötete. Schmidt Mária szerint a szerző a maga hipotézisét meggyőzően bebizonyította. A szélsőjobb dicsérte a kötetet, míg mások egyszerűen detektív- vagy kalandregényként kezelték.
Hermann Róbert előadása rávilágított arra, hogy mi a veszélye az összeesküvés-elméleteknek. A megalkotói nem rendelkeznek a választott témához szükséges történelmi ismeretekkel, és összetett kérdésekre próbálnak nagyon egyszerű, mindenki számára érthető magyarázatot adni. Mivel a magyarázat egyszerű, bemutatása logikus, sokan gondolhatják, hogy ezek az elméletek igazak is lehetnek. Ha valaki azonban egy kicsit utánanéz a témának, rájöhet, hogy ezek az összeesküvés-elméletek nagyon törékeny lábakon állnak. Ez az instabilitás megfigyelhető azokban a konspirációs elméletekben is, amelyek Görgei Artúrt Habsburg-fattyúnak vagy a dinasztia beépített emberének mutatják be.
