A bölény Európa legnagyobb növényevő emlőse, mely valaha az eurázsiai kontinens nagy részét benépesítette. Jelentős populációja élt a Kárpát-medencében és kiemelten az erdélyi Kárpátokban is. Az ember és a bölény együttélése sajátos színfoltja a térség történelmének, mely sajnos hosszabb távon […]
Az erdélyi bölény: történeti áttekintés és vadászati vonatkozások Elolvasom >>
A Korunk Akadémia Összeesküvéselméletek a magyar történelemben című előadás-sorozat keretén belül Hermann Róbert tartott előadást. A történész arra kereste a választ, hogy áruló volt-e Görgei Artúr, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tábornoka. Hermann Róbert történelmi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
Áruló volt-e az 1848–49-es szabadságharc tábornoka? Elolvasom >>
A cikksorozat utolsó részében a zalatnai szakoktatás két évtizedes történetét mutatjuk be. A szakiskola alapítása nyitotta meg a Zalatna környékére azóta is jellemző erőltetett, a helyi érdekeket és lehetőségeket figyelmen kívül hagyó központi politikai szándékon alapuló iparosítás sorozatát. A szakiskola
Kőfaragás és kőcsiszolás oktatás Zalatnán – Az ipartól az iparművészetig V. Elolvasom >>
2021. október 8-án jelentős eseményre került sor a Babeș–Bolyai Tudományegyetem főépületének Aula Magna dísztermében, amelynek keretén belül a Babeș–Bolyai Tudományegyetem a Doctor Honoris Causa címet adományozta, és tiszteletbeli doktorának fogadta prof. dr. Romsics Ignác akadémikust, nyugalmazott egyetemi tanárt, napjaink egyik
Romsics Ignác díszdoktorrá avatása Elolvasom >>
Seres Attila, történész, szlavista, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa. 2011–2015-ben a Moszkvai Magyar Kulturális Központ tudományos igazgatóhelyettese, majd a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet vezetője. Fel tudná idézni, hogy mi
Folyó év május 22-én került sor Murádin János Kristóf történész, a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatója által írt Mindent Erdélyért. Az Erdélyi Párt története 1940 és 1944 között című könyv bemutatójára. A helyszín az Óvárban található Bocskai-házban levő
„Mindent Erdélyért” – Beszámoló Murádin János Kristóf könyvének bemutatójáról Elolvasom >>
2018. december 7-én, pénteken szép számú hallgatóság gyűlt össze a tordai polgármesteri hivatal (valamikori vármegye háza) tanácstermében Süli Attila hadtörténész-őrnagy legújabb könyvének bemutatójára, melynek címe: Torda megye és Aranyosszék szabadságharca 1848-49-ben. A hallgatóságot Józan Erzsébet, a tordai Jósika Miklós Elméleti
Torda megye és Aranyosszék szabadságharca 1848-49-ben Elolvasom >>
Megdöbbenéssel értesülünk az MTA átalakítását célzó döntésekről. Számunkra az MTA tudósköre és az erre szervesen épülő kutatóközpontok a magyar tudományosság színvonalát, bizonyos példák esetében pedig etalonját is jelentik. Mindemellett – örvendetes módon – rendezvényeik, kiadványaik által az utóbbi évtizedekben a
Az Erdélyi Krónika Egyesület szolidaritási nyilatkozata az MTA mellett Elolvasom >>
Mezőségi népdalt énekelni pihenőként a skót néptánc után, majd egy balkáni körtánccal folytatni a sort – mindezt a csupasz asztalról megevett, skót whiskyvel leöblített sós, főtt hering után. Van ebben valami érdekes, élvezetes, határozottan élményszámba menő. Néha csodálattal és örömmel
Történelem, whisky, töltött káposzta Elolvasom >>
Erdély első történelmi portálja, az Erdélyi Krónika 2017 januárjában kezdte meg működését. Az elképzeléseknek megfelelően sikerült létrehozni egy olyan digitális felületet, amely a laikus közönség számára rendszeresen közöl tudománynépszerűsítő és ismeretterjesztő írásokat Erdély történelmi múltjáról.[1] A modern technológia nyújtotta lehetőségeket
Erdélyi Krónika – Tudományos ismeretterjesztés a világhálón Elolvasom >>
„Fekete Ibolya filmje, az Anyám és más futóbolondok a családból középiskolai tananyag kellene legyen” – kezdi cikkét az origo.hu kritikusa. A kijelentés tartalmát nem lehet tagadni, de tény, hogy Chico és Bolshe Vita rendezőjének 2015-ös filmje ennél jóval több, és
Anyám és más futóbolondok a családból Elolvasom >>
A koraújkor egyik legkiemelkedőbb forráscsoportját a nemesi oklevelek jelentik, melyek nemcsak család-, politika-, hely-, művelődéstörténeti adatokkal szolgálnak, hanem bemutatják a korszak karrierépítési lehetőségeit is. A fejedelemség-kori címeres oklevelek elnyerése elsősorban a katonai érdemekkel, az országnak vagy a fejedelemnek tett jó
Fejedelemségkori oklevelek a Csíki Székely Múzeumban Elolvasom >>
