„Megindult szívvel állok itt az országzászló előtt, amely minden időkben hirdetni fogja a magyarság, összetartozását, egységét, közös akaratát, hitét és erejét.”[1] 1940. augusztus 30-án, a második bécsi döntés értelmében Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. A Magyar Királyi Honvédség szeptember […]
Országzászló avatás Marosvásárhelyen 1942-ben Elolvasom >>
A cikk az Azopan.ro és az Erdélyi Krónika együttműködéséből született 1940. augusztus 30-án a bécsi Belvedere palotában aláírták a második bécsi döntést, mely Erdély sorsát volt hivatott rendezni és a hónapok óta tartó román–magyar tárgyalásokra próbált pontot tenni. A német
Az 1940-es marosvásárhelyi bevonulás egy helyi zsidó szemszögéből Elolvasom >>
Manapság néhány százra tehető a holokauszt előtt 200 ezret elérő erdélyi zsidók száma. A régi magyar és az erdélyi zsidó leszármazottak Izraelben és az Amerikai Egyesült Államokban még őriznek egy-két fontosabb kulturális jellegzetességet. Nemrégiben a nagysikerű Unortodox című minisorozat mutatta
Pajesz, köntös, cilinder – avagy hogyan öltözködtek az erdélyi zsidók Elolvasom >>
1940. augusztus 30-án Bécsben aláírták azt az egyezményt, mely a hónapok óta tartó magyar-román területi vitát volt hivatott rendezni. Ennek értelmében visszacsatoltak Magyarországhoz 43 104 km²-t, mely magába foglalta Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, nagyjából 2,5 millió lakossal. Az 1941-es magyar
Az 1940-es észak-erdélyi bevonulás képekben Elolvasom >>
A 20. század történetét talán leginkább a két világháború határozza meg. Ezzel (is) van összefüggésben, hogy minden egyes generációt érintett valamilyen formában a katonai szolgálat. Az alábbi gyűjteményben a történelmi Csík megye katonáinak kizárólag a magyar haderőkben eltöltött szolgálatáról közlök
Generációk háborúi képekben Elolvasom >>
A fenti kép a marosvásárhelyi Új Élet folyóirat archívumának anyagából származik. A fotó hátlapján, melyet Wagner Rudolf készített, mindössze ennyi áll: „Moldovan, a kolozsvári egyetemi csapat tehetséges kapusa. Ő védte a törökországi UEFA ifjúsági tornán hazánk válogatottjának kapuját. Egyik legnagyobb
A Györgyfalvitól az UEFA ifjúsági tornáig Elolvasom >>
Az alábbi képsorozatban a dualizmus kori Kolozsvár egy vasárnapját fogom rekonstruálni és bemutatni. A képaláírásokat a történelmi tények figyelembe vétele alapján írtam, ám helyenként szükség volt fiktív – ugyanakkor a korabeli valóságnak megfelelő – szövegelemek bevonására. A képeket igyekeztem úgy összeállítani,
Egy kolozsvári vasárnap története a dualizmus korából Elolvasom >>
1949 után a csíksomlyói búcsú megszervezését a hatóságok teljesen ellehetetlenítették. 1949-1989 között csak zárt körben, a somlyói kegytemplomban lehetett megtartani. Az 1989-es forradalmat követően újra lehetségessé vált a szabad vallásgyakorlás, melynek következtében a csíksomlyói ferencesek ismét megrendezhették a pünkösdi búcsút.
Az 1990-es csíksomlyói búcsú képekben Elolvasom >>
A maszkok és a kesztyűk jó ideig a koronavírus járványt fogják eszünkbe juttatni, a kézmosás és a fertőtlenítés szinte ösztönös cselekvésekké válnak. Régi sajtótermékeket lapozgatva láthatjuk, hogy a higiénia már a múlt században is sokszor került reflektorfénybe. Az 1945-1989 közötti időszakban,
Maszkos fotóválogatás a Dolgozó nőben kézmosó nőkről Elolvasom >>
A cikk az Azopan és az Erdélyi Krónika együttműködéséből született. 1944. június 4-én Marosvásárhely főterén nagy ünnepségre került sor. Ekkor adták át a városban 1941 óta működő Csaba királyfi gyorsfegyvernemi hadapródiskola számára az ún. csapatzászlót. Az iskola felállítása a honvédség
Zászlóavatás Marosvásárhelyen Elolvasom >>
