Történész, PhD, az Erdélyi Krónika munkatársa
Rákóczi Zsigmond 1544-ben született a felső-magyarországi Felsővadásziban, köznemesi családban. Már fiatalon katonai pályára lépett. Előbb Perényi Gábor abaúji főispán apródja lett, majd az egri várban szolgált. Perényi jóvoltából 1572-ben Szendrő várkapitánya lett, majd 1587-ben Eger várkapitányává nevezték ki. Egy évvel […]
Fejedelmek: Rákóczi Zsigmond Elolvasom >>
Az alábbi interjúk 2018-2019 között készültek nagyszüleimmel, elsősorban nagyapámmal György Ignáccal. Elbeszélésükből kissé közelebbi betekintést nyerhetünk a második világháború utolsó teljes évének, 1944-nek a gyergyóvidéki történéseibe. Mint minden interjú, ezek a visszaemlékezések is természetesen szubjektívek, és a múlt felidézésébe vegyülő
Gyergyóvidéki nagyszülők a világháborúról Elolvasom >>
1940. augusztus 30-án Bécsben aláírták azt az egyezményt, mely a hónapok óta tartó magyar-román területi vitát volt hivatott rendezni. Ennek értelmében visszacsatoltak Magyarországhoz 43 104 km²-t, mely magába foglalta Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, nagyjából 2,5 millió lakossal. Az 1941-es magyar
Az 1940-es észak-erdélyi bevonulás képekben Elolvasom >>
A Midway Roland Emmerich 2019-ben megjelent háborús drámája. A 64 éves filmrendezőhöz olyan filmek kötődnek, mint a Függetlenség napja (1996) és a Hazafi (2000). Ezúttal ismét egy történelmi témát, a midway-i csatát és az ahhoz vezető utat vette górcső alá.
A 20. század történetét talán leginkább a két világháború határozza meg. Ezzel (is) van összefüggésben, hogy minden egyes generációt érintett valamilyen formában a katonai szolgálat. Az alábbi gyűjteményben a történelmi Csík megye katonáinak kizárólag a magyar haderőkben eltöltött szolgálatáról közlök
Generációk háborúi képekben Elolvasom >>
1949. június 4-én tartotta Márton Áron római-katolikus erdélyi püspök utolsó szentbeszédét a csíksomlyói pünkösdi búcsún. Az eseményre már az egypártrendszer bevezetése, a romániai magyar intézményhálózat fokozatos elsorvasztása, és az egyre erősödő egyházellenes retorika légkörében került sor. A román kormány 1948-ban
Márton Áron utolsó csíksomlyói beszéde Elolvasom >>
1949 után a csíksomlyói búcsú megszervezését a hatóságok teljesen ellehetetlenítették. 1949-1989 között csak zárt körben, a somlyói kegytemplomban lehetett megtartani. Az 1989-es forradalmat követően újra lehetségessé vált a szabad vallásgyakorlás, melynek következtében a csíksomlyói ferencesek ismét megrendezhették a pünkösdi búcsút.
Az 1990-es csíksomlyói búcsú képekben Elolvasom >>
Sztálin halálát követően látványos „desztalinizáció” vette kezdetét, mely során a hatalmon lévő politikai elit rákényszerült saját tevékenységének felülvizsgálatára. Bulgáriában a helyi munkáspárt főtitkára, Valko Cservenkov 1954-ben megbukott, az 1949-1953 között elítéltek egy részét fokozatosan rehabilitálták. Lengyelországban a házi őrizetben tartott
Az 1956-os magyarországi forradalom hatása Erdélyben Elolvasom >>
Nagyapám, Kovács Ferenc 1929-ben született a Csík megyei Csíkzsögödben.[1] Bár gyerekkorában kifejezetten értelmiségi pályára készült (történelemtanári vágyálmokat dédelgetett), számításait a második világháború keresztülhúzta. A háború és az azt követő évek eredményeként nagyapám élete összefonódott a katona-léttel. Ez a rövid írás
Erdélyi magyar katonasors Elolvasom >>
Az 1944 utáni Romániában a háborús bűnösség fogalmának meghatározásában két tényező játszott kiemelt szerepet: a megszálló szovjet hatóságok által támogatott Román Kommunista Párt térnyerése és az ezzel párhuzamosan kibontakozó hatalmi harcok, valamint Észak-Erdély katonai visszahódítása után a helybéli magyarsághoz való
A II. világháború lezárása és a szovjet Vörös Hadsereg előretörése teljesen átrajzolta az európai geopolitikai realitásokat. Míg nemzetközi téren fokozatosan egy bipoláris világrend alakult ki, addig a megszállt kelet-közép-európai országokban kezdetét vette az adott államok „szovjetizálása”, mely a kommunista pártok
Antikommunista fegyveres ellenállás a II. világháború utáni Romániában Elolvasom >>
Cristina Diac: Zorii comunismului în România. Ștefan Foriș, un destin neterminat. Târgoviște, Editura Cetatea de Scaun, 2014 [A kommunizmus hajnala Romániában. Fóris István, egy befejezetlen végzet]. Az államszocializmus romániai története a rendszerváltás óta a romániai történésztársadalom egyik kutatási témájává vált.
„Az RKP az Internacionálé részlege és ugyanazokat a célokat követi” Elolvasom >>
A II. világháborút követően a hat év alatt elkövetett súlyos atrocitások, a hatalmas mértékű emberveszteségek és a holokauszt közösen ahhoz a felismeréshez vezettek, hogy a háború alatti politikai- és katonai vezetőket és a bűncselekmények felelőseit nem csak morális síkon lehet
„Bűnösek az ország tönkretételében és háborús bűnökben…” Elolvasom >>
