Kora újkor Archives - Erdélyi Krónika

Több mint őr, de tényleg katona? Darabontok a kora újkori erdélyi városokban

Izsán Csaba | 2023-01-21

A nagyvárosokban sétálva, sietve az ember általában csak félig-meddig figyel a környezetére, csak fél szemmel nézi, látja a körülötte sétálókat, az épületeket, a kirakatokat, csak háttérzajként halja kipuffugókat, a beszélgetések moraját. Számomra mindig kitűntek a nagyvárosi audiovizuális inger-tömegből a különböző őrző-védő és biztonsági cégek emberei, akik a város dinamikájával szemben […]

Több mint őr, de tényleg katona? Darabontok a kora újkori erdélyi városokban Tovább olvasom

Fejedelmek: Báthory István

2022-08-03

1533-ban született Szilágysomlyón, nagy múltú nemesi családban. Apja, id. Báthory István 1530-1534 között erdélyi vajda volt. Fia születését követően alig félévre elhunyt, ezért Várdai Pál esztergomi érsek vállalta a neveltetését. Az 1540-es években Bécsben, I. Ferdinánd udvarában volt apród. 1556-ban visszatért Erdélybe, ahol János Zsigmond híve lett. 1562-ben ő vezette

Fejedelmek: Báthory István Tovább olvasom

Fejedelmek: Barcsay Ákos

2022-06-26

360 éve gyilkolták meg Barcsay Ákos erdélyi fejedelmet. Személye és uralkodása eléggé ellentmondásos volt. Egyesek törökbarátnak, mások kiváló reálpolitikusnak tartották. Barcsay 1619-ben született. Születési helye nem ismert, de egy ősi nemesi család sarja, melynek birtokközpontja a Hunyad megyei Nagybarcsa, így elképzelhető, hogy itt született. I. Rákóczi György fejedelemsége idején diplomáciai

Fejedelmek: Barcsay Ákos Tovább olvasom

Fejedelmek: Bethlen Gábor

2021-11-15

Bethlen Gábor 1580-ban született a Hunyad vármegyei Marosillyén, a nagymúltú „hattyús” Bethlen család sarjaként (becenevűket címerükről kapták, a „kígyós” Bethlenektől való megkülönböztetés végett). Apja, Bethlen Farkas kezdetben a Habsburgokat támogatta, de később János Zsigmond, majd annak halála után Báthory István pártjára állt. 1575-ben a fejedelem oldalán részt vett a kerelőszentpáli

Fejedelmek: Bethlen Gábor Tovább olvasom

Fejedelmek: János Zsigmond

2021-07-29

János Zsigmond 1540-ben született Budán. Apja I. (Szapolyai) János magyar király, anyja Jagelló Izabella királyné. Apja alig 10 nappal születése után elhunyt az erdélyi Szászsebesen, anélkül, hogy valaha is látta volna fiát. Még az év szeptemberében a Rákos mezején magyar királlyá választották II. János néven, de a tényleges hatalom ekkor

Fejedelmek: János Zsigmond Tovább olvasom

Fejedelmek: Székely Mózes

2021-05-14

Székely Mózes 1553-ban született Udvarhelyszéken, bár pontos születési helye vita tárgya. Egyes források szerint Székelyudvarhelyen (Szamosközy István), míg más források szerint Lövétén látta meg a napvilágot. Apja udvarhelyszéki főkapitány és főkirálybíró volt, anyja személye ismeretlen. Az ifjú Székely először az 1575-ös kerelőszentpáli csatában tűnik fel. A csatát megelőző napon kardját

Fejedelmek: Székely Mózes Tovább olvasom

Fejedelmek: Rákóczi Zsigmond

2021-02-06

Rákóczi Zsigmond 1544-ben született a felső-magyarországi Felsővadásziban, köznemesi családban. Már fiatalon katonai pályára lépett. Előbb Perényi Gábor abaúji főispán apródja lett, majd az egri várban szolgált. Perényi jóvoltából 1572-ben Szendrő várkapitánya lett, majd 1587-ben Eger várkapitányává nevezték ki. Egy évvel később legyőzte a túlerőben lévő török csapatokat Szikszó mellett, amiért

Fejedelmek: Rákóczi Zsigmond Tovább olvasom

Erdély szerepe a közép-európai hatalmi politikában (1657–1658)

B. Szabó János | 2020-12-04

„Özönvíz” a lengyel–litván államszövetségben, 1655 1655 őszén újabb rendkívül fontos esemény zaklatta fel a közép-európai politikusok kedélyeit: János Kázmér lengyel király szégyenszemre kénytelen volt elmenekülni a saját országából. Az 1648-ban kitörő ukrajnai kozákfelkelés ugyanis végül is odáig fajult, hogy 1654-ben a moszkvai cár kegyesen oltalmába fogadta a lázadó „zaporozsjei hadat”,

Erdély szerepe a közép-európai hatalmi politikában (1657–1658) Tovább olvasom

A végrendelet, mint a felekezeti hovatartozást meghatározó elem a 17–18. századi Erdélyben

Bartha Zoltán | 2019-10-06

Az írásbeliség egyik legszemélyesebb műfaja a végrendelet, és annak ellenére, hogy általában egy szomorú eseményhez, az elkerülhetetlen elmúláshoz kötődik, az irodalom legszebb műfajai közé tartozik. A halál elkerülhetetlen, ez félelemmel járhat, hisz az ismeretlenbe vezető utolsó útra lépő hívő nem tudhatta, hogy lelke a mennyországba, vagy az örök kárhozatra fog

A végrendelet, mint a felekezeti hovatartozást meghatározó elem a 17–18. századi Erdélyben Tovább olvasom

Magyar rebellisek: székely lófők és közszabadok

Romsics Ignác | 2019-05-30

A bizonytalan eredetű, de magyar nyelvű székelyek a honfoglalást követő évtizedekben a történeti Magyarország különböző peremvidékein éltek, és határvédelmi feladatokat láttak el. Mai szállásterületükre – az ún. Székelyföldre – a 12-13. században kerültek részben Biharból, részben Dél-Erdélyből. A minden bizonnyal tudatos telepítést a Magyar Királyság délkeleti határainak őrzése indokolta[1]. A

Magyar rebellisek: székely lófők és közszabadok Tovább olvasom

A Gyerőffyek és Kolozsvár. Egy 16. századi malomper

Bartha Zoltán | 2018-08-25

Kolozsvár város levéltárában őrzött jegyzőkönyvek alapján[1] a malompert kiváltó konfliktus 1576 telén kezdődött. Egy ezen év május 13-án bejegyzett tanúmeghallgatásról készített jegyzőkönyvből értesülünk a konfliktust elidéző okról: Ferenczi Antal kolozsvári főbíró és Iwreg Antal királybíró[2] kérésére a városi hatóság tisztviselői kimentek Szamosfalvára, Gyerőffy Gáspár házához, felszólítván, hogy tegyen eleget a

A Gyerőffyek és Kolozsvár. Egy 16. századi malomper Tovább olvasom

Főúri végtisztesség a 18. századi Erdélyben

Bartha Zoltán | 2018-02-17

A kora-újkori Erdélyben, felekezettől függetlenül, a temetési szertartások igen fontos társadalmi eseménynek számítottak. Miközben a gyakori csecsemőhalálozás miatt a keresztelőt gyorsan, szűk családi körben ülték meg, a házasságnak valamint a temetésnek már komoly reprezentációs szerepe volt. A temetések lebonyolítására valóságos „forgatókönyvek” készültek, melyek pontosan előírták a szertartás teljes menetét. A

Főúri végtisztesség a 18. századi Erdélyben Tovább olvasom

Sószállítás és kereskedelem Erdélyben I. Apafi Mihály uralkodása idején

Bakk Antal-Pál | 2017-09-05

Szerző: Bakk Antal-Pál Több évezredes múltra tekint vissza a különböző árucikkek szállításának története. Az említett folyamat jótékony hatásai az árucikkek egyik településről, régióból, országból egy másik helyszínre való eljuttatásában vizsgálhatóak. Az áruszállító útvonalak a származási helytől a felvevőpiacig tartottak, elsődlegesen olyan régiókba, ahol az illető áru hiánycikknek számított, illetve a

Sószállítás és kereskedelem Erdélyben I. Apafi Mihály uralkodása idején Tovább olvasom

A kolozsvári Mária-oszlop. Egy közép-európai emléktípus a 18. századi Erdélyben

2017-05-16

Szerző: Kovács Zsolt A kolozsvári Mária-oszlop az erdélyi barokk szobrászat egyik meghatározó emléke, melynek jelentőségét már régóta felismerte a korszak erdélyi művészetével foglalkozó művészettörténeti kutatás. Ez elsősorban művészi színvonalának köszönhető, hiszen a szoborcsoportot faragó Anton Schuchbauert az erdélyi barokk szobrászat egyik legtehetségesebb mestereként tartja számon a szakirodalom, de emellett az

A kolozsvári Mária-oszlop. Egy közép-európai emléktípus a 18. századi Erdélyben Tovább olvasom

Reformátusból katolikus. Bethlen Miklós vallási dilemmái

Bartha Zoltán | 2017-04-25

Szerző: Bartha Zoltán Bethlen Miklós 1720-ban született, mint Bethlen Ádám és Bánffy Klára fia. Iskoláit, testvéreihez (Gábor és Ádám) hasonlóan a Marosvásárhelyi Kollégiumban végezte. Daniel István írása szerint 1752-ben fia, valamint gróf Bethlen Miklós és báró Korda György is „a legkegyelmesebb császári fejedelemasszony kegyéből, a maga udvari kamarássinak jeles collégiumába

Reformátusból katolikus. Bethlen Miklós vallási dilemmái Tovább olvasom

Sóbányászat I. Apafi Mihály fejedelemsége idején (1661-1690)

Bakk Antal-Pál | 2017-04-13

Szerző: Bakk Antal-Pál „Minden dolgozásnál nagyobb az sóvágás.”[1] Gazdaságtörténeti szempontból a bányászat kiemelkedő szerepet játszott a Kárpát-medence gazdasági életében. Erdély, mint területi egysége a Magyar Királyságnak a középkortól kezdve fő gazdasági potenciálját altalaji kincseinek a kitermelése és gazdasági forgalomba való helyezése határozta meg. Említett altalaji kincsek közül a legfontosabb és

Sóbányászat I. Apafi Mihály fejedelemsége idején (1661-1690) Tovább olvasom

A református Bethlen Gábor hitehagyása

Bartha Zoltán | 2017-03-30

Szerző: Bartha Zoltán Bethlen Gábor egy nagymúltú, erős református hagyományokkal rendelkező család sarjaként született. Apja, Bethlen Ádám, Bethlen Sámuel és Borsai Nagy Borbála fia. Fehér vármegyei főispán (1730-tól), guberniumi tanácsos (1730-tól), a Rendek Elnöke (1742.április 12-től), a Marosvásárhelyi Kollégium főgondnoka (1745) volt. Anyja, Bánffy Klára, Bánffy György gubernátor leánya. Kettejük

A református Bethlen Gábor hitehagyása Tovább olvasom

Árva Bethlen Kata élete

2017-01-19

Szerző: Bartha Zoltán Apja, Bethlen Sámuel, Küküllő vármegyei főispán (Bethlen Miklós kancellár testvére), anyja borsai Nagy Borbála volt. Apja korán meghalt, így anyja öt kiskorú árvát nevelt. A Rákóczi szabadságharc idején a család Szebenbe menekült, ahol az özvegy feleségül ment Haller Istvánhoz, a Habsburg párton maradt Erdély „elnökéhez”. Az új

Árva Bethlen Kata élete Tovább olvasom

Macskási Krisztina botrányos élete

2017-01-08

Szerző: Bartha Zoltán Erdély történetében a 18. század, a Rákóczi szabadságharcot leszámítva a békés átalakulás százada. A politikai, gazdasági és társadalmi változások együtt jártak egy vallási és kulturális metamorfózissal is. A szokások, a gondolkodásmód, de még az erkölcsök is kicserélődnek vagy fellazulnak. Egy ilyen vallási és erkölcsi átalakulásnak vagyunk tanúi

Macskási Krisztina botrányos élete Tovább olvasom

Városi rang és jobbágysors között. Csíkszereda az Erdélyi Fejedelemség korában

2017-01-06

Szerző: Karda-Markaly Aranka Köztudott, hogy Csíkszereda 1558-ban kiváltságlevelet kap Izabella királynétól, amelyet az évtizedek során Erdély fejedelmei sorra megerősítenek. A kiváltságlevél utolsó kibocsátója és megerősítője Apafi Mihály fejedelem, 1670-ben adja ki a privilégiumot, melyet ma a Csíki Székely Múzeumban őriznek. Mit is jelentett a korban a városi státus? Valóban városnak

Városi rang és jobbágysors között. Csíkszereda az Erdélyi Fejedelemség korában Tovább olvasom