Nemrég a Farkas utcai Református Templomban jártam, amikor a gyönyörűen felújított kerengő egyik ablakfülkéjében a vakító napfényben megpillantottam egy ókori istennőt. Nem egy posztmodern prodigiumról van szó, bár akár az is lehetne, hisz az ókor és a régészet szerelmese számára […]
Róma öröksége a padláson Elolvasom >>
Gyulafehérvár Erdély egyik legfontosabb települése. Történelmi szerepet játszott már a kora Árpád korban, amikor az erdélyi vajdák székhelye és az erdélyi püspökség központja volt, de a Fejedelemség korában is, amikor Erdély fővárosaként volt számon tartva. Mindez azonban leginkább annak köszönhető,
Apulum, az ókori Gyulafehérvár digitális térképe Elolvasom >>
A dák kultúra fővárosaként számon tartott Sarmizegetusa Regia (Gredistye, Hunyad megye) jelenleg az egyetlen, régészeti világörökségi helyszíne Romániának. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy már a 18. század óta a kincskeresők, utazók és régészek érdeklődésének középpontjában került: német, magyar és
Sarmizegetusa Regia rekonstruált szentélyei Elolvasom >>
Az 1860-tól 1944-ig tartó időszakban Marosvásárhely lakosai szám szerint három impériumváltást éltek meg és mindezen államok igyekeztek legitimizálni hatalmukat saját uralmuk alatt. A városrendészet fokozódása a 19. század második felére tehető, ennek a szimbolikus terek létrehozása az egyik velejárója. Írásomban
Kire, és hogyan emlékezzenek a vásárhelyiek? Elolvasom >>
Kossuth kert A hatalmas parkot egy Heim nevű budapesti műkertész tervei alapján alakították ki a 19. század utolsó éveiben. A helyén téglavető volt, először ennek posványos gödreit kellett feltölteni, csak ezután kerülhetett sor a ritka fafajták, az arborétum telepítésére. A
Történetek az egykori Szatmárról: Kossuth-kert, vasútállomás, kioszk Elolvasom >>
A labdarúgás megjelenésétől kezdve igen közkedvelt volt a kolozsváriak körében. 1896-ban az egyetem versenyvizsgát írt ki a tornatanári és vívómesteri állásért, amelyet Vermes Lajos nyert meg. Az akkori Magyarországon nagy népszerűségnek örvendő sportember ősztől a Római Katolikus Főgimnáziumban is tanított,
Vereségeken át a győzelem felé Elolvasom >>
Györke Zoltán volt prefektus-helyettes közölt egy dokumentumot, amely azóta bejárta a román sajtót. Az 1974 október 15-i közgyűlésen Nicolae Ceauşescu rövid párbeszédet folytatott hat párttársával – többek között Elena Ceauşescuval – Kolozsvár (Cluj) 1850 éves municípiumi fennállásának alkalmából a város
Cluj és Napoca: egy névcsere története Elolvasom >>
Szatmárnémeti lakosai számára ma már természetes, hogy a régi városközpontban egy szép, rendezett, folyamatosan karban tartott park áll fákkal, virágokkal, padokkal, sétányokkal, szökőkutakkal. Olyanokkal is találkoztam, akik hajlamosak azt hinni, hogy ez mindig így volt és így is marad. Erről
Szatmárnémeti központi parkjának rövid története Elolvasom >>
Ha Kolozsvár történetének kezdeteit keressük, a figyelmünket nem a történelmi városmagra, hanem valamivel odébb, a ma Kálvária-tetőnek nevezett dombtetőre kell összpontosítanunk. Itt emelték az első Árpád-házi királyaink – vélhetően még Szent István korában –, azt az ispánsági várat, ahonnan a király
Károly Róbertnek a kolozsvári polgároknak adott kiváltságlevele 1316-ból Elolvasom >>
A kolozsvári Mária-oszlop az erdélyi barokk szobrászat egyik meghatározó emléke, melynek jelentőségét már régóta felismerte a korszak erdélyi művészetével foglalkozó művészettörténeti kutatás. Ez elsősorban művészi színvonalának köszönhető, hiszen a szoborcsoportot faragó Anton Schuchbauert az erdélyi barokk szobrászat egyik legtehetségesebb mestereként
A kolozsvári Mária-oszlop. Egy közép-európai emléktípus a 18. századi Erdélyben Elolvasom >>
Kolozsvárt az árvíz 1879 telén érte el, amikor a Szamos a jégtorlaszok miatt kiöntött a város több részén is. A kortársak az árvíz okait a napok óta tartó havazásban és az utána bekövetkező rohamos olvadásban és esőben látták. A korabeli
Az 1879-es árvíz Kolozsváron Elolvasom >>
A humor, a szatíra, a groteszk és a karikatúra nem voltak idegen elemek a századelőn élő marosvásárhelyiek számára sem. Ahogyan Magyarországon (elsősorban a fővárosban) az 1867-es kiegyezést követő időszakban a politikai nyomás enyhült, így megjelenhettek az első vicclapok. Ezekből „táplálkozott”
Humor Marosvásárhelyen, a 20. század elején Elolvasom >>
A Béga-parti város illusztris, korszakos jelentőségű személyiségeinek sorában kiemelkedő helyet foglal el Telbisz Károly (1854–1914), Temesvár sok évszázados történelmének legkiválóbb polgármestere. A Telbisz János földbirtokos és Schiller Antónia fiaként 1854. november 19-én Németcsanádon világra jött Telbisz Károly – aki korábban főügyészként,
Telbisz Károly, Temesvár városépítő polgármestere Elolvasom >>
Marosvásárhely történetében többször is előfordult, hogy tragikus események miatt felkeltette a nemzetközi közvélemény figyelmét. Ha eltekintünk a rendszerváltás időszakában lezajló fekete március gyászos eseményeitől, melyet kvázi „élőben” közvetített a média, egy szinte száz évvel korábbi (teljesen más jellegű) eseményre világítanék
A marosvásárhelyi „véres választások” Elolvasom >>
A modernizálódó Nagyvárad bűnőzéstörténetét bemutató sorozatunk utolsó részében arra keressük a választ, hogy milyen volt a nyilvánosság bűnözőképe. Milyen társadalmi státusszal rendelkező személyek és társadalmi csoportok követték el a bűncselekményeket. A bűnügyi híradásoknál az újság mindig törekedett a rövid, és
Hétköznapi bűnözés Nagyváradon III. Elolvasom >>
Előző írásunkban a Nagyvárad napilap vizsgálatán keresztül a nyilvánosság és a bűnözés kérdéskörét jártuk körbe (lásd: Hétköznapi bűnözés Nagyváradon I.). Ezúttal a városi bűnözés modernizációjával, az egyes bűnesetekkel és térbeli eloszlásával foglalkozunk. Ahhoz, hogy jobban megértsem a nyilvánosságban megjelenő bűnözőkép
Hétköznapi bűnözés Nagyváradon II. Elolvasom >>
Életünket a társadalom által megalkotott írott és íratlan normák, illetve szabályok határozzák meg. Ami ezektől eltér az a bűnözés, a társadalom által deviánsnak tekintett viselkedés. De hogyan alakult mindez a 19. század második felében és mit gondoltak erről a Nagyváradiak?
Hétköznapi bűnözés Nagyváradon I. Elolvasom >>
Kolozsvár középkori erődítménye, amely Luxemburgi Zsigmond király 1405-ben kiadott kiváltságlevele következtében jött létre, hosszú ideig ölelte körül a várost és nyújtott védelmet lakosai számára. Ennek fennmaradása a város lakosainak munkájától függött. Nem is kellett attól tartani, hogy elhanyagolják a falak
A gyulafehérvári Vauban erődítmény harmadik kapuja mellett, az egykori Katonai Tiszti Kör épületének restaurálása során ritka régészeti leletre bukkantak az ásatást vezető régészek – tájékoztat az Agerpres hírügynökség. A 18. századi épület udvarán végzett nagyterületű ásatások során számos régészeti réteget
Ritka régészeti felfedezés Gyulafehérváron Elolvasom >>
Köztudott, hogy Csíkszereda 1558-ban kiváltságlevelet kap Izabella királynétól, amelyet az évtizedek során Erdély fejedelmei sorra megerősítenek. A kiváltságlevél utolsó kibocsátója és megerősítője Apafi Mihály fejedelem, 1670-ben adja ki a privilégiumot, melyet ma a Csíki Székely Múzeumban őriznek. Mit is jelentett
Városi rang és jobbágysors között. Csíkszereda az Erdélyi Fejedelemség korában Elolvasom >>
