Hirschler József 1874. március 17-én, Újpesten született, apja, Hirschler János, asztalos volt, édesanyja, Vapara Jozefa, napszámosként dolgozott. József a család második gyermeke volt, nővére Irma, öccsét Bélának hívták.[1] A piarista főgimnáziumban elért kimagasló tanulmányi eredményeinek köszönhetően − oktatóinak támogatásával − […]
Hirschler József, az építő plébános Elolvasom >>
Bodor András (1915-1999) az erdélyi ókortudomány egyetlen jeles, nemzetközi hírű képviselője volt, a 20. századi kolozsvári és erdélyi magyar közművelődés és egyetemi élet kiemelkedő alakja. Hatalmas, mintegy négyszáz publikációt felölelő munkássága nemcsak ókortudósi, műfordítói és tanári tevékenységéről tanúskodik, hanem rámutat
Bodor András és a tudományos ismeretterjesztés Elolvasom >>
Marosvásárhely politikai élet szempontjából mindig kiemelkedő helyen szerepelt. Erdély hovatartozásától függetlenül a helyi politikai életet meghatározták az országos folyamatok, ebből kiindulva pedig a 19. század végén, 20. század elején számos országos jelentőségű politikus köthető a városhoz. Ezek közül egyesek a
Kovács Elek újságíró, lapszerkesztő 1955-ben hunyt el, Marosvásárhelyen. 87 évet élt és igencsak gazdag életpályát hagyott maga mögött. Igazi marosvásárhelyi kispolgár volt, az ellenzéki szellemiség megtestesítője, az egyszerű kisemberek barátja. Életéről azért is érdemes röviden megemlékezni, mivel egy olyan korban
Inasból lapszerkesztő – Kovács Elek életútja Elolvasom >>
Haller Károly mindössze két évig (1884-1886) volt Kolozsvár polgármestere, ám ez idő alatt olyan korszerűsítési folyamatokat indított el, melyek hosszútávon nagyban segítették a város fejlődését és modernizálódását. Haller Károly 1836. október 14-én született Nagyszebenben. Tanulmányait is itt kezdte, majd a
Haller Károly, Kolozsvár városépítő polgármestere Elolvasom >>
Egy új kutatási projekt indult, amely Bodor András ókortörténész hagyatékát fogja feldolgozni az elkövetkező szűk egy év leforgása alatt. Bodor András (1915-1999) a magyar és egyetemes ókortudomány kiemelkedő erdélyi képviselője volt. A két világháború közötti időszakban teológiai pályán induló, majd
Bodor András hagyatéka Elolvasom >>
Több mint másfél évszázada ismeri a világ az Albert-tavat, amelynek partjára Samuel Baker és nagyenyedi felesége, Sass Flóra a legelső európai emberekként érkeztek. De hogyan került egy nagyenyedi lány Afrikába? Ki ne ismerné a magyar Afrika-utazók közül gróf Teleki Sámuelt,
Samuel Baker és Sass Flóra felfedezi az Albert tavat Elolvasom >>
Bernády György életéről többnyire politikai tevékenysége következtében értesülünk, azonban az impériumváltást követően családi élete egyre nagyobb hangsúlyt kapott, az 1930-as évektől pedig kizárólag az határozta meg prioritásait. Három sikertelen házasságot követően Bernády Kelemen Margit oldalán találta meg a családi boldogság
Családi tragédiák árnyékában: Bernády Györgyike (1919-1936) Elolvasom >>
Békésy Károly a dualizmuskori Kolozsváron úgymond „középkategóriás” közéleti személyiségnek számított. A kor rangítélete szerinti „magas” állami vagy helyi közigazgatási állást nem töltött be, ám középszerűként korántsem jellemezhető buzgalma a kispolgári származás dacára tekintélyes állásokba juttatta és városszerte becsülték. Az 1870-80-as
Szemelvények Békésy Károly kolozsvári újságíró önéletrajzából Elolvasom >>
Cserni Béla neve 1916-os halálát követően sokáig a feledésbe merült, csak néhány kollégája és a később újraalapított gyulafehérvári múzeum néhány román munkatársa emlékezett a nagynevű régészre, múzeum-alapítóra és botanikusra. Történt ez annak ellenére, hogy Cserni nevét a 19. század fordulóján
Cserni Béla, az erdélyi városi régészet atyja Elolvasom >>
Marosán György (1908-1992) baloldali szociáldemokrata politikus volt. A két világháború közötti szakszervezeti mozgalom vezéralakja, 1945 után népszerű szónok. Ellentmondásos személyiség, aki elősegítette a szociáldemokrata és kommunista pártok fúzióját Magyarországon, ám a Rákosi-korszakban ezt börtönnel „jutalmazták”. 1956-os szabadulása után a kádári
„Nagyvárad volt az én bölcsőm.” Marosán György első évei a mozgalomban Elolvasom >>
Az évszázadok folyamán több olyan jeles és kiemelkedő személyiség élt és alkotott Kolozsváron, akiknek emléke kikopni látszik a Kincses Város köztudatából. Ezen személyiségek közé tartozik György Lajos irodalomtörténész, egyetemi tanár is. György Lajos 1890. április harmadikán született Marosvásárhelyen egy ott
Tanár, szerkesztő és titkár. György Lajos, egy elfeledett kolozsvári polihisztor élete Elolvasom >>
Bethlen Miklós 1720-ban született, mint Bethlen Ádám és Bánffy Klára fia. Iskoláit, testvéreihez (Gábor és Ádám) hasonlóan a Marosvásárhelyi Kollégiumban végezte. Daniel István írása szerint 1752-ben fia, valamint gróf Bethlen Miklós és báró Korda György is „a legkegyelmesebb császári fejedelemasszony
Reformátusból katolikus. Bethlen Miklós vallási dilemmái Elolvasom >>
A Béga-parti város illusztris, korszakos jelentőségű személyiségeinek sorában kiemelkedő helyet foglal el Telbisz Károly (1854–1914), Temesvár sok évszázados történelmének legkiválóbb polgármestere. A Telbisz János földbirtokos és Schiller Antónia fiaként 1854. november 19-én Németcsanádon világra jött Telbisz Károly – aki korábban főügyészként,
Telbisz Károly, Temesvár városépítő polgármestere Elolvasom >>
Bethlen Gábor egy nagymúltú, erős református hagyományokkal rendelkező család sarjaként született. Apja, Bethlen Ádám, Bethlen Sámuel és Borsai Nagy Borbála fia. Fehér vármegyei főispán (1730-tól), guberniumi tanácsos (1730-tól), a Rendek Elnöke (1742.április 12-től), a Marosvásárhelyi Kollégium főgondnoka (1745) volt. Anyja,
A református Bethlen Gábor hitehagyása Elolvasom >>
Vélhetően így biztatta 1841-ben Kovács Miklós erdélyi püspök, a Gubernium tagja cenzori minőségében az alig huszonegy esztendős Kőváry Lászlót, amikor az ifjú néprajzkutató megjelenés előtt álló Székelyhonról című kéziratából kivágta a konzervatív fület sértő passzusokat. A később magyar tudományos akadémiai
„Sajnálom, fiam: liberális vagy, semmire sem fogsz menni!” Kőváry László életútja Elolvasom >>
Erdélynek kevés olyan történésze akadt, aki Oxfordban tanulhatott az 1930-as években. Ugyancsak kevés olyan szülötte, aki több, mint egy tucat ókori és modern kori szerzőt fordított magyarra. Mégis, az idén száz éve, 1915. augusztus 5 – én született Bodor András
Bodor András, az elfeledett ókortudós Elolvasom >>
A kincses Város az évszázadok folyamán fontosságából (regionális gazdasági, egyházi, kulturális és politikai központ) kifolyólag sok és sokféle embert vonzott magába. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanári karának egy része sem képez kivételt ez alól. Olyan személyiségek, mint pl. Brandt
Farkas Lajos emlékére Elolvasom >>
Vida Árpád 1910‒1911-re tehető párizsi tartózkodásáról és tanulmányairól máig nincsenek adataink és néhány szűkszavú levél kivételével személyes feljegyzések sem állnak rendelkezésünkre. Jelen tanulmány főként a kortársak élménybeszámolóinak, visszaemlékezéseinek felhasználásával, valamint a művész fennmaradt vagy épp fényképen rögzített párizsi munkáin keresztül
„Ez az élet, amely művészeknek van teremtve egyedül” – Vida Árpád Párizsban (1910−1911) Elolvasom >>
Apja, Bethlen Sámuel, Küküllő vármegyei főispán (Bethlen Miklós kancellár testvére), anyja borsai Nagy Borbála volt. Apja korán meghalt, így anyja öt kiskorú árvát nevelt. A Rákóczi szabadságharc idején a család Szebenbe menekült, ahol az özvegy feleségül ment Haller Istvánhoz, a
Árva Bethlen Kata élete Elolvasom >>
