Stefano Bottoni: Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm Tartomány története (1952-1960). Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2008. Stefano Bottoni bolognai származású történész munkássága a XX. századi magyar kisebbségtörténeti elemzésekben és a romániai kommunizmuskutatásban is jelentős eredményeket hozott. A jelen kötet is egy […]
„Sztálin ajándéka a székelyeknek” Elolvasom >>
Apja, Bethlen Sámuel, Küküllő vármegyei főispán (Bethlen Miklós kancellár testvére), anyja borsai Nagy Borbála volt. Apja korán meghalt, így anyja öt kiskorú árvát nevelt. A Rákóczi szabadságharc idején a család Szebenbe menekült, ahol az özvegy feleségül ment Haller Istvánhoz, a
Árva Bethlen Kata élete Elolvasom >>
Köleséri Sámuel, az erdélyi aranybányászatról irt munkájában 300 évvel ezelőtt arról számolt be, hogy egy kolozsvári állampolgár egy óriási kincsleletet talált. A kolozsváriak körében futótűzként terjedt a hír, hogy rátaláltak Darius kincsére, Decebal legendás aranyára. A városi legendának a valós
Tárgyi örökségünk és a feketepiac Elolvasom >>
A november 10-13. között lezajlótt nemzetközi történész-konferencia a 700 éve szabad királyi városi rangot kapott Kolozsvár múltjába tekintett vissza, bemutatva a kutatás legújabb eredményeit, érintve a várostörténet számos, eddig nem kutatott aspektusát. Hasonlóan a 2000-ben megszervezett nagyszabású konferenciához, amely Kolozsvár
A középkori Kolozsvár a régészet tükrében Elolvasom >>
Az épületek története 1909. október 31-én veszi kezdetét, amikor a Kolozsvár Belvárosi Római Katolikus Egyház választmánya jóváhagyja a plébánosi javadalom részét képező Fürdő utcai telek értékesítését – majd pontosítva, annak beépítését. A tervezéssel és a kivitelezés felügyeletével megbízott építész-vállalkozók kilétére
A kolozsvári Arany János utcai bérvillák Elolvasom >>
A kolozsvári dohánygyár a neoabszolutista korszak első állami gyáralapításai közé tartozik Erdélyben. 1851-ben létesítették, abban a korban, amikor a forradalmi hadiesemények rongálása következtében az erdélyi üzemek beszüntették vagy csökkenteni kényszerültek tevékenységüket, illetve a megnövekedett adók és infláció nagyban gátolták az
Sztrájk a kolozsvári Dohánygyárban Elolvasom >>
Erdély történetében a 18. század, a Rákóczi szabadságharcot leszámítva a békés átalakulás százada. A politikai, gazdasági és társadalmi változások együtt jártak egy vallási és kulturális metamorfózissal is. A szokások, a gondolkodásmód, de még az erkölcsök is kicserélődnek vagy fellazulnak. Egy
Macskási Krisztina botrányos élete Elolvasom >>
Veres Valér: Népességszerkezet és nemzetiség. Az erdélyi magyarok demográfiai képe a 2002. és 2011. évi romániai népszámlálások tükrében. Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2015. A népszámlálás előzetes eredményeit Kiss Tamás és Barna Gergő korábban már közétették[1], de ez nem teszi fölöslegessé
Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről Elolvasom >>
Köztudott, hogy Csíkszereda 1558-ban kiváltságlevelet kap Izabella királynétól, amelyet az évtizedek során Erdély fejedelmei sorra megerősítenek. A kiváltságlevél utolsó kibocsátója és megerősítője Apafi Mihály fejedelem, 1670-ben adja ki a privilégiumot, melyet ma a Csíki Székely Múzeumban őriznek. Mit is jelentett
Városi rang és jobbágysors között. Csíkszereda az Erdélyi Fejedelemség korában Elolvasom >>
A 19. század második felében Kolozsvár fejlődése korántsem volt egyenletes. A Főkormányszék Szebenbe költöztetése, majd vissza, a tőke hiánya és a kedvezőtlen földrajzi viszonyok mind hozzájárultak a stagnáló állapotokhoz. A vasút megépítése sem hozta meg a várt gyors gazdasági fellendülést,
Az 1876-os kolozsvári tűzvész Elolvasom >>
Denisa Bodeanu – Novák Csaba Zoltán: Az elnémult harang – Egy megfigyelés története, Pálfi Géza élete a Securitate irataiban. Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2011. A kommunizmus időszakával foglalkozó történészek számára egyik fontos és igen érzékeny témát az egyház és a volt
A Securitate munkamódszerei Elolvasom >>
November 10-én, egy szerdai napon megjelenik az Ellenzék 34. száma, melynek harmadik oldalán, legalul, „Lajdinánt ügy” kiemeléssel a következő rövid hír olvasható: „Gusztáv Ristov-nak hívják azon apró hadnagyot, ki az egy éves önkénteseket, itt Kolozsvártt állandólag »magyar kutyá«-nak nevezi. A
A nyakasság váratlan erénye – A Bartha–Ristow ügy Elolvasom >>
E téma megírásakor szomorúan tapasztalhattam a Budapesten fellelhető források hiányait, a kolozsvári közgyűlési jegyzőkönyvek, a városi hivatalok, polgári intézmények iratanyagának hiányos voltát. Ezen túlmenően azonban a könyvészeti irodalom is feltűnően szegényes. Már a két világháború közötti közgazdasági és jogi irodalom
Kolozsvár a századfordulón Elolvasom >>
A romániai műemlékvédelem jelenleg mélyreható változásokon, mondhatni paradigmaváltáson megy keresztül. A 2014-ben létrehozott, de idén ősztől működő Nemzeti Limes Bizottság, a fiatal és dinamikus csapattal rendelkező Nemzeti Régészeti Bizottság valamint a számos megyében megújhodó, ám problémáktól nem mentes Műemlékvédelmi Bizottságok
Hova tovább, romániai műemlékvédelem? Elolvasom >>
Mihai Bărbulescu neves román régész, a Román Tudományos Akadémia levelező tagja és a római Román Akadémia volt elnöke az Idea kiadónál publikált új kötete „Régészet ma, Romániában” címmel jelent meg. A Giorgio de Chirico „Régészek” festményével díszített borító szem, száj
Régészet Romániában. Megjegyzés egy könyvbemutató margójára Elolvasom >>
Fejezetek egy székelyudvarhelyi polgári pályafutás történetéből. Nagysolymosi Koncz Ármin gyógyszerész. Nagysolymosi Koncz Ármin, mint gyógyszerész, vállalkozó és közéleti szereplő, Székelyudvarhely és egyben Udvarhelyszék emblematikus alakja volt a 19–20. század fordulóján. A 17. század első felében nemességet nyert Koncz családból értelmiségiek
“…mert nemcsak a nemesség, de az állás és vagyon is kötelez!” Elolvasom >>
Hétvégén került megrendezésre a Pósta Béla Régészeti Egyesület és a Maros Megyei Múzeum szervezésében az Archaeologia Transylvanica elnevezésű nemzetközi konferencia, ahol magyarországi és romániai régészek előadásai hangzottak el Bajusz István, az erdélyi magyar régészet doyenjének tiszteletére. A neves kolozsvári régész
Erdélyi Régészet – egy konferencia margójára Elolvasom >>
