A nemrég megjelent, monumentális három kötetes Székelyföld történetének első része ugyan röviden érinti a régészeti forrásokat (107-122, 146-150 oldalak), az eddigi Erdély történetével foglalkozó monográfiákkal vagy a már elavultnak számító, de még számos székely család által lapozott Orbán Balázs féle […]
Dákok, rómaiak és a székelyek esete Elolvasom >>
Hogyan jutottál el a történelem iránti érdeklődéshez? Miért a történészi hivatást választottad? Az olvasmányélmények vezettek a történelem iránti érdeklődéshez. Meghatározó volt Hermann Gusztáv személye is, aki az általános iskola 5-6. osztályában történelemtanárom és osztályfőnököm is volt. Nagyon jó órákat tartott.
„Minden dolgozásnál nagyobb az sóvágás.”[1] Gazdaságtörténeti szempontból a bányászat kiemelkedő szerepet játszott a Kárpát-medence gazdasági életében. Erdély, mint területi egysége a Magyar Királyságnak a középkortól kezdve fő gazdasági potenciálját altalaji kincseinek a kitermelése és gazdasági forgalomba való helyezése határozta meg.
Sóbányászat I. Apafi Mihály fejedelemsége idején (1661-1690) Elolvasom >>
Szüleink, nagyszüleink és tanáraink emlékezéseit hallgatva meggyőződhettünk arról, hogy bizonyára nagy élmény lehetett a Marianum diákjának lenni. De vajon minek köszönhette a hajdani Marianum Római Katolikus Leánynevelő Intézet hírnevét, patináját, ki volt az intézet megálmodója, s kinek köszönhető a korban
Amit a Marianumról tudni érdemes Elolvasom >>
Marosvásárhely történetében többször is előfordult, hogy tragikus események miatt felkeltette a nemzetközi közvélemény figyelmét. Ha eltekintünk a rendszerváltás időszakában lezajló fekete március gyászos eseményeitől, melyet kvázi „élőben” közvetített a média, egy szinte száz évvel korábbi (teljesen más jellegű) eseményre világítanék
A marosvásárhelyi „véres választások” Elolvasom >>
Bethlen Gábor egy nagymúltú, erős református hagyományokkal rendelkező család sarjaként született. Apja, Bethlen Ádám, Bethlen Sámuel és Borsai Nagy Borbála fia. Fehér vármegyei főispán (1730-tól), guberniumi tanácsos (1730-tól), a Rendek Elnöke (1742.április 12-től), a Marosvásárhelyi Kollégium főgondnoka (1745) volt. Anyja,
A református Bethlen Gábor hitehagyása Elolvasom >>
Vélhetően így biztatta 1841-ben Kovács Miklós erdélyi püspök, a Gubernium tagja cenzori minőségében az alig huszonegy esztendős Kőváry Lászlót, amikor az ifjú néprajzkutató megjelenés előtt álló Székelyhonról című kéziratából kivágta a konzervatív fület sértő passzusokat. A később magyar tudományos akadémiai
„Sajnálom, fiam: liberális vagy, semmire sem fogsz menni!” Kőváry László életútja Elolvasom >>
Erdélynek kevés olyan történésze akadt, aki Oxfordban tanulhatott az 1930-as években. Ugyancsak kevés olyan szülötte, aki több, mint egy tucat ókori és modern kori szerzőt fordított magyarra. Mégis, az idén száz éve, 1915. augusztus 5 – én született Bodor András
Bodor András, az elfeledett ókortudós Elolvasom >>
Baráth Magdolna: Szovjet diplomáciai jelentések Magyarországról a Hruscsov-korszakban. Napvilág Kiadó-Politikatörténeti Intézet. Budapest. 2012. Új forrásokat feldolgozó okmánypublikációval gyarapodott a magyarországi szovjet időszakot feltáró, a kutatók és a korszak iránt mélyebben érdeklődők számára elérhető forrásbázisa. Baráth Magdolna munkájával, akinek már eddig
Magyarországról jelentik Elolvasom >>
Novák Csaba Zoltán (szerk., kísérőtanulmány): Aranykorszak? A Ceauşescu rendszer magyarságpolitikája 1965-1974. Források a romániai magyarság történetéhez. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2011. Novák Csaba Zoltán fiatal történész, a Román Tudományos Akadémia marosvásárhelyi Gheorghe Şincai Kutatóintézetének tudományos munkatársa, akinek munkássága a kommunista időszak
A modernizálódó Nagyvárad bűnőzéstörténetét bemutató sorozatunk utolsó részében arra keressük a választ, hogy milyen volt a nyilvánosság bűnözőképe. Milyen társadalmi státusszal rendelkező személyek és társadalmi csoportok követték el a bűncselekményeket. A bűnügyi híradásoknál az újság mindig törekedett a rövid, és
Hétköznapi bűnözés Nagyváradon III. Elolvasom >>
Előző írásunkban a Nagyvárad napilap vizsgálatán keresztül a nyilvánosság és a bűnözés kérdéskörét jártuk körbe (lásd: Hétköznapi bűnözés Nagyváradon I.). Ezúttal a városi bűnözés modernizációjával, az egyes bűnesetekkel és térbeli eloszlásával foglalkozunk. Ahhoz, hogy jobban megértsem a nyilvánosságban megjelenő bűnözőkép
Hétköznapi bűnözés Nagyváradon II. Elolvasom >>
Életünket a társadalom által megalkotott írott és íratlan normák, illetve szabályok határozzák meg. Ami ezektől eltér az a bűnözés, a társadalom által deviánsnak tekintett viselkedés. De hogyan alakult mindez a 19. század második felében és mit gondoltak erről a Nagyváradiak?
Hétköznapi bűnözés Nagyváradon I. Elolvasom >>
A kincses Város az évszázadok folyamán fontosságából (regionális gazdasági, egyházi, kulturális és politikai központ) kifolyólag sok és sokféle embert vonzott magába. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanári karának egy része sem képez kivételt ez alól. Olyan személyiségek, mint pl. Brandt
Farkas Lajos emlékére Elolvasom >>
Kolozsvár középkori erődítménye, amely Luxemburgi Zsigmond király 1405-ben kiadott kiváltságlevele következtében jött létre, hosszú ideig ölelte körül a várost és nyújtott védelmet lakosai számára. Ennek fennmaradása a város lakosainak munkájától függött. Nem is kellett attól tartani, hogy elhanyagolják a falak
Vida Árpád 1910‒1911-re tehető párizsi tartózkodásáról és tanulmányairól máig nincsenek adataink és néhány szűkszavú levél kivételével személyes feljegyzések sem állnak rendelkezésünkre. Jelen tanulmány főként a kortársak élménybeszámolóinak, visszaemlékezéseinek felhasználásával, valamint a művész fennmaradt vagy épp fényképen rögzített párizsi munkáin keresztül
„Ez az élet, amely művészeknek van teremtve egyedül” – Vida Árpád Párizsban (1910−1911) Elolvasom >>
Cristina Diac: Zorii comunismului în România. Ștefan Foriș, un destin neterminat. Târgoviște, Editura Cetatea de Scaun, 2014 [A kommunizmus hajnala Romániában. Fóris István, egy befejezetlen végzet]. Az államszocializmus romániai története a rendszerváltás óta a romániai történésztársadalom egyik kutatási témájává vált.
„Az RKP az Internacionálé részlege és ugyanazokat a célokat követi” Elolvasom >>
A koraújkor egyik legkiemelkedőbb forráscsoportját a nemesi oklevelek jelentik, melyek nemcsak család-, politika-, hely-, művelődéstörténeti adatokkal szolgálnak, hanem bemutatják a korszak karrierépítési lehetőségeit is. A fejedelemség-kori címeres oklevelek elnyerése elsősorban a katonai érdemekkel, az országnak vagy a fejedelemnek tett jó
Fejedelemségkori oklevelek a Csíki Székely Múzeumban Elolvasom >>
A gyulafehérvári Vauban erődítmény harmadik kapuja mellett, az egykori Katonai Tiszti Kör épületének restaurálása során ritka régészeti leletre bukkantak az ásatást vezető régészek – tájékoztat az Agerpres hírügynökség. A 18. századi épület udvarán végzett nagyterületű ásatások során számos régészeti réteget
Ritka régészeti felfedezés Gyulafehérváron Elolvasom >>
A II. világháborút követően a hat év alatt elkövetett súlyos atrocitások, a hatalmas mértékű emberveszteségek és a holokauszt közösen ahhoz a felismeréshez vezettek, hogy a háború alatti politikai- és katonai vezetőket és a bűncselekmények felelőseit nem csak morális síkon lehet
„Bűnösek az ország tönkretételében és háborús bűnökben…” Elolvasom >>
