Templom

A Magyar Népi Szövetség és a romániai békepapok mozgalma

Szerző: Kovács Szabolcs 1947-ben, Kurkó Gyárfás bukását követően a romániai magyarság érdekképviseleti szervének számító Magyar Népi Szövetség tevékenysége jelentős mértékben átalakult. Míg Kurkó a szervezet népfrontos átalakítását tartotta volna célszerűnek, egy ízben kijelentve, hogy „Minden magyar az MNSZ-hez tartozik. Azontúl lehet kommunista, szociáldemokrata, tartozhat bármilyen egyházhoz”, addig 1947 után a …

A Magyar Népi Szövetség és a romániai békepapok mozgalma Elolvasom

A Szentmihályi-fiúk esete az erdélyi püspökkel avagy egy késő középkori sikkasztási per története és tanulságai

Szerző: Kovács Mihai Lator volt, meg holth[1] Problémafelvetés Mivel a középkorban a kolozsmonostori bencés monostor hiteleshelyként, azaz amolyan közjegyzői hivatalként is működött, az általa kiadott okiratok szövegeit bemásolták egy protokollumba, vagyis jegyzőkönyvbe, azért, hogy szükség esetén hiteles másolatokat lehessen kiállítani a jogosult személyeknek.Az Úr 1524. évében valaki több vonallal is …

A Szentmihályi-fiúk esete az erdélyi püspökkel avagy egy késő középkori sikkasztási per története és tanulságai Elolvasom

A székely zsidók kálváriája

Szerző: Újlaki-Nagy Réka A székely szombatosság vagy zsidózás egy illegalitásban működő vallási közösség volt, amely soha nem kívánt önálló felekezetté szerveződni. A történelemnek egy fura kísérleteként a közösség tagjai, főként erdélyi székelyek, egyszerre szerettek volna igazi keresztények és zsidók lenni. Ez a kísérlet azonban eleve tragikus kudarcra volt ítélve. Sorsuk …

A székely zsidók kálváriája Elolvasom

Márton Áron utolsó csíksomlyói beszéde

Közreadja: Kovács Szabolcs 1949. június 4-én tartotta Márton Áron római-katolikus erdélyi püspök utolsó szentbeszédét a csíksomlyói pünkösdi búcsún. Az eseményre már az egypártrendszer bevezetése, a romániai magyar intézményhálózat fokozatos elsorvasztása, és az egyre erősödő egyházellenes retorika légkörében került sor. A román kormány 1948-ban felmondta a Vatikánnal 1929-ben kötött konkordátumot, melyet …

Márton Áron utolsó csíksomlyói beszéde Elolvasom

A kolozsvári minorita templom átadása a görögkatolikus egyháznak

Szerző: András Szabolcs Az I. világháborút követő impériumváltás számos tulajdonjogi változással járt Erdélyben, mely következtében többnyire a magyar és szász közösség könyvelhetett el vagyoni vesztességet. A változások alól nem volt mentes az erdélyi (gyulafehérvári) római katolikus püspökség sem, amely többek között a Kolozsvár főterén álló minorita templomot is át kellett …

A kolozsvári minorita templom átadása a görögkatolikus egyháznak Elolvasom

A végrendelet, mint a felekezeti hovatartozást meghatározó elem a 17–18. századi Erdélyben

Szerző: Bartha Zoltán Az írásbeliség egyik legszemélyesebb műfaja a végrendelet, és annak ellenére, hogy általában egy szomorú eseményhez, az elkerülhetetlen elmúláshoz kötődik, az irodalom legszebb műfajai közé tartozik. A halál elkerülhetetlen, ez félelemmel járhat, hisz az ismeretlenbe vezető utolsó útra lépő hívő nem tudhatta, hogy lelke a mennyországba, vagy az …

A végrendelet, mint a felekezeti hovatartozást meghatározó elem a 17–18. századi Erdélyben Elolvasom

Istenek és hősök: a római vallás emlékei – az ókori Kolozsvár VI.

Szerző: T. Szabó Csaba A Kr.u. 106 és Kr.u. 271 közötti időszak és Erdély rómaiak által történt meghódítása nemcsak azért volt szerencsés történelmi pillanata ennek a régiónak, mert ezáltal bekerült egy addig talán soha nem látott globális politikai, gazdasági és kulturális körforgásba és egy ma már európainak, mi több, globálisnak …

Istenek és hősök: a római vallás emlékei – az ókori Kolozsvár VI. Elolvasom

Új kötet Dacia isteneiről

Dacia provincia vallásával és az ókori emberek vallásos életével közel 1000 tanulmány, kötet és jelentős tudományos munka foglalkozott az elmúlt kétszáz évben. Ezen munkák címeit 2014-ben egy kötetben gyűjtötte össze Boda Imola és T. Szabó Csaba. A főleg önálló istenségekkel, települések vallástörténetével és a régészeti tárgyak leiró, pozitivista hagyományokra épülő …

Új kötet Dacia isteneiről Elolvasom

Szentélyek a római Daciában

Szerző: T. Szabó Csaba Dacia provincia Kr.u. 106 nyarán, a második dák-római háború befejezését követően hivatalosan is a Római Birodalom része lett, és mintegy 165 éven át, 271-ig egy dinamikus és rendkívül szövevényes társadalmi, gazdasági és katonai hálókkal összefont birodalom része maradt. Ez a valamivel kevesebb, mint 165 év gyökeresen …

Szentélyek a római Daciában Elolvasom

Mithras kultusza a római Daciában

Szerző: T. Szabó Csaba Mithras alighanem az egyik legismertebb ókori istenség a 21. század embere számára. Bár a köztudat és a hagyományos tankönyvek nem a klasszikus, görög–római panteon istenalakjai között tartják számon, Mithras kultusza majdnem minden elemében klasszikus: görög (hellenisztikus) és római. Népszerűsége ma annak is köszönhető, hogy Indiában még …

Mithras kultusza a római Daciában Elolvasom

Főúri végtisztesség a 18. századi Erdélyben

Szerző: Bartha Zoltán A kora-újkori Erdélyben, felekezettől függetlenül, a temetési szertartások igen fontos társadalmi eseménynek számítottak. Miközben a gyakori csecsemőhalálozás miatt a keresztelőt gyorsan, szűk családi körben ülték meg, a házasságnak valamint a temetésnek már komoly reprezentációs szerepe volt. A temetések lebonyolítására valóságos „forgatókönyvek” készültek, melyek pontosan előírták a szertartás …

Főúri végtisztesség a 18. századi Erdélyben Elolvasom

Az egeresi református templom

Szerző: Bartha Zoltán Egeres református templomát a 14. században építették román stílusban, valószínűleg egy korábbi templom helyére. A templom egy, a falu középén álló dombon helyezkedik el, körülötte a helyi református temető található. A 22 hosszú, 7 méter széles és 4 méter magas templom kelet- nyugat tájolású, tornya, a sisakkal …

Az egeresi református templom Elolvasom

Várad, mint középkori egyházi központ

Szerző: Bélfenyéri Tamás Várad, mint ahogy a helynév (a vár főnév + d kicsinyítő képző) is mutatja, egy, a 11. század második felében már biztosan létező kisméretű földvárból nőtte ki magát önálló településsé. A 14. századi krónikakompozícióból (amelynek egy változata az úgynevezett Képes Krónika), valamint az ebből forrást merítő Thuróczy …

Várad, mint középkori egyházi központ Elolvasom