Az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás A cikk első része Ha az 1950-es évek elején nem történt lényeges változás az Unitárius Egyház vezetésében, az 1956-os forradalommal való rokonszenvezést már megtorolta a román pártállam. A bukaresti vezetés ekkor már […]
Politikatörténeti és egyháztörténeti bevezető 1944. augusztus 23-án I. Mihály király bejelentette, hogy Románia megszüntette a szövetségi kapcsolatait Németországgal, és csatlakozott az Egyesült Nemzetekhez. Ezzel egyidőben megkezdték azokat a hadműveleteket, amelyek Észak-Erdély visszafoglalását tűzték ki célul. 1944. augusztus 31-én a szovjet
1947-ben, Kurkó Gyárfás bukását követően a romániai magyarság érdekképviseleti szervének számító Magyar Népi Szövetség tevékenysége jelentős mértékben átalakult. Míg Kurkó a szervezet népfrontos átalakítását tartotta volna célszerűnek, egy ízben kijelentve, hogy „Minden magyar az MNSZ-hez tartozik. Azontúl lehet kommunista, szociáldemokrata,
A Magyar Népi Szövetség és a romániai békepapok mozgalma Elolvasom >>
Lator volt, meg holth[1] Problémafelvetés Mivel a középkorban a kolozsmonostori bencés monostor hiteleshelyként, azaz amolyan közjegyzői hivatalként is működött, az általa kiadott okiratok szövegeit bemásolták egy protokollumba, vagyis jegyzőkönyvbe, azért, hogy szükség esetén hiteles másolatokat lehessen kiállítani a jogosult személyeknek.Az
A székely szombatosság vagy zsidózás egy illegalitásban működő vallási közösség volt, amely soha nem kívánt önálló felekezetté szerveződni. A történelemnek egy fura kísérleteként a közösség tagjai, főként erdélyi székelyek, egyszerre szerettek volna igazi keresztények és zsidók lenni. Ez a kísérlet
A székely zsidók kálváriája Elolvasom >>
1949. június 4-én tartotta Márton Áron római-katolikus erdélyi püspök utolsó szentbeszédét a csíksomlyói pünkösdi búcsún. Az eseményre már az egypártrendszer bevezetése, a romániai magyar intézményhálózat fokozatos elsorvasztása, és az egyre erősödő egyházellenes retorika légkörében került sor. A román kormány 1948-ban
Márton Áron utolsó csíksomlyói beszéde Elolvasom >>
Az I. világháborút követő impériumváltás számos tulajdonjogi változással járt Erdélyben, mely következtében többnyire a magyar és szász közösség könyvelhetett el vagyoni vesztességet. A változások alól nem volt mentes az erdélyi (gyulafehérvári) római katolikus püspökség sem, amely többek között a Kolozsvár
A kolozsvári minorita templom átadása a görögkatolikus egyháznak Elolvasom >>
Az írásbeliség egyik legszemélyesebb műfaja a végrendelet, és annak ellenére, hogy általában egy szomorú eseményhez, az elkerülhetetlen elmúláshoz kötődik, az irodalom legszebb műfajai közé tartozik. A halál elkerülhetetlen, ez félelemmel járhat, hisz az ismeretlenbe vezető utolsó útra lépő hívő nem
A Kr.u. 106 és Kr.u. 271 közötti időszak és Erdély rómaiak által történt meghódítása nemcsak azért volt szerencsés történelmi pillanata ennek a régiónak, mert ezáltal bekerült egy addig talán soha nem látott globális politikai, gazdasági és kulturális körforgásba és egy
Istenek és hősök: a római vallás emlékei – az ókori Kolozsvár VI. Elolvasom >>
Dacia provincia vallásával és az ókori emberek vallásos életével közel 1000 tanulmány, kötet és jelentős tudományos munka foglalkozott az elmúlt kétszáz évben. Ezen munkák címeit 2014-ben egy kötetben gyűjtötte össze Boda Imola és T. Szabó Csaba. A főleg önálló istenségekkel,
Új kötet Dacia isteneiről Elolvasom >>
Dacia provincia Kr.u. 106 nyarán, a második dák-római háború befejezését követően hivatalosan is a Római Birodalom része lett, és mintegy 165 éven át, 271-ig egy dinamikus és rendkívül szövevényes társadalmi, gazdasági és katonai hálókkal összefont birodalom része maradt. Ez a
Szentélyek a római Daciában Elolvasom >>
Mithras alighanem az egyik legismertebb ókori istenség a 21. század embere számára. Bár a köztudat és a hagyományos tankönyvek nem a klasszikus, görög–római panteon istenalakjai között tartják számon, Mithras kultusza majdnem minden elemében klasszikus: görög (hellenisztikus) és római. Népszerűsége ma
Mithras kultusza a római Daciában Elolvasom >>
A kora-újkori Erdélyben, felekezettől függetlenül, a temetési szertartások igen fontos társadalmi eseménynek számítottak. Miközben a gyakori csecsemőhalálozás miatt a keresztelőt gyorsan, szűk családi körben ülték meg, a házasságnak valamint a temetésnek már komoly reprezentációs szerepe volt. A temetések lebonyolítására valóságos
Főúri végtisztesség a 18. századi Erdélyben Elolvasom >>
Egeres református templomát a 14. században építették román stílusban, valószínűleg egy korábbi templom helyére. A templom egy, a falu középén álló dombon helyezkedik el, körülötte a helyi református temető található. A 22 hosszú, 7 méter széles és 4 méter magas
Az egeresi református templom Elolvasom >>
Várad, mint ahogy a helynév (a vár főnév + d kicsinyítő képző) is mutatja, egy, a 11. század második felében már biztosan létező kisméretű földvárból nőtte ki magát önálló településsé. A 14. századi krónikakompozícióból (amelynek egy változata az úgynevezett Képes
Várad, mint középkori egyházi központ Elolvasom >>
