Gáll Ernő (1917-2000) az erdélyi magyarság 1945 utáni kulturális életének egyik fontos személye volt. 1945 és 1984 között a sajtóban és a kolozsvári egyetemen vezető pozíciókat töltött be, többek között mint a Korunk főszerkesztője. Ezzel döntő módon befolyásolta mind az […]
A hontalan filozófus: Gáll Ernő életei, gondolatai, identitásai Elolvasom >>
„Miféle gyűlést rendeztetek? Mit csináltatok? Kommunista forradalmat készíttek elő?!”[1] – kérdezgette indulatosan a MADOSZ gyűlésére Csíkménaságon[2] összegyűlteket a helyi állami igazgató-tanító, Ioanică[3] 1937. július 4-én. A felháborodott Ioanică nyomban szekérre pattant és meg sem állt a szomszédos Csíkszentgyörgyig, pontosabban az
Frontváltás Csíkménaságon? Egy félresikerült MADOSZ-gyűlés epizódja Elolvasom >>
Nelovánkovics József néven született Temesváron, szerb eredetű családban. A Méliusz nevet kezdetben írói álnévként használta, majd felvette hivatalosan is. A középiskolát szülővárosában, a Piarista Gimnázium reál szakán végezte el. Az érettségit viszont Budapesten tette le, 1928-ban, majd tanulmányait is külföldön
Teológusból kommunista – Méliusz József életútja Elolvasom >>
„A politikai tömegagitáció egyike azoknak az eszközöknek, melyek segítségével pártunk erősíti tömegkapcsolatait, neveli a tömegeket és mozgósítja a szocializmus építéséért folytatott harcban.” – határozta meg a politikai tömegagitáció szerepét a Vörös Zászló 1954-ben.[1] A propaganda és a tömegagitáció fontos részét
Propagandisták és agitátorok az ötvenes évek marosvásárhelyi gyáraiban Elolvasom >>
Jelent írás az MTA Trianon100 Lendület Kutatócsoport keretében készült Az 1918–1919-es uralomváltás szatmárnémeti mozzanatai csak részben ismertek. Jelen írásban sem vállalkozunk a folyamat részletes bemutatására, hanem csak azon napok eseményeiből villantunk fel pár momentumot, amikor a Tanácsköztársaság rendezkedett be a
Az abszurditás 27 napja – Az 1919-es Tanácsköztársaság momentumai Szatmárnémetiben Elolvasom >>
Bányai László a 20. századi magyar baloldali mozgalmak egyik fontos szereplőjének tekinthető. A két világháború közötti időszakban és a II. világháború alatt – illegális kommunistaként és MADOSZ főtitkárként – inkább elszenvedője, mintsem alakítója volt az eseményeknek. 1945 után viszont kulcsfontosságú
Katolicizmustól a sztálinizmusig: Bányai László életútja Elolvasom >>
1989-ig Romániában nem alakult ki, országos szintű ellenállás, de lokális szinten, így Nagyváradon is sor került kommunistaellenes megnyilvánulásokra. Az alábbiakban három helyi szintű antikommunista megmozdulás történetét foglaljuk össze. A kommunizmus elleni nyugtalanság a társadalom minden rétegében, így a „favorizált” csoportokban
Antikommunista ellenállás Nagyváradon Elolvasom >>
1968-ban Gyergyószentmiklóson Sütő András méltató szavai kíséretében és a helyi köztisztviselők részvételével felállították Salamon Ernő mellszobrát egykori iskolája udvarán.[1] A szoboravatást követően a városi gimnázium felvette nevét, ami ritkaságnak számított egy olyan időszakban, amikor az iskolákat számokkal jelölték. Ki volt
Salamon Ernő – A gyergyói gimnázium névadójának élete Elolvasom >>
Az alábbiakban a Magyar Dolgozók Országos Szövetségének (MADOSZ) két világháború közötti történetét, szervezeti felépítését, működését, tevékenységét, valamint a szervezet vezetőit fogjuk bemutatni. A Magyar Dolgozók Országos Szövetségét (MADOSZ) 1934. augusztus 19-én Marosvásárhelyen alapították kommunista érzelmű diákok. Tagszervezeteihez csatlakoztak az 1933.
A Magyar Dolgozók Országos Szövetségének története Elolvasom >>
Minden korban másként, legtöbbször nagyobb forrásfokon főttek az eszmék az egyetemek miliőjében, mint azok környezetében. Ezek az intézmények ugyanis legtöbbször autonóm belső életet éltek. Mikrotársadalmaik sajátos ökoszisztémával rendelkeztek, még akkor is, ha folyamatos kapcsolatban álltak azzal, ami a külvilágban zajlott
Kommunista diákmozgalmak Kolozsváron a harmincas évek elején Elolvasom >>
A II. világháború lezárása és a szovjet Vörös Hadsereg előretörése teljesen átrajzolta az európai geopolitikai realitásokat. Míg nemzetközi téren fokozatosan egy bipoláris világrend alakult ki, addig a megszállt kelet-közép-európai országokban kezdetét vette az adott államok „szovjetizálása”, mely a kommunista pártok
Antikommunista fegyveres ellenállás a II. világháború utáni Romániában Elolvasom >>
A második világháború utáni lakáshiány a nyugat-európai és a kelet-európai térséget is érintette, a problémára adott válaszok azonban több ponton különböztek. Nyugat-Európában piaci szereplők bevonásával, típustervek, kedvező adózási formák és különböző állami ösztönzők bevezetésével, a piac élénkítésével, kölcsönökkel próbálták felpörgetni
Élet egy nagyváradi lakótelepen a beköltözéstől 1989-ig Elolvasom >>
Baráth Magdolna: Szovjet diplomáciai jelentések Magyarországról a Hruscsov-korszakban. Napvilág Kiadó-Politikatörténeti Intézet. Budapest. 2012. Új forrásokat feldolgozó okmánypublikációval gyarapodott a magyarországi szovjet időszakot feltáró, a kutatók és a korszak iránt mélyebben érdeklődők számára elérhető forrásbázisa. Baráth Magdolna munkájával, akinek már eddig
Magyarországról jelentik Elolvasom >>
Novák Csaba Zoltán (szerk., kísérőtanulmány): Aranykorszak? A Ceauşescu rendszer magyarságpolitikája 1965-1974. Források a romániai magyarság történetéhez. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2011. Novák Csaba Zoltán fiatal történész, a Román Tudományos Akadémia marosvásárhelyi Gheorghe Şincai Kutatóintézetének tudományos munkatársa, akinek munkássága a kommunista időszak
Stefano Bottoni: Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm Tartomány története (1952-1960). Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2008. Stefano Bottoni bolognai származású történész munkássága a XX. századi magyar kisebbségtörténeti elemzésekben és a romániai kommunizmuskutatásban is jelentős eredményeket hozott. A jelen kötet is egy
„Sztálin ajándéka a székelyeknek” Elolvasom >>
