Erdélyi Krónika – Történelmi portál

A SZERKESZTŐ AJÁNLJA

TOVÁBBI CIKKEK

1848-1849-erdélyi-krónika

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Erdélyben

Erdély 1848-49 évi története kicsiben tükrözi a magyarországi eseményeket. Az átalakulás kezdeti lelkesedését 1848 késő tavaszától (összefüggésben Erdély és Magyarország uniójával) egyre inkább a nemzetiségi feszültségek kiéleződése követte, párhuzamosan a…

móric

Ausztria és az Osztrák–Magyar Monarchia gyarmatai és gyarmatosítási ambíciói

Ha magyar és osztrák történelemről van szó, a legtöbben nem tengerentúli gyarmatokra gondolnak, érthető módon. Ez a két ország sosem közelítette meg az angol, francia, német és portugál gyarmatbirodalmak méreteit.…

Dacia

Egy monumentális Dacia monográfiáról

Nemrég látott napvilágot Mihai Bărbulescu ókortörténész, régész, a Román Akadémia rendes tagjának monumentális, közel 840 oldalas kötete (Civilizația Romană în Dacia, Editura Școala Ardeleană, Bucuresti, 2025), amely Dacia római provincia…

mikó árpád

Mikó Árpád – Szemelvény a dualizmuskori közéletből egy erdélyi karrierpolitikus életpályáján keresztül

Köztudott, hogy a Mikó nevet Erdély-szerte több nemesi család is viselte. Közülük egyedüli főnemesek, arisztokraták a hidvégi Mikók voltak, akik férfiágon kihaltak gróf Mikó Imrével. Mikó Árpád, a történetünk főszereplője…

Kősó

A kősó, mint jótékonysági gesztus I. Apafi Mihály uralkodása idején

Az Erdélyi Fejedelemségben I. Apafi Mihály uralkodása idején (1661–1690) belső-erdélyi, máramarosi és székelyföldi sókitermelésről beszélhetünk. A belső-erdélyi régióban Torda, Dés, Désakna, Kolozs, Szék és Vizakna településein,[1] Székelyföldön Sófalván, Máramarosban pedig…

marianum

Pășind pe urmele călugărițelor Notre Dame: Institutul Romano-Catolic pentru Fete Marianum de la Cluj

În lista imaginară a celor mai emblematice clădiri din Cluj, un loc de seamă îl ocupă fosta clădire a Institutului Romano-Catolic pentru Fete „Marianum”, care astăzi găzduiește Facultatea de Filologie…

Syko Kanuth

Syko Kanuth és a dualizmuskori nemzetiségi kérdés

Syko Kanuth nem tartozik a magyar, vagy az erdélyi történelem legnagyobb alakjai közé, még a családnak sem ő volt a legnevesebb tagja. Ám életútja, céljai és elért eredményei egyfajta röntgenképként…

Gyergyószentmiklós

Országgyűlési választások a gyergyószentmiklósi választókerületben 1910-ben

Arra a kérdésre, hogy Székelyföldön hogyan tükröződött le a dualizmuskori magyar politika, és a közjogi kérdések mentén formálódott tömbök hogyan éreztették hatásukat ebben a régióban, úgy érzem, tökéletes példát tud…

aninai zendülés

Az aninai zendülés története, 1897-1898

A magyar sajtót 1897 januárjában zavaros értesítések járták be az aninai munkástelep dolgozóinak sztrájkjáról s az ezt követő csendőri fellépésről. A sztrájk okairól nagyrészt egyetértés volt: egyértelműen a nyugdíjszabályozás megváltoztatása…

Az erőszak kettős arca. Horváth Vilmos, mint áldozat és feláldozó

Az erőszak kettős arca. Horváth Vilmos, mint áldozat és feláldozó

1886 februárja aradi szemmel mindig is emlékezetes marad arról az elhíresült kaszabolásról, amelyet két német tiszt hajtott végre és melynek egy Horváth Vilmos nevű élclap-szerkesztő lett az áldozata. Nem az…

A garbonáci Kővárfüred fürdőhely kialakítása a dualizmus korában

A garbonáci Kővárfüred fürdőhely kialakítása a dualizmus korában

A fürdőhelyekhez való viszonyulás Nagybányán 1901–1918-ban Az erdélyi, partiumi és bánsági fürdők az Osztrák–Magyar Monarchia idején élték virágkorukat. A Nagybányai Gazdasági Egylet által fenntarott hetilap, a Nagybánya és vidéke hasábjain…

A földrai mészárlás története – 1890

A földrai mészárlás története – 1890

Földra (román nevén Feldru) egy – 1890-ben összeírt 2111 lakosával nem is annyira kicsi – község volt Beszterce-Naszód vármegye óradnai járásában,[1] a Nagy-Szamos egyik kanyarulatában.  Színromán település, mely ekkor még…

Szigetvári Ferenc – Egy korszak lenyomata

Szigetvári Ferenc – Egy korszak lenyomata

„Csak igen kevés képpel törődtünk igazán, hiszen minden időpillanatban újabb képek tízezrei jöttek létre megállíthatatlanul. Ez a történet a szemünk előtt ért véget, a sötétkamrában fotópapírra lenagyított képtárgyak régiségnek számítanak…

„Kedves Miniszterelnök Úr!” Kiss Elek unitárius püspök és Petru Groza barátsága

„Kedves Miniszterelnök Úr!” Kiss Elek unitárius püspök és Petru Groza barátsága

A tanulmány az NKFIH K 143767. sz. pályázat támogatásával készült. Létezik-e őszinte és önzetlen barátság a politika világában, ahol szinte minden cselekedet, gesztus a hatalom megszerzéséről vagy annak megtartásáról szól? Kétségkívül…

Áruló volt-e az 1848–49-es szabadságharc tábornoka?

Áruló volt-e az 1848–49-es szabadságharc tábornoka?

A Korunk Akadémia Összeesküvéselméletek a magyar történelemben című előadás-sorozat keretén belül Hermann Róbert tartott előadást. A történész arra kereste a választ, hogy áruló volt-e Görgei Artúr, az 1848–49-es forradalom és…

kolozsvár_erdélyi_krónika

Orvoslás, korkultúra, egészség – Egy fölöttébb erdélyi szakkönyvről

Egy éve hunyt el szerzőnk, A. Gergely András, akire az alábbi posztumusz írásával emlékezünk. Lapozgatunk. Ráérősen. Mintha a 18. században lennénk, amikor nem kellett a másodperc tört része alatt újnál…


Erélyi Krónika - Történelmi Portál

Az Erdélyi Krónika célja

Küldetés és célok
Az Erdélyi Krónika online történelmi portál célja, hogy szakszerű és közérthető írásokkal népszerűsítse Erdély gazdag történelmét. A platform nemcsak ismeretterjesztő cikkeket közöl, hanem tudományos dolgozatoknak is helyet ad. Alapítója Fazakas László történész, aki 2017-ben hozta létre a portált, és azóta több lelkes szerkesztővel együttműködve tartják fenn az oldalt.

Témakörök és korszakok
A portál különféle történelmi korszakokat és tematikus csoportokat mutat be, mint például az ókor, középkor, kora újkor, a modern kor, jelenkor, valamint híres személyek és történelmi események. Külön figyelmet szentelnek Erdély politikai, társadalmi, kulturális valamint gazdasági fejlődésének. A cikkek és tanulmányok közérthető nyelvezetük miatt mind a laikusok, mind a szakemberek számára értékesek. A portál felhasználja a digitalizáció adta lehetőségeket, így széles körben elérhetővé teszi az erdélyi történelem kutatásának eredményeit.

Közösségi szerepvállalás és publikációs lehetőségek
Az Erdélyi Krónika egyetemi hallgatóknak és kutatóknak is állandó publikációs lehetőséget biztosít, így hozzájárul a fiatal történészek szakmai fejlődéséhez. A szerkesztők önkéntes alapon működtetik az oldalt, pro bono publico, azaz a közjó érdekében végzik munkájukat. Az oldal működéséhez az olvasók támogatását is elfogadják, hogy hosszú távon fenntartható legyen a projekt.

A közösség bevonása és interaktivitás
Az Erdélyi Krónika nem csupán egy olvasmányos portál, hanem egy olyan közösségi tér, ahol a látogatók is hozzájárulhatnak a tartalmakhoz. Lehetőség van közösségi média oldalukon kommentelésre és hozzászólások írására, ami elősegíti a történelmi párbeszéd kialakulását.

Tudományos és kulturális érték
Az oldal komoly hangsúlyt fektet a történelmi kutatások közérthető bemutatására, különösen az erdélyi események kapcsán. Ezáltal nemcsak a tudományos közönség számára jelent forrást, hanem a nagyközönségnek is érthető és élvezetes olvasmányokat kínál. Az interjúk, elemzések és tanulmányok színes képet adnak Erdély sokszínű történelméről.

Az Erdélyi Krónika tehát elkötelezetten dolgozik azon, hogy hiteles és minőségi tartalmat nyújtson az erdélyi történelem iránt érdeklődőknek. Célja, hogy a múlt tanulságai segítsék a jelen generációit abban, hogy jobban megértsék saját kulturális és társadalmi gyökereiket.