Az 1890-es évek magyar kerékpáréletének aktuális kérdése volt a profizmus meghatározása, illetve elfogadása. A sportvezetők közül többen azt vallották, hogy előrehaladást csakis magas színvonalú versenyekkel lehet elérni. Mások a helyi sportolók érdekeit tartották szem előtt, hiszen a kisvárosi amatőr kerékpárosok, akik […]
Profizmus a kerékpárban a 19. század végén Elolvasom >>
Doros Gábor szerint „a prostitúció oka nem veleszületett hajlam és nem öröklött bűn, hanem a társadalmi adottságok és körülmények olyan tragikus láncolata, amely csak kismértékben függ az áldozatul esett prostituált lényétől”.[1] Az orvos e sorokat az 1930-as években fogalmazta meg.
Prostitúció Magyarországon a dualizmus korában Elolvasom >>
Írásomban egy olyan mára már nagyrészt eltűnt világba kalauzolom el az olvasót, ahol a férfiak és a nők szerepét meghatározó írott és íratlan normák eltértek a maiaktól. Oda, ahol a falusi vagy a munkásosztálybeli városi nők társadalmi mobilitása, a szegényebb,
„Erkölcsileg igen romlottak.” Kéjnők a dualizmus kori Magyarországon Elolvasom >>
A Román Kommunista Párt az 1950-es évektől igyekezett anyagi hasznot húzni az ország nagyszámú zsidó lakosságából – először előnyös gazdasági befektetésekért, később valutáért bocsátotta áruba zsidó állampolgárait. Míg az üzlet első éveiben 2000 és 6000 dollár között változott egy személy
Zsidók felhasználása propaganda célokra a kommunista Romániában Elolvasom >>
Cserni Béla neve 1916-os halálát követően sokáig a feledésbe merült, csak néhány kollégája és a később újraalapított gyulafehérvári múzeum néhány román munkatársa emlékezett a nagynevű régészre, múzeum-alapítóra és botanikusra. Történt ez annak ellenére, hogy Cserni nevét a 19. század fordulóján
Cserni Béla, az erdélyi városi régészet atyja Elolvasom >>
Ha Kolozsvár történetének kezdeteit keressük, a figyelmünket nem a történelmi városmagra, hanem valamivel odébb, a ma Kálvária-tetőnek nevezett dombtetőre kell összpontosítanunk. Itt emelték az első Árpád-házi királyaink – vélhetően még Szent István korában –, azt az ispánsági várat, ahonnan a király
Károly Róbertnek a kolozsvári polgároknak adott kiváltságlevele 1316-ból Elolvasom >>
Marosán György (1908-1992) baloldali szociáldemokrata politikus volt. A két világháború közötti szakszervezeti mozgalom vezéralakja, 1945 után népszerű szónok. Ellentmondásos személyiség, aki elősegítette a szociáldemokrata és kommunista pártok fúzióját Magyarországon, ám a Rákosi-korszakban ezt börtönnel „jutalmazták”. 1956-os szabadulása után a kádári
„Nagyvárad volt az én bölcsőm.” Marosán György első évei a mozgalomban Elolvasom >>
Közismert, hogy az 1848. évi március 15-i Tizenkét pont 7. pontja előírta az úrbéri viszonyok megszüntetését. És néhány nap múlva, március 18-án a Pozsonyban ülésező magyar országgyűlés megfelelő törvényt fogadott el, amely – miután április 11-én kihirdették – késedelem nélkül
A jobbágyfelszabadítás Erdélyben 1848-ban Elolvasom >>
A kolozsvári Mária-oszlop az erdélyi barokk szobrászat egyik meghatározó emléke, melynek jelentőségét már régóta felismerte a korszak erdélyi művészetével foglalkozó művészettörténeti kutatás. Ez elsősorban művészi színvonalának köszönhető, hiszen a szoborcsoportot faragó Anton Schuchbauert az erdélyi barokk szobrászat egyik legtehetségesebb mestereként
A kolozsvári Mária-oszlop. Egy közép-európai emléktípus a 18. századi Erdélyben Elolvasom >>
Kolozsvárt az árvíz 1879 telén érte el, amikor a Szamos a jégtorlaszok miatt kiöntött a város több részén is. A kortársak az árvíz okait a napok óta tartó havazásban és az utána bekövetkező rohamos olvadásban és esőben látták. A korabeli
Az 1879-es árvíz Kolozsváron Elolvasom >>
A humor, a szatíra, a groteszk és a karikatúra nem voltak idegen elemek a századelőn élő marosvásárhelyiek számára sem. Ahogyan Magyarországon (elsősorban a fővárosban) az 1867-es kiegyezést követő időszakban a politikai nyomás enyhült, így megjelenhettek az első vicclapok. Ezekből „táplálkozott”
Humor Marosvásárhelyen, a 20. század elején Elolvasom >>
Az évszázadok folyamán több olyan jeles és kiemelkedő személyiség élt és alkotott Kolozsváron, akiknek emléke kikopni látszik a Kincses Város köztudatából. Ezen személyiségek közé tartozik György Lajos irodalomtörténész, egyetemi tanár is. György Lajos 1890. április harmadikán született Marosvásárhelyen egy ott
Tanár, szerkesztő és titkár. György Lajos, egy elfeledett kolozsvári polihisztor élete Elolvasom >>
Bethlen Miklós 1720-ban született, mint Bethlen Ádám és Bánffy Klára fia. Iskoláit, testvéreihez (Gábor és Ádám) hasonlóan a Marosvásárhelyi Kollégiumban végezte. Daniel István írása szerint 1752-ben fia, valamint gróf Bethlen Miklós és báró Korda György is „a legkegyelmesebb császári fejedelemasszony
Reformátusból katolikus. Bethlen Miklós vallási dilemmái Elolvasom >>
A Béga-parti város illusztris, korszakos jelentőségű személyiségeinek sorában kiemelkedő helyet foglal el Telbisz Károly (1854–1914), Temesvár sok évszázados történelmének legkiválóbb polgármestere. A Telbisz János földbirtokos és Schiller Antónia fiaként 1854. november 19-én Németcsanádon világra jött Telbisz Károly – aki korábban főügyészként,
Telbisz Károly, Temesvár városépítő polgármestere Elolvasom >>
A nemrég megjelent, monumentális három kötetes Székelyföld történetének első része ugyan röviden érinti a régészeti forrásokat (107-122, 146-150 oldalak), az eddigi Erdély történetével foglalkozó monográfiákkal vagy a már elavultnak számító, de még számos székely család által lapozott Orbán Balázs féle
Dákok, rómaiak és a székelyek esete Elolvasom >>
Hogyan jutottál el a történelem iránti érdeklődéshez? Miért a történészi hivatást választottad? Az olvasmányélmények vezettek a történelem iránti érdeklődéshez. Meghatározó volt Hermann Gusztáv személye is, aki az általános iskola 5-6. osztályában történelemtanárom és osztályfőnököm is volt. Nagyon jó órákat tartott.
„Minden dolgozásnál nagyobb az sóvágás.”[1] Gazdaságtörténeti szempontból a bányászat kiemelkedő szerepet játszott a Kárpát-medence gazdasági életében. Erdély, mint területi egysége a Magyar Királyságnak a középkortól kezdve fő gazdasági potenciálját altalaji kincseinek a kitermelése és gazdasági forgalomba való helyezése határozta meg.
Sóbányászat I. Apafi Mihály fejedelemsége idején (1661-1690) Elolvasom >>
Marosvásárhely történetében többször is előfordult, hogy tragikus események miatt felkeltette a nemzetközi közvélemény figyelmét. Ha eltekintünk a rendszerváltás időszakában lezajló fekete március gyászos eseményeitől, melyet kvázi „élőben” közvetített a média, egy szinte száz évvel korábbi (teljesen más jellegű) eseményre világítanék
A marosvásárhelyi „véres választások” Elolvasom >>
Bethlen Gábor egy nagymúltú, erős református hagyományokkal rendelkező család sarjaként született. Apja, Bethlen Ádám, Bethlen Sámuel és Borsai Nagy Borbála fia. Fehér vármegyei főispán (1730-tól), guberniumi tanácsos (1730-tól), a Rendek Elnöke (1742.április 12-től), a Marosvásárhelyi Kollégium főgondnoka (1745) volt. Anyja,
A református Bethlen Gábor hitehagyása Elolvasom >>
Vélhetően így biztatta 1841-ben Kovács Miklós erdélyi püspök, a Gubernium tagja cenzori minőségében az alig huszonegy esztendős Kőváry Lászlót, amikor az ifjú néprajzkutató megjelenés előtt álló Székelyhonról című kéziratából kivágta a konzervatív fület sértő passzusokat. A később magyar tudományos akadémiai
„Sajnálom, fiam: liberális vagy, semmire sem fogsz menni!” Kőváry László életútja Elolvasom >>
