Erdélynek kevés olyan történésze akadt, aki Oxfordban tanulhatott az 1930-as években. Ugyancsak kevés olyan szülötte, aki több, mint egy tucat ókori és modern kori szerzőt fordított magyarra. Mégis, az idén száz éve, 1915. augusztus 5 – én született Bodor András […]
Bodor András, az elfeledett ókortudós Elolvasom >>
Baráth Magdolna: Szovjet diplomáciai jelentések Magyarországról a Hruscsov-korszakban. Napvilág Kiadó-Politikatörténeti Intézet. Budapest. 2012. Új forrásokat feldolgozó okmánypublikációval gyarapodott a magyarországi szovjet időszakot feltáró, a kutatók és a korszak iránt mélyebben érdeklődők számára elérhető forrásbázisa. Baráth Magdolna munkájával, akinek már eddig
Magyarországról jelentik Elolvasom >>
Novák Csaba Zoltán (szerk., kísérőtanulmány): Aranykorszak? A Ceauşescu rendszer magyarságpolitikája 1965-1974. Források a romániai magyarság történetéhez. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2011. Novák Csaba Zoltán fiatal történész, a Román Tudományos Akadémia marosvásárhelyi Gheorghe Şincai Kutatóintézetének tudományos munkatársa, akinek munkássága a kommunista időszak
A modernizálódó Nagyvárad bűnőzéstörténetét bemutató sorozatunk utolsó részében arra keressük a választ, hogy milyen volt a nyilvánosság bűnözőképe. Milyen társadalmi státusszal rendelkező személyek és társadalmi csoportok követték el a bűncselekményeket. A bűnügyi híradásoknál az újság mindig törekedett a rövid, és
Hétköznapi bűnözés Nagyváradon III. Elolvasom >>
Előző írásunkban a Nagyvárad napilap vizsgálatán keresztül a nyilvánosság és a bűnözés kérdéskörét jártuk körbe (lásd: Hétköznapi bűnözés Nagyváradon I.). Ezúttal a városi bűnözés modernizációjával, az egyes bűnesetekkel és térbeli eloszlásával foglalkozunk. Ahhoz, hogy jobban megértsem a nyilvánosságban megjelenő bűnözőkép
Hétköznapi bűnözés Nagyváradon II. Elolvasom >>
Életünket a társadalom által megalkotott írott és íratlan normák, illetve szabályok határozzák meg. Ami ezektől eltér az a bűnözés, a társadalom által deviánsnak tekintett viselkedés. De hogyan alakult mindez a 19. század második felében és mit gondoltak erről a Nagyváradiak?
Hétköznapi bűnözés Nagyváradon I. Elolvasom >>
A kincses Város az évszázadok folyamán fontosságából (regionális gazdasági, egyházi, kulturális és politikai központ) kifolyólag sok és sokféle embert vonzott magába. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanári karának egy része sem képez kivételt ez alól. Olyan személyiségek, mint pl. Brandt
Farkas Lajos emlékére Elolvasom >>
Kolozsvár középkori erődítménye, amely Luxemburgi Zsigmond király 1405-ben kiadott kiváltságlevele következtében jött létre, hosszú ideig ölelte körül a várost és nyújtott védelmet lakosai számára. Ennek fennmaradása a város lakosainak munkájától függött. Nem is kellett attól tartani, hogy elhanyagolják a falak
Vida Árpád 1910‒1911-re tehető párizsi tartózkodásáról és tanulmányairól máig nincsenek adataink és néhány szűkszavú levél kivételével személyes feljegyzések sem állnak rendelkezésünkre. Jelen tanulmány főként a kortársak élménybeszámolóinak, visszaemlékezéseinek felhasználásával, valamint a művész fennmaradt vagy épp fényképen rögzített párizsi munkáin keresztül
„Ez az élet, amely művészeknek van teremtve egyedül” – Vida Árpád Párizsban (1910−1911) Elolvasom >>
Cristina Diac: Zorii comunismului în România. Ștefan Foriș, un destin neterminat. Târgoviște, Editura Cetatea de Scaun, 2014 [A kommunizmus hajnala Romániában. Fóris István, egy befejezetlen végzet]. Az államszocializmus romániai története a rendszerváltás óta a romániai történésztársadalom egyik kutatási témájává vált.
„Az RKP az Internacionálé részlege és ugyanazokat a célokat követi” Elolvasom >>
A koraújkor egyik legkiemelkedőbb forráscsoportját a nemesi oklevelek jelentik, melyek nemcsak család-, politika-, hely-, művelődéstörténeti adatokkal szolgálnak, hanem bemutatják a korszak karrierépítési lehetőségeit is. A fejedelemség-kori címeres oklevelek elnyerése elsősorban a katonai érdemekkel, az országnak vagy a fejedelemnek tett jó
Fejedelemségkori oklevelek a Csíki Székely Múzeumban Elolvasom >>
A gyulafehérvári Vauban erődítmény harmadik kapuja mellett, az egykori Katonai Tiszti Kör épületének restaurálása során ritka régészeti leletre bukkantak az ásatást vezető régészek – tájékoztat az Agerpres hírügynökség. A 18. századi épület udvarán végzett nagyterületű ásatások során számos régészeti réteget
Ritka régészeti felfedezés Gyulafehérváron Elolvasom >>
A II. világháborút követően a hat év alatt elkövetett súlyos atrocitások, a hatalmas mértékű emberveszteségek és a holokauszt közösen ahhoz a felismeréshez vezettek, hogy a háború alatti politikai- és katonai vezetőket és a bűncselekmények felelőseit nem csak morális síkon lehet
„Bűnösek az ország tönkretételében és háborús bűnökben…” Elolvasom >>
Stefano Bottoni: Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm Tartomány története (1952-1960). Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2008. Stefano Bottoni bolognai származású történész munkássága a XX. századi magyar kisebbségtörténeti elemzésekben és a romániai kommunizmuskutatásban is jelentős eredményeket hozott. A jelen kötet is egy
„Sztálin ajándéka a székelyeknek” Elolvasom >>
Apja, Bethlen Sámuel, Küküllő vármegyei főispán (Bethlen Miklós kancellár testvére), anyja borsai Nagy Borbála volt. Apja korán meghalt, így anyja öt kiskorú árvát nevelt. A Rákóczi szabadságharc idején a család Szebenbe menekült, ahol az özvegy feleségül ment Haller Istvánhoz, a
Árva Bethlen Kata élete Elolvasom >>
Köleséri Sámuel, az erdélyi aranybányászatról irt munkájában 300 évvel ezelőtt arról számolt be, hogy egy kolozsvári állampolgár egy óriási kincsleletet talált. A kolozsváriak körében futótűzként terjedt a hír, hogy rátaláltak Darius kincsére, Decebal legendás aranyára. A városi legendának a valós
Tárgyi örökségünk és a feketepiac Elolvasom >>
A november 10-13. között lezajlótt nemzetközi történész-konferencia a 700 éve szabad királyi városi rangot kapott Kolozsvár múltjába tekintett vissza, bemutatva a kutatás legújabb eredményeit, érintve a várostörténet számos, eddig nem kutatott aspektusát. Hasonlóan a 2000-ben megszervezett nagyszabású konferenciához, amely Kolozsvár
A középkori Kolozsvár a régészet tükrében Elolvasom >>
A kolozsvári dohánygyár a neoabszolutista korszak első állami gyáralapításai közé tartozik Erdélyben. 1851-ben létesítették, abban a korban, amikor a forradalmi hadiesemények rongálása következtében az erdélyi üzemek beszüntették vagy csökkenteni kényszerültek tevékenységüket, illetve a megnövekedett adók és infláció nagyban gátolták az
Sztrájk a kolozsvári Dohánygyárban Elolvasom >>
Erdély történetében a 18. század, a Rákóczi szabadságharcot leszámítva a békés átalakulás százada. A politikai, gazdasági és társadalmi változások együtt jártak egy vallási és kulturális metamorfózissal is. A szokások, a gondolkodásmód, de még az erkölcsök is kicserélődnek vagy fellazulnak. Egy
Macskási Krisztina botrányos élete Elolvasom >>
Veres Valér: Népességszerkezet és nemzetiség. Az erdélyi magyarok demográfiai képe a 2002. és 2011. évi romániai népszámlálások tükrében. Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2015. A népszámlálás előzetes eredményeit Kiss Tamás és Barna Gergő korábban már közétették[1], de ez nem teszi fölöslegessé
Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről Elolvasom >>
