Gáll Ernő (1917-2000) az erdélyi magyarság 1945 utáni kulturális életének egyik fontos személye volt. 1945 és 1984 között a sajtóban és a kolozsvári egyetemen vezető pozíciókat töltött be, többek között mint a Korunk főszerkesztője. Ezzel döntő módon befolyásolta mind az erdélyi magyarság szellemi elitjét, mind az erről a kisebbségről határon […]
A hontalan filozófus: Gáll Ernő életei, gondolatai, identitásai Tovább olvasom
„Miféle gyűlést rendeztetek? Mit csináltatok? Kommunista forradalmat készíttek elő?!”[1] – kérdezgette indulatosan a MADOSZ gyűlésére Csíkménaságon[2] összegyűlteket a helyi állami igazgató-tanító, Ioanică[3] 1937. július 4-én. A felháborodott Ioanică nyomban szekérre pattant és meg sem állt a szomszédos Csíkszentgyörgyig, pontosabban az ottani csendőrállomásig. Az intézkedni kiérkező hatóságokat – két csendőrt –
Frontváltás Csíkménaságon? Egy félresikerült MADOSZ-gyűlés epizódja Tovább olvasom
Nelovánkovics József néven született Temesváron, szerb eredetű családban. A Méliusz nevet kezdetben írói álnévként használta, majd felvette hivatalosan is. A középiskolát szülővárosában, a Piarista Gimnázium reál szakán végezte el. Az érettségit viszont Budapesten tette le, 1928-ban, majd tanulmányait is külföldön folytatta. Előbb a budapesti Műegyetemre iratkozott be, de később református
Teológusból kommunista – Méliusz József életútja Tovább olvasom
„A politikai tömegagitáció egyike azoknak az eszközöknek, melyek segítségével pártunk erősíti tömegkapcsolatait, neveli a tömegeket és mozgósítja a szocializmus építéséért folytatott harcban.” – határozta meg a politikai tömegagitáció szerepét a Vörös Zászló 1954-ben.[1] A propaganda és a tömegagitáció fontos részét képezte a sztálinizmusnak. Sztálin például úgy vélte, hogy hogy a
Propagandisták és agitátorok az ötvenes évek marosvásárhelyi gyáraiban Tovább olvasom
Jelent írás az MTA Trianon100 Lendület Kutatócsoport keretében készült Az 1918–1919-es uralomváltás szatmárnémeti mozzanatai csak részben ismertek. Jelen írásban sem vállalkozunk a folyamat részletes bemutatására, hanem csak azon napok eseményeiből villantunk fel pár momentumot, amikor a Tanácsköztársaság rendezkedett be a városban. Szeretnénk előre leszögezni, hogy a Tanácsköztársaság nem befolyásolta döntő
Az abszurditás 27 napja – Az 1919-es Tanácsköztársaság momentumai Szatmárnémetiben Tovább olvasom
Bányai László a 20. századi magyar baloldali mozgalmak egyik fontos szereplőjének tekinthető. A két világháború közötti időszakban és a II. világháború alatt – illegális kommunistaként és MADOSZ főtitkárként – inkább elszenvedője, mintsem alakítója volt az eseményeknek. 1945 után viszont kulcsfontosságú alakítója lett a romániai magyarság szocialista Romániába történő integrációjának. Bányai
Katolicizmustól a sztálinizmusig: Bányai László életútja Tovább olvasom
1989-ig Romániában nem alakult ki, országos szintű ellenállás, de lokális szinten, így Nagyváradon is sor került kommunistaellenes megnyilvánulásokra. Az alábbiakban három helyi szintű antikommunista megmozdulás történetét foglaljuk össze. A kommunizmus elleni nyugtalanság a társadalom minden rétegében, így a „favorizált” csoportokban is tetten érhető volt. A parasztság a kötelező beszolgáltatások, míg
Antikommunista ellenállás Nagyváradon Tovább olvasom
1968-ban Gyergyószentmiklóson Sütő András méltató szavai kíséretében és a helyi köztisztviselők részvételével felállították Salamon Ernő mellszobrát egykori iskolája udvarán.[1] A szoboravatást követően a városi gimnázium felvette nevét, ami ritkaságnak számított egy olyan időszakban, amikor az iskolákat számokkal jelölték. Ki volt Salamon Ernő és minek volt köszönhető a személye iránti tisztelet?
Salamon Ernő – A gyergyói gimnázium névadójának élete Tovább olvasom
Az alábbiakban a Magyar Dolgozók Országos Szövetségének (MADOSZ) két világháború közötti történetét, szervezeti felépítését, működését, tevékenységét, valamint a szervezet vezetőit fogjuk bemutatni. A Magyar Dolgozók Országos Szövetségét (MADOSZ) 1934. augusztus 19-én Marosvásárhelyen alapították kommunista érzelmű diákok. Tagszervezeteihez csatlakoztak az 1933. június 13-án Demeter János vezetésével alakult Országos Magyar Párt Ellenzékében
A Magyar Dolgozók Országos Szövetségének története Tovább olvasom
Minden korban másként, legtöbbször nagyobb forrásfokon főttek az eszmék az egyetemek miliőjében, mint azok környezetében. Ezek az intézmények ugyanis legtöbbször autonóm belső életet éltek. Mikrotársadalmaik sajátos ökoszisztémával rendelkeztek, még akkor is, ha folyamatos kapcsolatban álltak azzal, ami a külvilágban zajlott – és sokat tükröztek is abból. Nem volt ez másként
Kommunista diákmozgalmak Kolozsváron a harmincas évek elején Tovább olvasom
A II. világháború lezárása és a szovjet Vörös Hadsereg előretörése teljesen átrajzolta az európai geopolitikai realitásokat. Míg nemzetközi téren fokozatosan egy bipoláris világrend alakult ki, addig a megszállt kelet-közép-európai országokban kezdetét vette az adott államok „szovjetizálása”, mely a kommunista pártok hatalomra juttatását és a totalitárius kommunista diktatúra kiépülését eredményezte. A
Antikommunista fegyveres ellenállás a II. világháború utáni Romániában Tovább olvasom
A második világháború utáni lakáshiány a nyugat-európai és a kelet-európai térséget is érintette, a problémára adott válaszok azonban több ponton különböztek. Nyugat-Európában piaci szereplők bevonásával, típustervek, kedvező adózási formák és különböző állami ösztönzők bevezetésével, a piac élénkítésével, kölcsönökkel próbálták felpörgetni a lakásépítéseket. Európa keleti felén, a szocialista és posztszocialista országokban
Élet egy nagyváradi lakótelepen a beköltözéstől 1989-ig Tovább olvasom
Szerző: Olosz Levente A romániai Népbíróság megalakulása és tevékenysége a baloldali erők és a történelmi pártok közötti politikai harc időszakában ment végbe. Így a népbíróságok tevékenységét erősen befolyásolta a Román Kommunista Párt befolyásnövelése és ideológiája. Az igazságszolgáltató intézmény tevékenységét ily módon nem lehet politikai és társadalmi rendszer átalakulása nélkül vizsgálni. Romániában
A kolozsvári népbíróság Tovább olvasom
Szerző: Fodor János Baráth Magdolna: Szovjet diplomáciai jelentések Magyarországról a Hruscsov-korszakban. Napvilág Kiadó-Politikatörténeti Intézet. Budapest. 2012. Új forrásokat feldolgozó okmánypublikációval gyarapodott a magyarországi szovjet időszakot feltáró, a kutatók és a korszak iránt mélyebben érdeklődők számára elérhető forrásbázisa. Baráth Magdolna munkájával, akinek már eddig is számos lényeges forrásközlést, s főleg a
Magyarországról jelentik Tovább olvasom
Szerző: Fodor János Novák Csaba Zoltán (szerk., kísérőtanulmány): Aranykorszak? A Ceauşescu rendszer magyarságpolitikája 1965-1974. Források a romániai magyarság történetéhez. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2011. Novák Csaba Zoltán fiatal történész, a Román Tudományos Akadémia marosvásárhelyi Gheorghe Şincai Kutatóintézetének tudományos munkatársa, akinek munkássága a kommunista időszak kisebbségkutatásában már komoly eredményeket hozott.[1] A könyv
Szerző: Fodor János Stefano Bottoni: Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm Tartomány története (1952-1960). Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2008. Stefano Bottoni bolognai származású történész munkássága a XX. századi magyar kisebbségtörténeti elemzésekben és a romániai kommunizmuskutatásban is jelentős eredményeket hozott. A jelen kötet is egy nagyszerű példája ennek, egy kiforrott munka, egy
„Sztálin ajándéka a székelyeknek” Tovább olvasom
Cím: 400486 Kolozsvár, Sólyom utca, 24/A.
Email: info@erdelyikronika.net
Cím: 400486 Kolozsvár, Sólyom utca, 24/A.
Email: info@erdelyikronika.net