A Kolozsvári Kerékpáros Egylet egyik gondját az 1890-es évek elején a modern sportaréna hiánya jelentette. A Sétatéren létezett egy elhagyott atlétikapálya, melyet nem használt senki, így 1893-ban a kerékpáros egylet kérte a pálya átadását. A várossal egyetértésben 1894-ben megtörtént az
Appl, aki legyőzte „Góliátot” Elolvasom >>
A dák kultúra fővárosaként számon tartott Sarmizegetusa Regia (Gredistye, Hunyad megye) jelenleg az egyetlen, régészeti világörökségi helyszíne Romániának. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy már a 18. század óta a kincskeresők, utazók és régészek érdeklődésének középpontjában került: német, magyar és
Sarmizegetusa Regia rekonstruált szentélyei Elolvasom >>
Két férfi érkezik egy vidéki falucskába. Senki sem ismeri őket, de megjelenésük mégis feszültséget teremt, félelmet vált ki. Szinte klisészerű filmes indítás: a békésnek látszó alaphelyzetet felborítja valaki(k) megérkezése. Mindez Magyarországon, 1945-ben. 1945, ami egyszerre volt kezdet volt vég, s
1945 – Amikor a zsidók visszatértek Elolvasom >>
Az 1860-tól 1944-ig tartó időszakban Marosvásárhely lakosai szám szerint három impériumváltást éltek meg és mindezen államok igyekeztek legitimizálni hatalmukat saját uralmuk alatt. A városrendészet fokozódása a 19. század második felére tehető, ennek a szimbolikus terek létrehozása az egyik velejárója. Írásomban
Kire, és hogyan emlékezzenek a vásárhelyiek? Elolvasom >>
Borbély György (Aranyosrákos, 1860. augusztus – Zalaegerszeg, 1930. február 8.) a kor sportéletének kiemelkedő egyénisége volt. A debreceni kollégiumban érettségizett, itt került kapcsolatba a versenysporttal. Kolozsváron magyar–latin tanári oklevelet szerzett. Tanári munkásságát Tordán kezdte, de nem szakadt el a kolozsvári
Borbély György: atléta, kerékpáros Elolvasom >>
Gidó Attila: Két évtized. A kolozsvári zsidóság a két világháború között. EME, Kolozsvár, 2016. Gidó Attila a Kolozsváron található Román Nemzeti Kisebbségkutató Intézetben dolgozó történész, 15 éve kutatja az erdélyi zsidóság történetét. 2011-ben megvédett doktori disszertációjának kibővítésével született meg jelen
A kolozsvári zsidóság keresztmetszete Elolvasom >>
A régészetnek számos altudománya, tudományága van, amelyek nagy részét viszonylag egyszerű meghatározni, céljait és kutatási tárgyát körvonalazni. Az epigráfia a feliratok kutatásával, az archaeobotanika a régmúlt idők növényvilágának maradványaival, a fizikai antropológia az emberi test sajátosságaival foglalkozik. A 20. században
A közönségrégészet története Elolvasom >>
Papp Kinga: Tollforgató Kálnokiak. Családi íráshasználat a 17–18. századi Erdélyben. EME, Kolozsvár, 2015. A 17–18. században a háromszéki Kálnoki család aktív szereplőjévé vált a politikai életnek. Bár nem sorolható az erdélyi nemesi famíliák legjelentősebbjei közé, a 18. századra sikerült fontos
Az írás, amely megörökít és emlékeztet Elolvasom >>
Kossuth kert A hatalmas parkot egy Heim nevű budapesti műkertész tervei alapján alakították ki a 19. század utolsó éveiben. A helyén téglavető volt, először ennek posványos gödreit kellett feltölteni, csak ezután kerülhetett sor a ritka fafajták, az arborétum telepítésére. A
Történetek az egykori Szatmárról: Kossuth-kert, vasútállomás, kioszk Elolvasom >>
Bernády György életéről többnyire politikai tevékenysége következtében értesülünk, azonban az impériumváltást követően családi élete egyre nagyobb hangsúlyt kapott, az 1930-as évektől pedig kizárólag az határozta meg prioritásait. Három sikertelen házasságot követően Bernády Kelemen Margit oldalán találta meg a családi boldogság
Családi tragédiák árnyékában: Bernády Györgyike (1919-1936) Elolvasom >>
A labdarúgás megjelenésétől kezdve igen közkedvelt volt a kolozsváriak körében. 1896-ban az egyetem versenyvizsgát írt ki a tornatanári és vívómesteri állásért, amelyet Vermes Lajos nyert meg. Az akkori Magyarországon nagy népszerűségnek örvendő sportember ősztől a Római Katolikus Főgimnáziumban is tanított,
Vereségeken át a győzelem felé Elolvasom >>
Békésy Károly a dualizmuskori Kolozsváron úgymond „középkategóriás” közéleti személyiségnek számított. A kor rangítélete szerinti „magas” állami vagy helyi közigazgatási állást nem töltött be, ám középszerűként korántsem jellemezhető buzgalma a kispolgári származás dacára tekintélyes állásokba juttatta és városszerte becsülték. Az 1870-80-as
Szemelvények Békésy Károly kolozsvári újságíró önéletrajzából Elolvasom >>
Györke Zoltán volt prefektus-helyettes közölt egy dokumentumot, amely azóta bejárta a román sajtót. Az 1974 október 15-i közgyűlésen Nicolae Ceauşescu rövid párbeszédet folytatott hat párttársával – többek között Elena Ceauşescuval – Kolozsvár (Cluj) 1850 éves municípiumi fennállásának alkalmából a város
Cluj és Napoca: egy névcsere története Elolvasom >>
Neumann Tibor: A Szapolyai család oklevéltára I. Levelek és oklevelek (1458-1526). MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest, 2012. A Szapolyaiak a magyarság történelmének meghatározó szereplői voltak a 15. század végén, majd a 16. században. A család felemelkedésének és a politikában
Forrásközlés a Szapolyai családról Elolvasom >>
A romániai Népbíróság megalakulása és tevékenysége a baloldali erők és a történelmi pártok közötti politikai harc időszakában ment végbe. Így a népbíróságok tevékenységét erősen befolyásolta a Román Kommunista Párt befolyásnövelése és ideológiája. Az igazságszolgáltató intézmény tevékenységét ily módon nem lehet
A kolozsvári népbíróság Elolvasom >>
Egeres református templomát a 14. században építették román stílusban, valószínűleg egy korábbi templom helyére. A templom egy, a falu középén álló dombon helyezkedik el, körülötte a helyi református temető található. A 22 hosszú, 7 méter széles és 4 méter magas
Az egeresi református templom Elolvasom >>
Várad, mint ahogy a helynév (a vár főnév + d kicsinyítő képző) is mutatja, egy, a 11. század második felében már biztosan létező kisméretű földvárból nőtte ki magát önálló településsé. A 14. századi krónikakompozícióból (amelynek egy változata az úgynevezett Képes
Várad, mint középkori egyházi központ Elolvasom >>
A városok döntő többsége – különösen Európa, a mediterrán világ, India és a Távol Kelet környékén – több évszázados, olykor évezredes múltra tekintenek vissza. A longue durée, azaz a hosszú távú történelmi folyamatok az urbánus terekben sokkal határozottabban érvényesülnek, és a
Régészet a városban: a romániai városi és közönség-régészet kortárs perspektívái Elolvasom >>
Szatmárnémeti lakosai számára ma már természetes, hogy a régi városközpontban egy szép, rendezett, folyamatosan karban tartott park áll fákkal, virágokkal, padokkal, sétányokkal, szökőkutakkal. Olyanokkal is találkoztam, akik hajlamosak azt hinni, hogy ez mindig így volt és így is marad. Erről
Szatmárnémeti központi parkjának rövid története Elolvasom >>
Több évezredes múltra tekint vissza a különböző árucikkek szállításának története. Az említett folyamat jótékony hatásai az árucikkek egyik településről, régióból, országból egy másik helyszínre való eljuttatásában vizsgálhatóak. Az áruszállító útvonalak a származási helytől a felvevőpiacig tartottak, elsődlegesen olyan régiókba, ahol
Sószállítás és kereskedelem Erdélyben I. Apafi Mihály uralkodása idején Elolvasom >>
