Miért a történészi hivatást választottad, és ezen belül mi irányította figyelmedet a régészet felé? Édesapámnak is történészi végzettsége van. Ő még a régi Bolyai Egyetemen végzett 1958-ban. Az övék volt az utolsó évfolyam. Igaz, hogy ő utána újságíró lett, amit
„A váradi vár az egy nagyon régi szerelem” – Interjú Mihálka Nándor régész-történésszel Elolvasom >>
A Dolgozó nő az államszocialista Románia legfontosabb magyar nyelvű női magazinja volt. Egy folyóirat, amit tízezrek olvastak, nem csak nők, hanem az egész család, egy folyóirat, amire a harminc év felettiek ma is emlékeznek és nosztalgiával gondolnak vissza. Nem egyszerűen
Dolgozó nő: az államszocialista Románia legfontosabb magyar nyelvű női magazinja Elolvasom >>
A szabadkőművesség történetéről született szakirodalom és publicisztika nagyrészt megosztott, általában két szélsőség között. Az egyik szélsőséges álláspont a szabadkőművességet „misztikus társaságként” állítja be, amely legtöbb esetben hazafiatlan, ateista, túlnyomó részt zsidó tagokból áll és egyik jellemzője a korlátlan hataloméhség, valamint
Szabadkőművesség és korabeli kritikája Marosvásárhelyen Elolvasom >>
Jelen tanulmány egy kezdődő kutatás első eredményeit igyekszik összegezni és bemutatni. Nem célja a teljesség igényére való törekvés, hiszen a múlt színes kirakósának csupán néhány darabkáját birtokolja. A székelyudvarhelyi Haberstumpf család a város egyik kiemelkedő színfoltja volt a 19-20. század
A székelyudvarhelyi Haberstumpf család Elolvasom >>
A Keleti Újság igen fontos szerepet töltött be az erdélyi és kiváltképp a kolozsvári magyarság életében, politikai gondolkodásának alakításában. Ezért alapvető fontosságú, hogy a magyarországi holokauszt eseményeinek jobb megértése érdekében megvizsgáljuk, hogyan viszonyult a lap a zsidókérdéshez, antiszemitizmushoz, zsidóellenes törvénykezéshez
A Keleti Újság jobbratolódása 1940 és 1944 között Elolvasom >>
A tüzérség az 1848-49-es szabadságharc honvédhadseregének a legsikeresebb fegyverneme volt. Különösen igaz ez a megállapítás az erdélyi hadseregre, amelynek élén az a Józef Bem vezérőrnagy állt 1848 decemberétől, aki a tüzértiszti pályafutását még a napóleoni háborúk idején kezdte, majd 1831-ben
Az első erdélyi ágyúk születése 1848-ban Elolvasom >>
Az 1890-es évek magyar kerékpáréletének aktuális kérdése volt a profizmus meghatározása, illetve elfogadása. A sportvezetők közül többen azt vallották, hogy előrehaladást csakis magas színvonalú versenyekkel lehet elérni. Mások a helyi sportolók érdekeit tartották szem előtt, hiszen a kisvárosi amatőr kerékpárosok, akik
Profizmus a kerékpárban a 19. század végén Elolvasom >>
Doros Gábor szerint „a prostitúció oka nem veleszületett hajlam és nem öröklött bűn, hanem a társadalmi adottságok és körülmények olyan tragikus láncolata, amely csak kismértékben függ az áldozatul esett prostituált lényétől”.[1] Az orvos e sorokat az 1930-as években fogalmazta meg.
Prostitúció Magyarországon a dualizmus korában Elolvasom >>
Írásomban egy olyan mára már nagyrészt eltűnt világba kalauzolom el az olvasót, ahol a férfiak és a nők szerepét meghatározó írott és íratlan normák eltértek a maiaktól. Oda, ahol a falusi vagy a munkásosztálybeli városi nők társadalmi mobilitása, a szegényebb,
„Erkölcsileg igen romlottak.” Kéjnők a dualizmus kori Magyarországon Elolvasom >>
A Román Kommunista Párt az 1950-es évektől igyekezett anyagi hasznot húzni az ország nagyszámú zsidó lakosságából – először előnyös gazdasági befektetésekért, később valutáért bocsátotta áruba zsidó állampolgárait. Míg az üzlet első éveiben 2000 és 6000 dollár között változott egy személy
Zsidók felhasználása propaganda célokra a kommunista Romániában Elolvasom >>
Cserni Béla neve 1916-os halálát követően sokáig a feledésbe merült, csak néhány kollégája és a később újraalapított gyulafehérvári múzeum néhány román munkatársa emlékezett a nagynevű régészre, múzeum-alapítóra és botanikusra. Történt ez annak ellenére, hogy Cserni nevét a 19. század fordulóján
Cserni Béla, az erdélyi városi régészet atyja Elolvasom >>
Ha Kolozsvár történetének kezdeteit keressük, a figyelmünket nem a történelmi városmagra, hanem valamivel odébb, a ma Kálvária-tetőnek nevezett dombtetőre kell összpontosítanunk. Itt emelték az első Árpád-házi királyaink – vélhetően még Szent István korában –, azt az ispánsági várat, ahonnan a király
Károly Róbertnek a kolozsvári polgároknak adott kiváltságlevele 1316-ból Elolvasom >>
Marosán György (1908-1992) baloldali szociáldemokrata politikus volt. A két világháború közötti szakszervezeti mozgalom vezéralakja, 1945 után népszerű szónok. Ellentmondásos személyiség, aki elősegítette a szociáldemokrata és kommunista pártok fúzióját Magyarországon, ám a Rákosi-korszakban ezt börtönnel „jutalmazták”. 1956-os szabadulása után a kádári
„Nagyvárad volt az én bölcsőm.” Marosán György első évei a mozgalomban Elolvasom >>
Közismert, hogy az 1848. évi március 15-i Tizenkét pont 7. pontja előírta az úrbéri viszonyok megszüntetését. És néhány nap múlva, március 18-án a Pozsonyban ülésező magyar országgyűlés megfelelő törvényt fogadott el, amely – miután április 11-én kihirdették – késedelem nélkül
A jobbágyfelszabadítás Erdélyben 1848-ban Elolvasom >>
A kolozsvári Mária-oszlop az erdélyi barokk szobrászat egyik meghatározó emléke, melynek jelentőségét már régóta felismerte a korszak erdélyi művészetével foglalkozó művészettörténeti kutatás. Ez elsősorban művészi színvonalának köszönhető, hiszen a szoborcsoportot faragó Anton Schuchbauert az erdélyi barokk szobrászat egyik legtehetségesebb mestereként
A kolozsvári Mária-oszlop. Egy közép-európai emléktípus a 18. századi Erdélyben Elolvasom >>
Kolozsvárt az árvíz 1879 telén érte el, amikor a Szamos a jégtorlaszok miatt kiöntött a város több részén is. A kortársak az árvíz okait a napok óta tartó havazásban és az utána bekövetkező rohamos olvadásban és esőben látták. A korabeli
Az 1879-es árvíz Kolozsváron Elolvasom >>
A humor, a szatíra, a groteszk és a karikatúra nem voltak idegen elemek a századelőn élő marosvásárhelyiek számára sem. Ahogyan Magyarországon (elsősorban a fővárosban) az 1867-es kiegyezést követő időszakban a politikai nyomás enyhült, így megjelenhettek az első vicclapok. Ezekből „táplálkozott”
Humor Marosvásárhelyen, a 20. század elején Elolvasom >>
Az évszázadok folyamán több olyan jeles és kiemelkedő személyiség élt és alkotott Kolozsváron, akiknek emléke kikopni látszik a Kincses Város köztudatából. Ezen személyiségek közé tartozik György Lajos irodalomtörténész, egyetemi tanár is. György Lajos 1890. április harmadikán született Marosvásárhelyen egy ott
Tanár, szerkesztő és titkár. György Lajos, egy elfeledett kolozsvári polihisztor élete Elolvasom >>
Bethlen Miklós 1720-ban született, mint Bethlen Ádám és Bánffy Klára fia. Iskoláit, testvéreihez (Gábor és Ádám) hasonlóan a Marosvásárhelyi Kollégiumban végezte. Daniel István írása szerint 1752-ben fia, valamint gróf Bethlen Miklós és báró Korda György is „a legkegyelmesebb császári fejedelemasszony
Reformátusból katolikus. Bethlen Miklós vallási dilemmái Elolvasom >>
A Béga-parti város illusztris, korszakos jelentőségű személyiségeinek sorában kiemelkedő helyet foglal el Telbisz Károly (1854–1914), Temesvár sok évszázados történelmének legkiválóbb polgármestere. A Telbisz János földbirtokos és Schiller Antónia fiaként 1854. november 19-én Németcsanádon világra jött Telbisz Károly – aki korábban főügyészként,
Telbisz Károly, Temesvár városépítő polgármestere Elolvasom >>
