Főúri végtisztesség a 18. századi Erdélyben

A kora-újkori Erdélyben, felekezettől függetlenül, a temetési szertartások igen fontos társadalmi eseménynek számítottak. Miközben a gyakori csecsemőhalálozás miatt a keresztelőt gyorsan, szűk családi körben ülték meg, a házasságnak valamint a temetésnek már komoly reprezentációs szerepe volt. A temetések lebonyolítására valóságos

Főúri végtisztesség a 18. századi Erdélyben Elolvasom >>

Egy kolozsvári polgár vallomásai

Jancsó Elemérné Máthé-Szabó Magda: Emlékirat. Életképek Kolozsvárról, Kunczékról és más családokról. Kriterion, Kolozsvár, 2016. 2016 nyarán, Székely Melinda[1] fordító és H. Szabó Gyula, a Kriterion kiadó igazgatójának gondozásában jelent meg Jancsó Elemérné Máthé-Szabó Magda[2] emlékirata. A Kriterion könyvkiadó által publikált

Egy kolozsvári polgár vallomásai Elolvasom >>

A dél-erdélyi magyar lakosság 1940 utáni helyzete a ’hűségnyilatkozatok’ tükrében

Az 1940 őszén meghozott második bécsi döntés kettéosztotta az addig egységes erdélyi magyar lakosságot. Míg az észak-erdélyi magyar lakosság 1918-at követően ismét többségi léthelyzetbe került, a dél-erdélyi részen maradottak kénytelenek voltak magukat kényszerközösségként újradefiniálni. Azonban az 1940-es újrakezdés sokkal nehezebb

A dél-erdélyi magyar lakosság 1940 utáni helyzete a ’hűségnyilatkozatok’ tükrében Elolvasom >>

Továbbra is változatlan

Jóllehet a kutatók váltig arról csacsognak, hogy a kollektív emlékezet idővel képes lesz az emberiség önpusztító reflexén változtatni (netán egyenest meg is szüntetni azt), lépten-nyomon az derül ki, hogy szinte semmiben nem különbözik a személyes memóriától. Idővel ugyanúgy hajlamos a

Továbbra is változatlan Elolvasom >>

Cautes bikafejjel – egy ritka római szobor Gyulafehérvárról

Erdély területének nagy hányada Kr. u. 106–ban a Római Birodalom része lett. Dacia provinciában a római kultúrát a birodalom minden részéről ide sereglett és telepített közösségek képviselték. Nem kizárt, hogy Mithras kultusza is már a traianusi korszakban meghonosodik, ám első biztos forrásaink csak Hadrianus

Cautes bikafejjel – egy ritka római szobor Gyulafehérvárról Elolvasom >>

„Azt tudjuk, hogy mi lesz, csak azt nem tudjuk, hogy addig mi lesz”− 1989 –es decemberi események Kolozsváron

Az 1989−90-es rendszerváltás idején Kolozsvár is kulcsfontosságú szerepet töltött be az erdélyi nagyvárosok sorában. Ez több szempontból magyarázható: itt található az erdélyi hadsereg központja, amely a forradalomkor fontos szerepet játszott. Ugyanakkor, mint kulturális központ, a román és magyar országos értelmiségi

„Azt tudjuk, hogy mi lesz, csak azt nem tudjuk, hogy addig mi lesz”− 1989 –es decemberi események Kolozsváron Elolvasom >>

Kolozsvár cigány népessége II. József korában

Abból az időszakból, amikor Erdély Magyarországtól elválasztva, külön politikai szervezettel és országgyűléssel tartozott a Habsburg Birodalomhoz, jelenleg egyetlen olyan összeírást[1] ismerünk, amelyik kifejezetten azért történt, hogy a Gubernium alá tartozó cigány népességet megszámolják. A Főkormányzóság 1781. január 18-án rendelte el

Kolozsvár cigány népessége II. József korában Elolvasom >>

Hideg napok

Cseres Tibor 20 éven keresztül kutatta a bácskai események három napjának körülményeit, mígnem megírta Hideg napok című dokumentarista regényét, amely 1963-ban jelent meg. Rögtön erős visszhangot kapott, sokan nehezteltek rá, amiért ilyen nyíltan „kiteregette a szennyest”, bár a Kádár-korszak politikai

Hideg napok Elolvasom >>