Ha magyar és osztrák történelemről van szó, a legtöbben nem tengerentúli gyarmatokra gondolnak, érthető módon. Ez a két ország sosem közelítette meg az angol, francia, német és portugál gyarmatbirodalmak méreteit. Ennek ellenére volt néhány kolonialista jellegű kísérletük, melyek a legtöbbek […]
Ausztria és az Osztrák–Magyar Monarchia gyarmatai és gyarmatosítási ambíciói Elolvasom >>
Nemrég látott napvilágot Mihai Bărbulescu ókortörténész, régész, a Román Akadémia rendes tagjának monumentális, közel 840 oldalas kötete (Civilizația Romană în Dacia, Editura Școala Ardeleană, Bucuresti, 2025), amely Dacia római provincia római civilizációját, annak tárgyi, szellemi és történelmi emlékeit és hosszú
Egy monumentális Dacia monográfiáról Elolvasom >>
Egy éve hunyt el szerzőnk, A. Gergely András, akire az alábbi posztumusz írásával emlékezünk. Lapozgatunk. Ráérősen. Mintha a 18. században lennénk, amikor nem kellett a másodperc tört része alatt újnál is újabb hírekkel, információkkal bombázni a nagyérdeműt. Ráértek. Még gondolkodni,
Orvoslás, korkultúra, egészség – Egy fölöttébb erdélyi szakkönyvről Elolvasom >>
Elhatároztam, hogy szakember (nem) leszek. Ezúttal. Mert szeretnék bár, de nem fog menni. S ha már a jó Shakespeare lenyúlta az „Országomat egy lóért” költői mondatot, akkor az alábbi kötet esetében csak utókezelésről, kétségbe pottyant megidézésről lehet talán szó, amikor
Visszatérés Erdélybe Elolvasom >>
Éppen negyedszázada, hogy az Editura Enciclopedică kiadásában színes és impozáns kötet jelent meg az Archivele Nationale ale Romanei anyagából Romănia. Evoluţie în Timp şi Spaţiu címen. Az enciklopédia a tér és idő román történeti fejlődés-irányáról haza és/vagy haladás versengését tükrözi
Öntörténeti összkép, avagy nemzetben az államság…? Elolvasom >>
A Minta és felzárkózás című 2021-ben megjelent kötetnek már az alcíme – és ezzel együtt a tematikája is – figyelemfelkeltő: Kolozsvár és Marosvásárhely fejlődéstörténetének összehasonlítása Szvacsina Géza és Bernády György polgármestersége idején. Az összehasonlító történelmi szakmunkák rendszerint egyszerre jelentenek kihívást
Két város története, ami kontextust ad Elolvasom >>
Ablonczy Balázs (szerk.): Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után. Budapest, 2020, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Intézet. Sok statisztika, rengeteg különféle adat és akár emlék utal vissza úgy a trianoni békediktátum közvetlen következményeire, mint az azt követő menekültáradatok
Úton, útszélen a nagy háborút követően Elolvasom >>
Süli Attila: A 15. (Mátyás) huszárezred története. Line Design, Budapest, 2019. 288. 2018‒2019-ben emlékeztünk az 1848‒49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének, lefolyásának és leverésének százhetvenedik évfordulójára. Ezen kerek évforduló jó lehetőséget kínált számos jubileumi kiadvány megjelentetésére. Ezen művek sorába tartozik
Egy szeptemberi éjszakán a mezőségi Kissármás és Pusztakamarás közti Sóskút nevű határrész a holokauszt egy – eddig a magyarországi és az erdélyi közvélemény számára szinte teljesen ismeretlen – eseményének helyszíne lett. Kovács Szabolcs „A nagysármási zsidók meggyilkolása (1944. szeptember 16-17.)”
Nagysármásról és 2021 egyik legfontosabb könyvéről Elolvasom >>
Schatteles Tibor: A temesvári zsidóság. Történelmi távlatkép. Múlt és Jövő Könyvkiadó, 2020. Schatteles Tibor a Temesváron élő zsidó kisebbséget mutatja be könyvében, de a városban élő többnemzetiségű (román, német, magyar, zsidó, szerb) társadalom modern szocio-históriai alakulásának vizsgálatát is elvégzi. Alaposan
Amit a temesvári zsidókról tudni érdemes Elolvasom >>
Az ideológia éberségéről. Fejezetek a nagyváradi magyar kulturális intézmények cenzúrájáról címmel jelent meg dr. Plainer Zsuzsa antropológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársának kötete. A gondolatébresztő munka az 1960 utáni nagyváradi színjátszás és sajtó történetét a cenzúra és a nézői emlékezet
Az ideológia éberségéről – cenzúra a váradi színházban Elolvasom >>
Szőts Zoltán Oszkár: Az első világháború az 1945 előtti magyar történetírásban. Nézőpontok, műfajok, intézmények. Kronosz Kiadó, Pécs, 2020. A szerző már a Bevezetés elején megjegyzi, hogy az első világégés egy olyan többszörösen összetett jelenség, melynek behatóbb kutatása „nem korlátozható kizárólag
A háború, amilyennek az első nemzedék látta Elolvasom >>
A romániai rendszerváltás új korszakot nyitott a helyi történetírás fejlődésében. A Ceaușescu-rendszer bukásával véget ért a történetírásra gyakorolt megkérdőjelezhetetlen állami befolyás, ezzel párhuzamosan pedig könnyebbé vált a nyugati intézményekkel és szakemberekkel való kapcsolattartás, a román történészek számára lehetőség nyílt nyugati
A román történetírás útkeresése 1990 után Elolvasom >>
Általában, amikor az ember a kezébe vesz egy forráskiadványt, tisztában van vele, hogy az adott kötetet lassan fogja elfogyasztani, megemészteni, vélhetően lesznek számára érdektelenebb részei, és kiemelkedően izgalmas oldalai is. Ehhez képest, amikor elém került L. Balogh Béni: Erdélyből jelentik
Erdélyből jelentik – Hogyan látta a Károlyi-kormány az erdélyi helyzetet? Elolvasom >>
Immár két évtizede annak, hogy Trencsényi Balázs neves történész, a CEU egyetemi tanára 2000-ben megírta híres tanulmányát „A megújulás esélyei: a román történetírás tíz éve” címmel[1]. A tanulmány a maga korában paradigmatikus volt, mert először összegezte az 1990 utáni román
Új szelek a román történetírásban Elolvasom >>
Bevallom, erdélyiként nagyon összetett a Trianon témájához való viszonyom. Hangsúlyozom, nem Trianonhoz, azaz a döntéshez, az eseményhez, a következményekhez, hanem ahhoz, ahogy a szomszédnéni, a postás, a vízszerelő is véleményt formál Trianon kapcsán. Idegesítenek az olyan mondatok, mint a bezzeg,
Megismerni az ismeretlen Trianont Elolvasom >>
Tőtős Áron: Kémer öröksége. Társadalom, kultúra és gazdaság a szilágysági nagyközségben. Körösvidéki Múzeum kiadó. Nagyvárad, 2020. A több mint 700 éves múltra visszatekintő Kémer az egykori Kraszna vármegye egyik legnagyobb, legjelentősebb, időnként mezővárosi rangú települése. Egykor rendszeres vásározó helye is
B. Szabó János: Erdély tragédiája 1657–1662. Corvina Kiadó, Budapest, 2019. B. Szabó János legújabb kötete illeszkedik az eddig megjelent, a magyarság történetét alapjaiban meghatározó és sorsfordító témákat feldolgozó, tudományos ismeretterjesztő munkák sorába. Hiszen a Kárpát-medencei, de főként az erdélyi magyarság
Az Erdélyi Fejedelemség tragikus esztendői Elolvasom >>
Nagy Mihály Zoltán – Denisa Bodeanu: (Le)hallgatásra ítélve. Márton Áron püspök lehallgatási jegyzőkönyvei (1957–1960). Lector – Varadinum Alapítvány – Iskola Alapítvány, Marosvásárhely – Nagyvárad – Kolozsvár, 2019. 566 p. Márton Áron („Mureș” fedőnév alatt): „Visszatérve a mi esetünkhöz: az egyház
Két hívő beszélget… Elolvasom >>
Deé Nagy Anikó: Báró hadadi Wesselényi Kata, a hitben élő református nagyasszony. Kriterion, Kolozsvár, 2017. A gróf Rhédey Zsigmondné báró Wesselényi Katáról szóló könyv, a művelődéstörténet egyéb hasonló nőalakjainak portréját gazdagítja. Műfaját tekintve sokkal inkább nevezhető életrajzírásnak, mint forráskiadványnak, hiszen
Wesselényi Kata. Egy erdélyi nagyasszony mindennapjai Elolvasom >>
