Apor Gábor Sokszor emlékezetes, meghatározó személyiségekhez, államférfiakhoz, hadvezérekhez, honalapítókhoz kötjük a történelmet, elfeledkezve arról, hogy számos háttérszereplő is befolyással volt a később meghatározóvá vált események, fordulópontok alakulásában. Ezek az ún. „szürke eminenciások” mindig a paraván mögött maradnak, hagyva, hogy a […]
Apor Gábor: Egy elfeledett magyar nagykövet Elolvasom >>
Mikó László 1897. június 22-én született a Marosvásárhely melletti Jedden, anyai nagyapja, Turman László birtokán. A marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban tette le érettségi vizsgáit 1915-ben, majd októberben bevonult a hadseregbe a 9. magyar királyi honvéd huszárezred kötelékében. Katonai szolgálatával párhuzamosan
Tisztviselő, áldozat, beszervezett. Mikó László rövid életrajza Elolvasom >>
Bokros Elek 1875-ben lépett be az országos politikai életbe, amikor a Kolozsvár II. kerületében tartott országgyűlési választásokon képviselővé választották. Bár ekkor vált országosan ismertté, Kolozsvár társadalmi életében már ezt megelőzően is aktívan jelen volt, és fokozatosan a város egyik meghatározó
Bokros Elek országgyűlési képviselő ifjúkora Elolvasom >>
1886 februárja aradi szemmel mindig is emlékezetes marad arról az elhíresült kaszabolásról, amelyet két német tiszt hajtott végre és melynek egy Horváth Vilmos nevű élclap-szerkesztő lett az áldozata. Nem az áldozat maga keltett akkora felháborodást, hanem ez az eset is
Az erőszak kettős arca. Horváth Vilmos, mint áldozat és feláldozó Elolvasom >>
„Csak igen kevés képpel törődtünk igazán, hiszen minden időpillanatban újabb képek tízezrei jöttek létre megállíthatatlanul. Ez a történet a szemünk előtt ért véget, a sötétkamrában fotópapírra lenagyított képtárgyak régiségnek számítanak – ha nem is ma, holnap bizonyosan. Ebben az értelemben
Szigetvári Ferenc – Egy korszak lenyomata Elolvasom >>
Luka László a romániai magyarság történetének ellentmondásos alakja. A Háromszéken született, nagyszebeni árvaházban felnőtt fiú már 17 évesen önként jelentkezett az Osztrák-Magyar Hadseregbe, 1919-ben pedig a Székely Hadosztály soraiban harcolt a román csapatok ellen. Miután a Székely Hadosztály letette a
Luka László: a román szocializmus építője Elolvasom >>
Gáll Ernő (1917-2000) az erdélyi magyarság 1945 utáni kulturális életének egyik fontos személye volt. 1945 és 1984 között a sajtóban és a kolozsvári egyetemen vezető pozíciókat töltött be, többek között mint a Korunk főszerkesztője. Ezzel döntő módon befolyásolta mind az
A hontalan filozófus: Gáll Ernő életei, gondolatai, identitásai Elolvasom >>
Máramarosszigeten 1948-tól megszüntették a magyar tannyelvű iskolákat. A Leövey Klára líceum megalapításának fő oka az évtizedek óta hiányolt magyar nyelvű oktatás volt. Ezt egy hosszú folyamat végén 2002 őszén sikerült újraindítani. Egyhangú szülői bizottság következtében az iskola a Máramarosszigeten született
Leövey Klára – Máramarossziget egyetlen magyar líceumának névadója Elolvasom >>
Politicienii români de origine transilvăneană, printre care Petru Groza (1884-1958) și Alexandru Vaida-Voevod (1872-1950), au jucat un rol important în istoria României în secolul al XX-lea. Amândoi s-au născut și au crescut în Transilvania în perioada dualismului austro-ungar și au
Nelovánkovics József néven született Temesváron, szerb eredetű családban. A Méliusz nevet kezdetben írói álnévként használta, majd felvette hivatalosan is. A középiskolát szülővárosában, a Piarista Gimnázium reál szakán végezte el. Az érettségit viszont Budapesten tette le, 1928-ban, majd tanulmányait is külföldön
Teológusból kommunista – Méliusz József életútja Elolvasom >>
Kurkó Gyárfás 1909. december 2-án született a székelyföldi Csíkszentdomokoson, egyszerű gazdálkodó szülők gyermekeként. Anyai ágon unokatestvére volt Márton Áronnak, a későbbi erdélyi püspöknek. Fiatalon a lakatos szakmát tanulta ki, majd – mint a korszakban sokan mások Székelyföldről – 1927-ben Brassóba
Kurkó Gyárfás, egy domokosi székely kommunista életútja Elolvasom >>
Kessler Edgár néven született 1906-ban, Temesváron. Apai ágon erdélyi szász, anyai ágon felvidéki magyar felmenői voltak. A középiskolát édesanyja szülővárosában, Pozsonyban végezte el, és a trianoni békeszerződést követően is Csehszlovákiában maradt. 1924 után a prágai német nyelvű egyetem filozófia karán
Balogh Edgár – szerkesztő, újságíró, a Bolyai Egyetem egykori rektora Elolvasom >>
Arisztokrácia és kultúra a 18. századi Erdélyben A Habsburg-uralom erdélyi installációjával a helyi nemességen belül a változás túlnyomórészt a legfelsőbb réteget, az egykori főúri családokat érinti. A főúri rend fejedelemség kori helyét és szerepét a Habsburg-jogar alá került Erdélyben jórészt
Kultúratámogatás mint mentalitásfaktor báró Kemény Simonnál Elolvasom >>
A földindulásszerű rendszerváltozásokkal teletüzdelt, egyik politikai végletből, a másikba át-átcsapó 20. századi magyar történelem egyik sajátossága, hogy több olyan fontos személyiség, aki egy adott korszakban központi, akár meghatározó szerepet játszott, a következő időszakban tudatosan háttérbe szorított, a közösségi emlékezetben marginalizált
Erdély felejtésre ítélt politikusa: gróf Teleki Béla Elolvasom >>
Jelen írásban látni fogjuk azt, hogy Antalffy Endre miképp lépett fel a politikai színtérre és vált egyhangú döntést követően a marosvásárhelyi Magyar Nemzeti Tanács elnökévé. Előtte érdemes megjegyezni, hogy Antalffyt nem vezérelték semmilyen politikai ambíciók, befolyásnövelés, hatalomvágy, vagy tőkekovácsolási hajlamok.
Antalffy Endre politikai és kulturális tevékenysége Marosvásárhelyen II. Elolvasom >>
Jelen írás főszereplője egy olyan személy, akiről sokan úgy tartják, hogy Erdély elfeledett nagy orientalistája, kinek életpályája és leginkább a politikai és közéleti aktivitása lesz bemutatva. Neve érdekes módon elhalványulni látszik, holott korának egyik legbecsültebb, némelykor ellentmondásos résztvevője volt a
Kairótól Marosvásárhelyig. Antalffy Endre életútja I. Elolvasom >>
Bányai László a 20. századi magyar baloldali mozgalmak egyik fontos szereplőjének tekinthető. A két világháború közötti időszakban és a II. világháború alatt – illegális kommunistaként és MADOSZ főtitkárként – inkább elszenvedője, mintsem alakítója volt az eseményeknek. 1945 után viszont kulcsfontosságú
Katolicizmustól a sztálinizmusig: Bányai László életútja Elolvasom >>
1968-ban Gyergyószentmiklóson Sütő András méltató szavai kíséretében és a helyi köztisztviselők részvételével felállították Salamon Ernő mellszobrát egykori iskolája udvarán.[1] A szoboravatást követően a városi gimnázium felvette nevét, ami ritkaságnak számított egy olyan időszakban, amikor az iskolákat számokkal jelölték. Ki volt
Salamon Ernő – A gyergyói gimnázium névadójának élete Elolvasom >>
De-a lungul secolelor, datorită importanței sale (fiind centrul economic, ecleziastic, cultural și politic al regiunii), Clujul a atras mulți și diferiți oameni. Nici membrii colectivului didactic al Universității Franz Joseph nu fac excepție de la această regulă. Personalități, care au
In memoriam Lajos Farkas Elolvasom >>
Az elmúlt évtizedekben Kasztner Rezsőt egyidejűleg bélyegezték meg, mint a zsidóság árulóját, és aggatták rá a zsidómentő hős dicsérő jelzőjét. Az 1944-es magyarországi zsidómentésben játszott szerepéről tömérdek feldolgozás jelent meg laikusok és céhbeli történészek tollából, azonban a történeti feldolgozások ezidáig
Mozzanatok Kasztner Rezső második világháború előtti életéből Elolvasom >>
