Szerző: Horváth Sz. Ferenc Gáll Ernő (1917-2000) az erdélyi magyarság 1945 utáni kulturális életének egyik fontos személye volt. 1945 és 1984 között a sajtóban és a kolozsvári egyetemen vezető pozíciókat töltött be, többek között mint a Korunk főszerkesztője. Ezzel döntő módon befolyásolta mind az erdélyi magyarság szellemi elitjét, mind az …
A hontalan filozófus: Gáll Ernő életei, gondolatai, identitásai Elolvasom
Szerző: Kelemen Tímea Máramarosszigeten 1948-tól megszüntették a magyar tannyelvű iskolákat. A Leövey Klára líceum megalapításának fő oka az évtizedek óta hiányolt magyar nyelvű oktatás volt. Ezt egy hosszú folyamat végén 2002 őszén sikerült újraindítani. Egyhangú szülői bizottság következtében az iskola a Máramarosszigeten született nőnevelő, pedagógus Leövey Klára nevét vette fel. …
Leövey Klára – Máramarossziget egyetlen magyar líceumának névadója Elolvasom
Autor: Béni L. Balogh Politicienii români de origine transilvăneană, printre care Petru Groza (1884-1958) și Alexandru Vaida-Voevod (1872-1950), au jucat un rol important în istoria României în secolul al XX-lea. Amândoi s-au născut și au crescut în Transilvania în perioada dualismului austro-ungar și au fost strâns legați de națiunea maghiară …
Szerző: Kovács Szabolcs Nelovánkovics József néven született Temesváron, szerb eredetű családban. A Méliusz nevet kezdetben írói álnévként használta, majd felvette hivatalosan is. A középiskolát szülővárosában, a Piarista Gimnázium reál szakán végezte el. Az érettségit viszont Budapesten tette le, 1928-ban, majd tanulmányait is külföldön folytatta. Előbb a budapesti Műegyetemre iratkozott be, …
Szerző: Kovács Szabolcs Kurkó Gyárfás 1909. december 2-án született a székelyföldi Csíkszentdomokoson, egyszerű gazdálkodó szülők gyermekeként. Anyai ágon unokatestvére volt Márton Áronnak, a későbbi erdélyi püspöknek. Fiatalon a lakatos szakmát tanulta ki, majd – mint a korszakban sokan mások Székelyföldről – 1927-ben Brassóba költözött. Itt idővel saját épületbútor- és műlakatos-műhelyt …
Kurkó Gyárfás, egy domokosi székely kommunista életútja Elolvasom
Szerző: Kovács Szabolcs Kessler Edgár néven született 1906-ban, Temesváron. Apai ágon erdélyi szász, anyai ágon felvidéki magyar felmenői voltak. A középiskolát édesanyja szülővárosában, Pozsonyban végezte el, és a trianoni békeszerződést követően is Csehszlovákiában maradt. 1924 után a prágai német nyelvű egyetem filozófia karán folytatta tanulmányait, 1926-ban magyarosította a nevét Baloghra …
Balogh Edgár – szerkesztő, újságíró, a Bolyai Egyetem egykori rektora Elolvasom
Szerző: Murádin János Kristóf A földindulásszerű rendszerváltozásokkal teletüzdelt, egyik politikai végletből, a másikba át-átcsapó 20. századi magyar történelem egyik sajátossága, hogy több olyan fontos személyiség, aki egy adott korszakban központi, akár meghatározó szerepet játszott, a következő időszakban tudatosan háttérbe szorított, a közösségi emlékezetben marginalizált lett. Ilyen volt, mások mellett, erdélyi …
Erdély felejtésre ítélt politikusa: gróf Teleki Béla Elolvasom
Szerző: Nemes Szilárd-Attila Jelen írásban látni fogjuk azt, hogy Antalffy Endre miképp lépett fel a politikai színtérre és vált egyhangú döntést követően a marosvásárhelyi Magyar Nemzeti Tanács elnökévé. Előtte érdemes megjegyezni, hogy Antalffyt nem vezérelték semmilyen politikai ambíciók, befolyásnövelés, hatalomvágy, vagy tőkekovácsolási hajlamok. Előremenetelét a politikában konkrétan a puszta véletlen …
Antalffy Endre politikai és kulturális tevékenysége Marosvásárhelyen II. Elolvasom
Szerző: Nemes Szilárd-Attila Jelen írás főszereplője egy olyan személy, akiről sokan úgy tartják, hogy Erdély elfeledett nagy orientalistája, kinek életpályája és leginkább a politikai és közéleti aktivitása lesz bemutatva. Neve érdekes módon elhalványulni látszik, holott korának egyik legbecsültebb, némelykor ellentmondásos résztvevője volt a marosvásárhelyi politikai, valamint szellemi kulturális életnek a …
Kairótól Marosvásárhelyig. Antalffy Endre életútja I. Elolvasom
Szerző: Kovács Szabolcs Bányai László a 20. századi magyar baloldali mozgalmak egyik fontos szereplőjének tekinthető. A két világháború közötti időszakban és a II. világháború alatt – illegális kommunistaként és MADOSZ főtitkárként – inkább elszenvedője, mintsem alakítója volt az eseményeknek. 1945 után viszont kulcsfontosságú alakítója lett a romániai magyarság szocialista Romániába …
Katolicizmustól a sztálinizmusig: Bányai László életútja Elolvasom
Szerző: Kelemen Tímea 1968-ban Gyergyószentmiklóson Sütő András méltató szavai kíséretében és a helyi köztisztviselők részvételével felállították Salamon Ernő mellszobrát egykori iskolája udvarán.[1] A szoboravatást követően a városi gimnázium felvette nevét, ami ritkaságnak számított egy olyan időszakban, amikor az iskolákat számokkal jelölték. Ki volt Salamon Ernő és minek volt köszönhető a …
Salamon Ernő – A gyergyói gimnázium névadójának élete Elolvasom
Autor: Csaba Horváth De-a lungul secolelor, datorită importanței sale (fiind centrul economic, ecleziastic, cultural și politic al regiunii), Clujul a atras mulți și diferiți oameni. Nici membrii colectivului didactic al Universității Franz Joseph nu fac excepție de la această regulă. Personalități, care au îndeplinit cea mai înaltă funcție din universitate …
Szerző: Olosz Levente Az elmúlt évtizedekben Kasztner Rezsőt egyidejűleg bélyegezték meg, mint a zsidóság árulóját, és aggatták rá a zsidómentő hős dicsérő jelzőjét. Az 1944-es magyarországi zsidómentésben játszott szerepéről tömérdek feldolgozás jelent meg laikusok és céhbeli történészek tollából, azonban a történeti feldolgozások ezidáig nem vezettek konszenzushoz. Izraelben nem viseli utca …
Mozzanatok Kasztner Rezső második világháború előtti életéből Elolvasom
Szerző: Gál Zsófia Hirschler József 1874. március 17-én, Újpesten született, apja, Hirschler János, asztalos volt, édesanyja, Vapara Jozefa, napszámosként dolgozott. József a család második gyermeke volt, nővére Irma, öccsét Bélának hívták.[1] A piarista főgimnáziumban elért kimagasló tanulmányi eredményeinek köszönhetően − oktatóinak támogatásával − felvételt nyert az esztergomi kisszemináriumba és a …
Szerző: T. Szabó Csaba Bodor András (1915-1999) az erdélyi ókortudomány egyetlen jeles, nemzetközi hírű képviselője volt, a 20. századi kolozsvári és erdélyi magyar közművelődés és egyetemi élet kiemelkedő alakja. Hatalmas, mintegy négyszáz publikációt felölelő munkássága nemcsak ókortudósi, műfordítói és tanári tevékenységéről tanúskodik, hanem rámutat a történész ma már kevésbé népszerű, …
Szerző: Fodor János Marosvásárhely politikai élet szempontjából mindig kiemelkedő helyen szerepelt. Erdély hovatartozásától függetlenül a helyi politikai életet meghatározták az országos folyamatok, ebből kiindulva pedig a 19. század végén, 20. század elején számos országos jelentőségű politikus köthető a városhoz. Ezek közül egyesek a város szülöttei, mások a település díszpolgárai lettek, …
Szerző: Fodor János Kovács Elek újságíró, lapszerkesztő 1955-ben hunyt el, Marosvásárhelyen. 87 évet élt és igencsak gazdag életpályát hagyott maga mögött. Igazi marosvásárhelyi kispolgár volt, az ellenzéki szellemiség megtestesítője, az egyszerű kisemberek barátja. Életéről azért is érdemes röviden megemlékezni, mivel egy olyan korban hunyt el, amikor erre nem volt lehetőség. …
Szerző: Fazakas László Haller Károly mindössze két évig (1884-1886) volt Kolozsvár polgármestere, ám ez idő alatt olyan korszerűsítési folyamatokat indított el, melyek hosszútávon nagyban segítették a város fejlődését és modernizálódását. Haller Károly 1836. október 14-én született Nagyszebenben. Előtanulmányait ebben a városban kezdte, majd a nagybányai minorita gimnáziumban folytatta. Érettségi oklevelet …
Egy új kutatási projekt indult, amely Bodor András ókortörténész hagyatékát fogja feldolgozni az elkövetkező szűk egy év leforgása alatt. Bodor András (1915-1999) a magyar és egyetemes ókortudomány kiemelkedő erdélyi képviselője volt. A két világháború közötti időszakban teológiai pályán induló, majd a klasszika-filológia és az ókor iránt érdeklődő tudós kolozsvári majd …
Szerző: Szilágyi Adrien Rebeka Több mint másfél évszázada ismeri a világ az Albert-tavat, amelynek partjára Samuel Baker és nagyenyedi felesége, Sass Flóra a legelső európai emberekként érkeztek. De hogyan került egy nagyenyedi lány Afrikába? Ki ne ismerné a magyar Afrika-utazók közül gróf Teleki Sámuelt, Torday Emilt, Almásy Lászlót, vagy épp …
Samuel Baker és Sass Flóra felfedezi az Albert tavat Elolvasom