Erdélyi Krónika – Történelmi portál

Kurkó Gyárfás 1909. december 2-án született a székelyföldi Csíkszentdomokoson, egyszerű gazdálkodó szülők gyermekeként. Anyai ágon unokatestvére volt Márton Áronnak, a későbbi erdélyi püspöknek. Fiatalon a lakatos szakmát tanulta ki, majd – mint a korszakban sokan mások Székelyföldről – 1927-ben Brassóba költözött. Itt idővel saját épületbútor- és műlakatos-műhelyt nyitott. Kurkó 1934-es…

Különös nyárutó Kolozsváron Ha hihetünk a helyi sajtó társasági rovatának, Kolozsvár közvéleménye nem készült katasztrófára 1918 nyarán. A Kolozsvári Hírlap augusztus derekán összegezte nyaralási szezon tapasztalatait, s arról közölt összeállítást, hogy Erdély fürdői nem eléggé látogatottak és hadikereskedelmen felkapaszkodott kolozsvári polgárok  – szelíd gúnnyal: ’Hadi Milliék’  – inkább a Balaton…

Bethlen Gábor 1580-ban született a Hunyad vármegyei Marosillyén, a nagymúltú „hattyús” Bethlen család sarjaként (becenevűket címerükről kapták, a „kígyós” Bethlenektől való megkülönböztetés végett). Apja, Bethlen Farkas kezdetben a Habsburgokat támogatta, de később János Zsigmond, majd annak halála után Báthory István pártjára állt. 1575-ben a fejedelem oldalán részt vett a kerelőszentpáli…

„A politikai tömegagitáció egyike azoknak az eszközöknek, melyek segítségével pártunk erősíti tömegkapcsolatait, neveli a tömegeket és mozgósítja a szocializmus építéséért folytatott harcban.” – határozta meg a politikai tömegagitáció szerepét a Vörös Zászló 1954-ben.[1] A propaganda és a tömegagitáció fontos részét képezte a sztálinizmusnak. Sztálin például úgy vélte, hogy hogy a…

Jelent írás az MTA Trianon100 Lendület Kutatócsoport keretében készült Az 1918–1919-es uralomváltás szatmárnémeti mozzanatai csak részben ismertek. Jelen írásban sem vállalkozunk a folyamat részletes bemutatására, hanem csak azon napok eseményeiből villantunk fel pár momentumot, amikor a Tanácsköztársaság rendezkedett be a városban. Szeretnénk előre leszögezni, hogy a Tanácsköztársaság nem befolyásolta döntő…

2021. október 8-án jelentős eseményre került sor a Babeș–Bolyai Tudományegyetem főépületének Aula Magna dísztermében, amelynek keretén belül a Babeș–Bolyai Tudományegyetem a Doctor Honoris Causa címet adományozta, és tiszteletbeli doktorának fogadta prof. dr. Romsics Ignác akadémikust, nyugalmazott egyetemi tanárt, napjaink egyik legnagyobb magyar történészét. Romsics Ignác a Szegedi Tanárképző Főiskola magyar-történelem,…

Kessler Edgár néven született 1906-ban, Temesváron. Apai ágon erdélyi szász, anyai ágon felvidéki magyar felmenői voltak. A középiskolát édesanyja szülővárosában, Pozsonyban végezte el, és a trianoni békeszerződést követően is Csehszlovákiában maradt. 1924 után a prágai német nyelvű egyetem filozófia karán folytatta tanulmányait, 1926-ban magyarosította a nevét Baloghra (édesanyja után). Már…

Jelen tanulmányban azt fogom bemutatni, hogy Kolozsvár milyen köztisztasági gondokkal küszködött a 19. század során, ez hogyan befolyásolta a település közegészségügyét, valamint milyen hatósági intézkedéseket hoztak a higiéniai problémák felszámolása érdekében. A 18. század végi és 19. század eleji Kolozsvár „tisztasághiánya s utcáinak és tereinek rendezetlensége”[1] igencsak zavart keltő lehetett…

Arisztokrácia és kultúra a 18. századi Erdélyben A Habsburg-uralom erdélyi installációjával a helyi nemességen belül a változás túlnyomórészt a legfelsőbb réteget, az egykori főúri családokat érinti. A főúri rend fejedelemség kori helyét és szerepét a Habsburg-jogar alá került Erdélyben jórészt a birodalom intencióinak megfelelően létrehozott arisztokrácia veszi át. Természetesen a…