Szerző: Tőtős Áron A pesti események Várad lakosságát is lázba hozták. Sántha György alispán négy nappal a forradalom kitörését követően 1848. március 20-ra hívta össze a vármegyei közgyűlést, amelynek az eredetileg barokk stílusban épült, de azóta már többször átépített a város központjában található épület adott otthon. Napjainkban is eredeti céljának …
Szerző: Kovács Szabolcs A Romániai Magyar Népi Szövetség (MNSZ)[1] 1944-1953 között létezett. A szervezet tevékenysége egy sajátos történelmi kontextusban teljesedett ki. Az 1944. augusztus 23-i fordulatot[2] követően hatalmi harcok bontakoztak ki a jobboldali Nemzeti Parasztpárt és Nemzeti Liberális Párt,[3] valamint a Román Kommunista Párt (RKP) és szövetségesei között. Abból a …
A Magyar Népi Szövetség a történetírásban a rendszerváltás előtt és után Elolvasom
Szerző: Olosz Levente Előző cikkünkben bemutattuk, hogy miként öltözködtek az erdélyi zsidók a holokauszt előtti évtizedekben. Jelen cikkben a politikához való viszonyukat tekintjük át. Sokaknak, akik Magyarország és Erdély történelmét kicsit is ismerik, a politika és a zsidó szavak összekapcsolása valószínűleg a kommunista jelzőt juttatja eszébe. Mind a Tanácsköztársaságról kialakított …
Szabadelvűek, cionisták és kommunisták – avagy kire szavaztak az erdélyi zsidók? Elolvasom
Szerző: Horváth Sz. Ferenc Az „Országos Magyar Párt“ (OMP) létrejöttével 1922 december 28. nemcsak a romániai magyarság többéves útkeresése ért véget, hanem a két világháború közötti periódus legmarkánsabb, legbefolyásosabb és tevékenységével mindmáig ható politikai pártja keletkezett. Ám mi is volt az OMP tulajdonképp? Miben állt különlegessége, mi jellemezte és miben …
Szerző: Téglás Hunor Nemzetiségi kérdés, vagy a szocializmus rügye? Hogyan járult hozzá az MSZDP, miként „verték le” a hatalmon lévők? Az élesdi sortűzről talán túlozva, de mégis jól alátámaszthatóan kijelenthető, hogy a hanyatlás kezdetét jelzi az 1903–1904-es évek agrármozgalmaiban.[1] Jogos ugyanakkor a kérdés, hogy egyáltalán milyen hanyatlásról beszélhetünk, mi kezdett …
Autor: Pál Hatos Un sfârșit de vară ciudat la Cluj Dacă e să dăm crezare rubricii mondene a presei locale, opinia publică din Cluj nu era pregătită pentru dezastru în vara anului 1918. La jumătatea lunii august, ziarul Kolozsvári Hírlap a făcut un rezumat al experiențelor din sezonul estival, conform …
„Noi ne-am depus armele.” Transilvania în 1918-1919 Elolvasom
Autor: Béni L. Balogh „Dictatul de la Viena ‒ (30 august 1940), consecinţă a crimei organizate statal de către Ungaria şi a colaboraţionismului unor unguri din România” ‒ acesta este titlul bombastic al volumului publicat în 1996 de Neagu Cosma.[1] Cartea, a cărei teză principală se bazează pe toposul românesc …
Szerző: Balló Hunor A választások a dualizmusban minden közösség életében kiemelkedő alkalmak voltak. Azonban, ezek az események nem mindig voltak békés kimenetelűek, a kiegyezéstől és főként 1875-től kezdve a politikai ellentétek felerősödése a kormányzó Szabadelvű Párt és az ellenzék szimpatizánsai között olykor véres botrányokat eredményezett, amelyek nem kevés esetben emberéletet …
Szerző: Csoma Nikol A dualizmus kori pártok közötti rivalizálást gyakran kisérték olyan utcai csetepaték, amikor a szavak és érvek helyett husángokkal és kövekkel igyekeztek politikai hasznot kovácsolni. A hatalomszerzés ezen erőszakos módszere a kolozsvári politikai életből sem hiányzott. Ezt egy az 1884-es országgyűlési választás során kialakult incidens is kitűnően bizonyítja. …
Kőzápor Kolozsváron és az 1884-es országgyűlési képviselőválasztás Elolvasom
Szerző: Kovács Szabolcs 1947-ben, Kurkó Gyárfás bukását követően a romániai magyarság érdekképviseleti szervének számító Magyar Népi Szövetség tevékenysége jelentős mértékben átalakult. Míg Kurkó a szervezet népfrontos átalakítását tartotta volna célszerűnek, egy ízben kijelentve, hogy „Minden magyar az MNSZ-hez tartozik. Azontúl lehet kommunista, szociáldemokrata, tartozhat bármilyen egyházhoz”, addig 1947 után a …
A Magyar Népi Szövetség és a romániai békepapok mozgalma Elolvasom
Szerző: Murádin János Kristóf Az 1940 és 1944 közötti „kis magyar világra” napjaink magyar társadalma felemás megítéléssel tekint vissza. Az idősebb generáció egy része nosztalgiával emlegeti, mint amikor a „magyar Erdély” eszméje, még ha rövid időre is, de ismét megvalósulhatott. Mások – igazodva a kommunista korszak történetírásához – a szélsőjobboldali, …
A „magyar Erdély” eszméjének utolsó politikai letéteményese: az Erdélyi Párt Elolvasom
Szerző: Ferenczi Szilárd Erdély, Bánság és Partium városainak a dualizmus korára érvényes szakszerű várospolitikai vizsgálatával mindmáig adós a történetírás, jóllehet számos esetben a források rendelkezésre állnak, az elvégezhető munkához pedig hozzáférhetőek a magyarországi minták. E dolgozatban Kolozsvár polgármestereinek idővonalát tekintem át 1867 és 1918 között, vázlatosan feltárom a mandátumszerzések várospolitikai …
51 év a város szolgálatában. Kolozsvár polgármesterei a dualizmusban Elolvasom
Szerző: Hatos Pál Különös nyárutó Kolozsváron Ha hihetünk a helyi sajtó társasági rovatának, Kolozsvár közvéleménye nem készült katasztrófára 1918 nyarán. A Kolozsvári Hírlap augusztus derekán összegezte nyaralási szezon tapasztalatait, s arról közölt összeállítást, hogy Erdély fürdői nem eléggé látogatottak és hadikereskedelmen felkapaszkodott kolozsvári polgárok – szelíd gúnnyal: ’Hadi Milliék’ – …
Szerző: Sárándi Tamás Az 1918–1919-es uralomváltás szatmárnémeti mozzanatai csak részben ismertek. Jelen írásban sem vállalkozunk a folyamat részletes bemutatására, hanem csak azon napok eseményeiből villantunk fel pár momentumot, amikor a Tanácsköztársaság rendezkedett be a városban. Szeretnénk előre leszögezni, hogy a Tanácsköztársaság nem befolyásolta döntő módon az uralomváltás folyamatát, csak epizód …
Az abszurditás 27 napja – Az 1919-es Tanácsköztársaság momentumai Szatmárnémetiben Elolvasom
Szerző: L. Balogh Béni „A Bécsi Diktátum (1940. aug. 30.), a Magyarország által államilag szervezett bűntett és egyes romániai magyarok kollaboracionizmusának következménye” ‒ ezzel a hatásvadász címmel jelent meg 1996-ban Neagu Cosma, az 1990 előtti romániai kommunista diktatúra titkosszolgálata, a hírhedt Securitate egyik vezetőjének román nyelvű könyve.[1] A kötet, amelynek …
Szerző: B. Szabó János történész, az Erdély tragédiája, 1657–1662 c. könyv szerzője „Özönvíz” a lengyel–litván államszövetségben, 1655 1655 őszén újabb rendkívül fontos esemény zaklatta fel a közép-európai politikusok kedélyeit: János Kázmér lengyel király szégyenszemre kénytelen volt elmenekülni a saját országából. Az 1648-ban kitörő ukrajnai kozákfelkelés ugyanis végül is odáig fajult, …
Erdély szerepe a közép-európai hatalmi politikában (1657–1658) Elolvasom
Szerző: L. Balogh Béni A bécsi Belvedere palota aranytermében 1940. augusztus 30-án Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter ünnepélyesen kihirdette a második bécsi döntést. Ennek értelmében a trianoni békeszerződés által Romániának ítélt 103 093 km2-nyi terület mintegy 2/5-e, 43 104 km2 – az úgynevezett Észak-Erdély – visszakerült Magyarországhoz. …
Szerző: Sárándi Tamás A Horthy-kori magyar kormányok külpolitikájának sarokpontja a revízió kérdése volt, ami meghatározta az egész korszakot. A Trianoni békeszerződés előírásai, illetve az ország diplomáciai elszigeteltsége miatt a revízió gyakorlati megvalósulására csak az 1930-as évek második felében vált kézzelfoghatóvá, szoros összefüggésben az ugyancsak revíziót támogató tengelyhatalmak megerősödésével. Az egyre …
Szerző: Romsics Ignác A magánéleti tragédiát – legyen szó családi viszályról vagy egy balesetről – minden ember nehezen dolgozza fel. A nemzeti tragédiákkal ugyanígy vagyunk. Egyrészt nehéz megbarátkozni az új, a korábbinál előnytelenebb helyzettel, másrészt nem könnyű elkerülni a felelősségáthárító magyarázatok csapdáit. A magyar nemzet történetében az egyik legnagyobb ilyen …
Szerző: L. Balogh Béni Az első világháború kitörésekor, 1914-ben Románia formálisan szövetséges volt a központi hatalmakkal, de a közvélemény szemében – főleg az erdélyi románok elnyomásáról folyamatosan érkező, gyakran felnagyított hírek hatására – az Osztrák–Magyar Monarchia rendkívül népszerűtlen volt. „Erdély, Erdély kell nekünk, Erdély!” ‒ ez a korabeli katonai induló …