Kurkó Gyárfás 1909. december 2-án született a székelyföldi Csíkszentdomokoson, egyszerű gazdálkodó szülők gyermekeként. Anyai ágon unokatestvére volt Márton Áronnak, a későbbi erdélyi püspöknek. Fiatalon a lakatos szakmát tanulta ki, majd – mint a korszakban sokan mások Székelyföldről – 1927-ben Brassóba […]
Kurkó Gyárfás, egy domokosi székely kommunista életútja Elolvasom >>
Különös nyárutó Kolozsváron Ha hihetünk a helyi sajtó társasági rovatának, Kolozsvár közvéleménye nem készült katasztrófára 1918 nyarán. A Kolozsvári Hírlap augusztus derekán összegezte nyaralási szezon tapasztalatait, s arról közölt összeállítást, hogy Erdély fürdői nem eléggé látogatottak és hadikereskedelmen felkapaszkodott kolozsvári
„Mi a fegyvert letettük.” Erdély 1918-1919-ben Elolvasom >>
„A politikai tömegagitáció egyike azoknak az eszközöknek, melyek segítségével pártunk erősíti tömegkapcsolatait, neveli a tömegeket és mozgósítja a szocializmus építéséért folytatott harcban.” – határozta meg a politikai tömegagitáció szerepét a Vörös Zászló 1954-ben.[1] A propaganda és a tömegagitáció fontos részét
Propagandisták és agitátorok az ötvenes évek marosvásárhelyi gyáraiban Elolvasom >>
Jelent írás az MTA Trianon100 Lendület Kutatócsoport keretében készült Az 1918–1919-es uralomváltás szatmárnémeti mozzanatai csak részben ismertek. Jelen írásban sem vállalkozunk a folyamat részletes bemutatására, hanem csak azon napok eseményeiből villantunk fel pár momentumot, amikor a Tanácsköztársaság rendezkedett be a
Az abszurditás 27 napja – Az 1919-es Tanácsköztársaság momentumai Szatmárnémetiben Elolvasom >>
Kessler Edgár néven született 1906-ban, Temesváron. Apai ágon erdélyi szász, anyai ágon felvidéki magyar felmenői voltak. A középiskolát édesanyja szülővárosában, Pozsonyban végezte el, és a trianoni békeszerződést követően is Csehszlovákiában maradt. 1924 után a prágai német nyelvű egyetem filozófia karán
Balogh Edgár – szerkesztő, újságíró, a Bolyai Egyetem egykori rektora Elolvasom >>
A földindulásszerű rendszerváltozásokkal teletüzdelt, egyik politikai végletből, a másikba át-átcsapó 20. századi magyar történelem egyik sajátossága, hogy több olyan fontos személyiség, aki egy adott korszakban központi, akár meghatározó szerepet játszott, a következő időszakban tudatosan háttérbe szorított, a közösségi emlékezetben marginalizált
Erdély felejtésre ítélt politikusa: gróf Teleki Béla Elolvasom >>
„A Bécsi Diktátum (1940. aug. 30.), a Magyarország által államilag szervezett bűntett és egyes romániai magyarok kollaboracionizmusának következménye” ‒ ezzel a hatásvadász címmel jelent meg 1996-ban Neagu Cosma, az 1990 előtti romániai kommunista diktatúra titkosszolgálata, a hírhedt Securitate egyik vezetőjének
Jelen írásban látni fogjuk azt, hogy Antalffy Endre miképp lépett fel a politikai színtérre és vált egyhangú döntést követően a marosvásárhelyi Magyar Nemzeti Tanács elnökévé. Előtte érdemes megjegyezni, hogy Antalffyt nem vezérelték semmilyen politikai ambíciók, befolyásnövelés, hatalomvágy, vagy tőkekovácsolási hajlamok.
Antalffy Endre politikai és kulturális tevékenysége Marosvásárhelyen II. Elolvasom >>
Románia 20. századi történelmében fontos szerepet játszottak az erdélyi származású román politikusok, köztük Petru Groza (1884‒1958) és Alexandru Vaida-Voevod (1872‒1950). Mindketten a dualizmus kori Erdélyben születtek, ott szocializálódtak, és életük végéig szoros szálak fűzték őket a magyarsághoz. Mégis egymástól teljesen
Bányai László a 20. századi magyar baloldali mozgalmak egyik fontos szereplőjének tekinthető. A két világháború közötti időszakban és a II. világháború alatt – illegális kommunistaként és MADOSZ főtitkárként – inkább elszenvedője, mintsem alakítója volt az eseményeknek. 1945 után viszont kulcsfontosságú
Katolicizmustól a sztálinizmusig: Bányai László életútja Elolvasom >>
1989-ig Romániában nem alakult ki, országos szintű ellenállás, de lokális szinten, így Nagyváradon is sor került kommunistaellenes megnyilvánulásokra. Az alábbiakban három helyi szintű antikommunista megmozdulás történetét foglaljuk össze. A kommunizmus elleni nyugtalanság a társadalom minden rétegében, így a „favorizált” csoportokban
Antikommunista ellenállás Nagyváradon Elolvasom >>
A levél, azaz a kézzel vagy géppel írott üzenet és a sajtó mindig szoros kapcsolatban voltak. Magyarország területén, illetve Közép-Kelet Európában a 19. század közepén vált bevett szokássá, hogy a szerkesztőségekbe levelek formájában érkeztek be a vidéki hírek. Természetesen nem
Kedves Bori postája Elolvasom >>
1968-ban Gyergyószentmiklóson Sütő András méltató szavai kíséretében és a helyi köztisztviselők részvételével felállították Salamon Ernő mellszobrát egykori iskolája udvarán.[1] A szoboravatást követően a városi gimnázium felvette nevét, ami ritkaságnak számított egy olyan időszakban, amikor az iskolákat számokkal jelölték. Ki volt
Salamon Ernő – A gyergyói gimnázium névadójának élete Elolvasom >>
A romániai rendszerváltás új korszakot nyitott a helyi történetírás fejlődésében. A Ceaușescu-rendszer bukásával véget ért a történetírásra gyakorolt megkérdőjelezhetetlen állami befolyás, ezzel párhuzamosan pedig könnyebbé vált a nyugati intézményekkel és szakemberekkel való kapcsolattartás, a román történészek számára lehetőség nyílt nyugati
A román történetírás útkeresése 1990 után Elolvasom >>
Manapság néhány százra tehető a holokauszt előtt 200 ezret elérő erdélyi zsidók száma. A régi magyar és az erdélyi zsidó leszármazottak Izraelben és az Amerikai Egyesült Államokban még őriznek egy-két fontosabb kulturális jellegzetességet. Nemrégiben a nagysikerű Unortodox című minisorozat mutatta
Pajesz, köntös, cilinder – avagy hogyan öltözködtek az erdélyi zsidók Elolvasom >>
A közelmúlt bizonyos szegmenseit olykor titokzatosabb homály fedi, mint a régmúlt történelmét. Elmondható, hogy a mohácsi vészről, Rákóczi szabadságharcáról, vagy akár 1848 márciusának dicsőséges napjairól többet tudunk, mint a második világháború végén szovjet fogságba hurcolt erdélyi magyar civilek tízezreinek sorsáról.
1940. augusztus 30-án Bécsben aláírták azt az egyezményt, mely a hónapok óta tartó magyar-román területi vitát volt hivatott rendezni. Ennek értelmében visszacsatoltak Magyarországhoz 43 104 km²-t, mely magába foglalta Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, nagyjából 2,5 millió lakossal. Az 1941-es magyar
Az 1940-es észak-erdélyi bevonulás képekben Elolvasom >>
A bécsi Belvedere palota aranytermében 1940. augusztus 30-án Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter ünnepélyesen kihirdette a második bécsi döntést. Ennek értelmében a trianoni békeszerződés által Romániának ítélt 103 093 km2-nyi terület mintegy 2/5-e, 43 104 km2 –
A Horthy-kori magyar kormányok külpolitikájának sarokpontja a revízió kérdése volt, ami meghatározta az egész korszakot. A Trianoni békeszerződés előírásai, illetve az ország diplomáciai elszigeteltsége miatt a revízió gyakorlati megvalósulására csak az 1930-as évek második felében vált kézzelfoghatóvá, szoros összefüggésben az
A második bécsi döntés. Előzmények–következmények Elolvasom >>
Írásunkban az 1570. augusztus 16-án a Rajna-vidéki Speyer városában megkötött egyezmény nyomán mesterségesen létrejött Partium, másnéven Részek régió kialakulását és közjogi átalakulását mutatjuk be. „Erdély és Magyarország része” A 16. században az Oszmán Birodalom hódításának következtében három részre szakadt a
Partium a századok sodrában Elolvasom >>
