Schatteles Tibor: A temesvári zsidóság. Történelmi távlatkép. Múlt és Jövő Könyvkiadó, 2020. Schatteles Tibor a Temesváron élő zsidó kisebbséget mutatja be könyvében, de a városban élő többnemzetiségű (román, német, magyar, zsidó, szerb) társadalom modern szocio-históriai alakulásának vizsgálatát is elvégzi. Alaposan […]
Amit a temesvári zsidókról tudni érdemes Elolvasom >>
Kurkó Gyárfás 1909. december 2-án született a székelyföldi Csíkszentdomokoson, egyszerű gazdálkodó szülők gyermekeként. Anyai ágon unokatestvére volt Márton Áronnak, a későbbi erdélyi püspöknek. Fiatalon a lakatos szakmát tanulta ki, majd – mint a korszakban sokan mások Székelyföldről – 1927-ben Brassóba
Kurkó Gyárfás, egy domokosi székely kommunista életútja Elolvasom >>
Különös nyárutó Kolozsváron Ha hihetünk a helyi sajtó társasági rovatának, Kolozsvár közvéleménye nem készült katasztrófára 1918 nyarán. A Kolozsvári Hírlap augusztus derekán összegezte nyaralási szezon tapasztalatait, s arról közölt összeállítást, hogy Erdély fürdői nem eléggé látogatottak és hadikereskedelmen felkapaszkodott kolozsvári
„Mi a fegyvert letettük.” Erdély 1918-1919-ben Elolvasom >>
Bethlen Gábor 1580-ban született a Hunyad vármegyei Marosillyén, a nagymúltú „hattyús” Bethlen család sarjaként (becenevűket címerükről kapták, a „kígyós” Bethlenektől való megkülönböztetés végett). Apja, Bethlen Farkas kezdetben a Habsburgokat támogatta, de később János Zsigmond, majd annak halála után Báthory István
Fejedelmek: Bethlen Gábor Elolvasom >>
„A politikai tömegagitáció egyike azoknak az eszközöknek, melyek segítségével pártunk erősíti tömegkapcsolatait, neveli a tömegeket és mozgósítja a szocializmus építéséért folytatott harcban.” – határozta meg a politikai tömegagitáció szerepét a Vörös Zászló 1954-ben.[1] A propaganda és a tömegagitáció fontos részét
Propagandisták és agitátorok az ötvenes évek marosvásárhelyi gyáraiban Elolvasom >>
Jelent írás az MTA Trianon100 Lendület Kutatócsoport keretében készült Az 1918–1919-es uralomváltás szatmárnémeti mozzanatai csak részben ismertek. Jelen írásban sem vállalkozunk a folyamat részletes bemutatására, hanem csak azon napok eseményeiből villantunk fel pár momentumot, amikor a Tanácsköztársaság rendezkedett be a
Az abszurditás 27 napja – Az 1919-es Tanácsköztársaság momentumai Szatmárnémetiben Elolvasom >>
2021. október 8-án jelentős eseményre került sor a Babeș–Bolyai Tudományegyetem főépületének Aula Magna dísztermében, amelynek keretén belül a Babeș–Bolyai Tudományegyetem a Doctor Honoris Causa címet adományozta, és tiszteletbeli doktorának fogadta prof. dr. Romsics Ignác akadémikust, nyugalmazott egyetemi tanárt, napjaink egyik
Romsics Ignác díszdoktorrá avatása Elolvasom >>
Kessler Edgár néven született 1906-ban, Temesváron. Apai ágon erdélyi szász, anyai ágon felvidéki magyar felmenői voltak. A középiskolát édesanyja szülővárosában, Pozsonyban végezte el, és a trianoni békeszerződést követően is Csehszlovákiában maradt. 1924 után a prágai német nyelvű egyetem filozófia karán
Balogh Edgár – szerkesztő, újságíró, a Bolyai Egyetem egykori rektora Elolvasom >>
Jelen tanulmányban azt fogom bemutatni, hogy Kolozsvár milyen köztisztasági gondokkal küszködött a 19. század során, ez hogyan befolyásolta a település közegészségügyét, valamint milyen hatósági intézkedések születtek a higiéniai problémák felszámolása érdekében. A 18. század végi és 19. század eleji Kolozsvár
„E hely bepiszkolása tilos” – Kolozsvár köztisztasági helyzete a 19. században Elolvasom >>
Arisztokrácia és kultúra a 18. századi Erdélyben A Habsburg-uralom erdélyi installációjával a helyi nemességen belül a változás túlnyomórészt a legfelsőbb réteget, az egykori főúri családokat érinti. A főúri rend fejedelemség kori helyét és szerepét a Habsburg-jogar alá került Erdélyben jórészt
Kultúratámogatás mint mentalitásfaktor báró Kemény Simonnál Elolvasom >>
Az ideológia éberségéről. Fejezetek a nagyváradi magyar kulturális intézmények cenzúrájáról címmel jelent meg dr. Plainer Zsuzsa antropológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársának kötete. A gondolatébresztő munka az 1960 utáni nagyváradi színjátszás és sajtó történetét a cenzúra és a nézői emlékezet
Az ideológia éberségéről – cenzúra a váradi színházban Elolvasom >>
A földindulásszerű rendszerváltozásokkal teletüzdelt, egyik politikai végletből, a másikba át-átcsapó 20. századi magyar történelem egyik sajátossága, hogy több olyan fontos személyiség, aki egy adott korszakban központi, akár meghatározó szerepet játszott, a következő időszakban tudatosan háttérbe szorított, a közösségi emlékezetben marginalizált
Erdély felejtésre ítélt politikusa: gróf Teleki Béla Elolvasom >>
„A Bécsi Diktátum (1940. aug. 30.), a Magyarország által államilag szervezett bűntett és egyes romániai magyarok kollaboracionizmusának következménye” ‒ ezzel a hatásvadász címmel jelent meg 1996-ban Neagu Cosma, az 1990 előtti romániai kommunista diktatúra titkosszolgálata, a hírhedt Securitate egyik vezetőjének
Jelen írásban látni fogjuk azt, hogy Antalffy Endre miképp lépett fel a politikai színtérre és vált egyhangú döntést követően a marosvásárhelyi Magyar Nemzeti Tanács elnökévé. Előtte érdemes megjegyezni, hogy Antalffyt nem vezérelték semmilyen politikai ambíciók, befolyásnövelés, hatalomvágy, vagy tőkekovácsolási hajlamok.
Antalffy Endre politikai és kulturális tevékenysége Marosvásárhelyen II. Elolvasom >>
Jelen írás főszereplője egy olyan személy, akiről sokan úgy tartják, hogy Erdély elfeledett nagy orientalistája, kinek életpályája és leginkább a politikai és közéleti aktivitása lesz bemutatva. Neve érdekes módon elhalványulni látszik, holott korának egyik legbecsültebb, némelykor ellentmondásos résztvevője volt a
Kairótól Marosvásárhelyig. Antalffy Endre életútja I. Elolvasom >>
Az alábbi filmfelvétel igencsak ritka és páratlan bepillantást nyújt az egykori Kolozsvár hétköznapjaiba. A szinte négy perces videóban a sétatéri hattyúk etetését, a város központján átvonuló tehénszekereket és a Szent Mihály templomból kivonuló tömeg elegáns megjelenését láthatjuk. A filmfelvétel forrása:
Ritka filmfelvétel az 1930-as évekbeli Kolozsvárról Elolvasom >>
János Zsigmond 1540-ben született Budán. Apja I. (Szapolyai) János magyar király, anyja Jagelló Izabella királyné. Apja alig 10 nappal születése után elhunyt az erdélyi Szászsebesen, anélkül, hogy valaha is látta volna fiát. Még az év szeptemberében a Rákos mezején magyar
Fejedelmek: János Zsigmond Elolvasom >>
A Netflix tavalyi sikerprodukciója, a Vezércsel című sorozat – melyet mi is megnéztünk, ajánlottunk – újra népszerűvé tette a sakkot. Ezzel a mini-sorozattal szinte egy időben jelent meg a népszerű streaming-szolgáltató kínálatában A leghidegebb játszma című hidegháborús tematikájú film, melynek
Egy hidegháborús sakkjátszma története Elolvasom >>
Dr. Toth Szilárd történész, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem karán egyetemi docens, a Jelenkor Története és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék vezetője, aki többek között a tanárképzésért és továbbképzésért is felel a karon. Volt középiskolai tanár, közel két évtizede egyetemi tanár, akit
Románia 20. századi történelmében fontos szerepet játszottak az erdélyi származású román politikusok, köztük Petru Groza (1884‒1958) és Alexandru Vaida-Voevod (1872‒1950). Mindketten a dualizmus kori Erdélyben születtek, ott szocializálódtak, és életük végéig szoros szálak fűzték őket a magyarsághoz. Mégis egymástól teljesen
