Az alábbi írás a nők változó helyzetére kíván rövid betekintést nyújtani a 20. század második felében, melyből megismerhetjük a kihívásokat és nehézségeket, amelyekkel szembe kellett nézniük a második világháború után, valamint a szocializmus ideje alatt. Kutatásomban elsősorban a sajtóanyagot vizsgálom, […]
A magyar sajtót 1897 januárjában zavaros értesítések járták be az aninai munkástelep dolgozóinak sztrájkjáról s az ezt követő csendőri fellépésről. A sztrájk okairól nagyrészt egyetértés volt: egyértelműen a nyugdíjszabályozás megváltoztatása miatt vonultak ki a dolgozók. A csendőrség fellépésének jogosságát illetően
Az aninai zendülés története, 1897-1898 Elolvasom >>
A fürdőhelyekhez való viszonyulás Nagybányán 1901–1918-ban Az erdélyi, partiumi és bánsági fürdők az Osztrák–Magyar Monarchia idején élték virágkorukat. A Nagybányai Gazdasági Egylet által fenntarott hetilap, a Nagybánya és vidéke hasábjain az 1899-es és 1900-as évfolyamokban gyakran tárgyalták a fürdőügyeket, majd
A garbonáci Kővárfüred fürdőhely kialakítása a dualizmus korában Elolvasom >>
Székelyföld a történelmi Erdélyen belül viszonylag homogén magyar lakosságú területnek tekinthető. A domináns magyar többség mellett azonban elsősorban a gazdasági vagy infrastrukturális szempontból fontosabb településeken kisebb népcsoportok, elsősorban örmények és zsidók is megjelentek. Már a 17. század második feléből vannak
Zsidók Székelyföldön Elolvasom >>
Ha azt is állítjuk, hogy mi sokkal előrehaladottabbak vagyunk őseinknél, nem feledkezhetünk meg arról, hogy rengeteg tudományág, amely már az ókorban kibontakozott, nem tartana ott, ahol most van, ha nem dolgoztak volna olyan nagyszerű elmék, mint Arkhimédész, Arisztotelész, Ptolemaiosz stb.
A római kori orvoslás, testápolás és szépítkezés nyomai Erdélyeben Elolvasom >>
Az 1903-ban történt választás Szatmárnémetiben egyike a város legizgalmasabb dualizmuskori történeteinek. Nem csupán a helyi napilapok írtak róla, hanem más, Magyarország területén aktív sajtóorgánumok – és nem csak azok, amelyek a dolgozatvégi forrásjegyzékben szerepelnek – is tárgyalták az eseményeket és
Az 1903-as novemberi véres választás Szatmárnémetiben Elolvasom >>
1944. augusztus 23-án Bukarestben puccsal megbuktatták az ország diktátorát, Ion Antonescu marsallt, az ország pedig oldalt váltott és a Szovjetunió oldalán folytatta a háborút. A bukaresti események hatására 1944 szeptember 5-én a Magyar Királyi Honvédség és a vele szövetséges német
A II. világháború Sármáson id. Teleky Dezső naplójának tükrében Elolvasom >>
A jellegzetes sósfürdők sorában fontos megemlíteni Tordát.[1] Szabad királyi városi ranggal rendelkezett,[2] a Turi-patak és az Aranyos-folyó között fekszik.[3] Kolozsvártól három órányi kocsiútra helyezkedik el egy 1853-as kiadvány szerint, [4] napjainkban gépkocsival viszont ez mindössze félórányi út. Torda-Aranyos vármegyének a
A tordai fürdők virágkora Elolvasom >>
A dualizmuskori magyar parlamentarizmus egyik legismertebb paralmenti vitája az 1888–1889-es véderővita volt. A javaslatot Tisza Kálmán miniszterelnök terjesztette elő a képviselőházban, amelyet két paragrafus tett híressé: a 14-es (az újoncozással az alkotmányt sértő) és a 25-ös (a nemzeti nyelveket, elsősorban
Véderővita a fővárosban, utcai harcok Kolozsváron 1889-ben Elolvasom >>
„Kemény kézzel kell bánni az ellenséggel, s a végrehajtás miatt nem lehet érzékenykedni. A háború nem emberbaráti intézmény.”[1] 1944. augusztus 23-án Románia kiugrott a háborúból és átállt a szövetségesek oldalára. Ez megnyitotta az utat a szovjet Vörös Hadsereg előtt a
Etnikai atrocitások Erdélyben (1944) Elolvasom >>
A székelység eredetkutatásának könyvtárnyi irodalma van.[1] Lényegét tekintve két nézet küzd egymással, az egyik szerint a székelyek önálló, a magyartól független – gyakran megjelenő motívumként: eredetileg török nyelvű – nép, a másik szerint pedig a magyarságon belül kialakult, sőt kialakított
Székelyek és eszekelek. Megfontolások a székely őstörténet kapcsán Elolvasom >>
Amikor megkaptam a megtisztelő és ötletes felkérést, hogy a tojás középkori felhasználásáról írjak,[1] két tojásos élményem villant át a gondolataimon: az egyik a mennyiséghez, a másik a változatossághoz kapcsolódik. 12 éves lehettem, amikor az olvasási szokásaimat nagy mértékben befolyásoló Cini
Adalékok a tojás középkori felhasználásához Elolvasom >>
„Tulcean a nőkkel csak házasság után lehetett szexelni… bezzeg Váradon és Románia nyugati részén…” Romániában a nyugattól való teljes izoláció következtében a nőknek még a nyolcvanas években is az állam hivatalos nőképét illett követniük. A korabeli sajtóforrások a hivatalos nőképet
A marosvásárhelyiek körében többnyire köztudott tény, hogy a város egykori polgármestere, Bernády György 1911-ben utazást tett az Amerikai Egyesült Államokban. Utazásáról számos adoma maradt fenn, mint a Kultúrpalota harmadik emeletének története. Mi késztette az egykori polgármestert, hogy a Titanic katasztrófája
Bernády György amerikai útja Elolvasom >>
1870-ben Kolozsvárt elérte a vasút, aminek következtében a gázvilágítás alapanyagát képező szénszállítmányok érkezhettek a városba. A döntéshozók a lehetőséget felismerve, azonnal a gázalapú világítás bevezetését szorgalmazták. Ennek megfelelően már 1871-re felépült a gázgyár, mely az akkoriban használt petróleum-világítás helyett egy
„Tömeges gázmérgezés történt városunkban” – A kolozsvári gázháború története Elolvasom >>
1989-ig Romániában nem alakult ki, országos szintű ellenállás, de lokális szinten, így Nagyváradon is sor került kommunistaellenes megnyilvánulásokra. Az alábbiakban három helyi szintű antikommunista megmozdulás történetét foglaljuk össze. A kommunizmus elleni nyugtalanság a társadalom minden rétegében, így a „favorizált” csoportokban
Antikommunista ellenállás Nagyváradon Elolvasom >>
A székely szombatosság vagy zsidózás egy illegalitásban működő vallási közösség volt, amely soha nem kívánt önálló felekezetté szerveződni. A történelemnek egy fura kísérleteként a közösség tagjai, főként erdélyi székelyek, egyszerre szerettek volna igazi keresztények és zsidók lenni. Ez a kísérlet
A székely zsidók kálváriája Elolvasom >>
Manapság néhány százra tehető a holokauszt előtt 200 ezret elérő erdélyi zsidók száma. A régi magyar és az erdélyi zsidó leszármazottak Izraelben és az Amerikai Egyesült Államokban még őriznek egy-két fontosabb kulturális jellegzetességet. Nemrégiben a nagysikerű Unortodox című minisorozat mutatta
Pajesz, köntös, cilinder – avagy hogyan öltözködtek az erdélyi zsidók Elolvasom >>
A kolera minden kétséget kizáróan a 19. század egyik legrettegettebb fertőző betegségének számított. Az Indiából származó járvány, melyet angolszász nyelvterületeken – a bőr kékes elszíneződése miatt – „kék halálnak”, felénk gyakran „sárga rémnek” neveztek, Európát többször is sújtotta. Ez a
Az 1893-as kolerajárvány Kolozsváron Elolvasom >>
A férj és feleség viszonyát egyesek érzelemmentes, rideg és tekintélyelvű intézményként élték meg, míg mások a családi élet bensőséges és örömteli oldalát is megtapasztalták. Bármilyen kimenetellel is bírt az elmúlt évszázadok során a házaspárok élettörténete, a közös életük, a családi
