Az emberiségben általánosan jelen van a késztetés, hogy magyarázatot találjon a világrend alakulására. Samuel Huntington műve, rendszerparadigmaként, magyarázatot próbál adni számos jelenbeli folyamat megértéséhez. A civilizációs paradigma és annak fogadtatása választ ad arra, hogy a nemzetközi kapcsolatok sajátos narratívái mi […]
Székelyföld a történelmi Erdélyen belül viszonylag homogén magyar lakosságú területnek tekinthető. A domináns magyar többség mellett azonban elsősorban a gazdasági vagy infrastrukturális szempontból fontosabb településeken kisebb népcsoportok, elsősorban örmények és zsidók is megjelentek. Már a 17. század második feléből vannak
Zsidók Székelyföldön Elolvasom >>
Szent László és a leányrabló kun legendája a magyar középkori mondakincs egyik legismertebb darabja, a magyar történelmi emlékezet kiemelkedő része. Jankovics Marcell animációs sorozatának[1] képsorai szórakoztató módon, de a 14. századi miniatúrák és freskók képi világát követve, idézik fel a
Székely hadiviselet egy 14. századi képregény tükrében Elolvasom >>
A cikksorozat utolsó részében a zalatnai szakoktatás két évtizedes történetét mutatjuk be. A szakiskola alapítása nyitotta meg a Zalatna környékére azóta is jellemző erőltetett, a helyi érdekeket és lehetőségeket figyelmen kívül hagyó központi politikai szándékon alapuló iparosítás sorozatát. A szakiskola
Kőfaragás és kőcsiszolás oktatás Zalatnán – Az ipartól az iparművészetig V. Elolvasom >>
Ha azt is állítjuk, hogy mi sokkal előrehaladottabbak vagyunk őseinknél, nem feledkezhetünk meg arról, hogy rengeteg tudományág, amely már az ókorban kibontakozott, nem tartana ott, ahol most van, ha nem dolgoztak volna olyan nagyszerű elmék, mint Arkhimédész, Arisztotelész, Ptolemaiosz stb.
A római kori orvoslás, testápolás és szépítkezés nyomai Erdélyeben Elolvasom >>
Az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás A cikk első része Ha az 1950-es évek elején nem történt lényeges változás az Unitárius Egyház vezetésében, az 1956-os forradalommal való rokonszenvezést már megtorolta a román pártállam. A bukaresti vezetés ekkor már
Politikatörténeti és egyháztörténeti bevezető 1944. augusztus 23-án I. Mihály király bejelentette, hogy Románia megszüntette a szövetségi kapcsolatait Németországgal, és csatlakozott az Egyesült Nemzetekhez. Ezzel egyidőben megkezdték azokat a hadműveleteket, amelyek Észak-Erdély visszafoglalását tűzték ki célul. 1944. augusztus 31-én a szovjet
1944. augusztus 23-án Bukarestben puccsal megbuktatták az ország diktátorát, Ion Antonescu marsallt, az ország pedig oldalt váltott és a Szovjetunió oldalán folytatta a háborút. A bukaresti események hatására 1944 szeptember 5-én a Magyar Királyi Honvédség és a vele szövetséges német
A II. világháború Sármáson id. Teleky Dezső naplójának tükrében Elolvasom >>
Luka László a romániai magyarság történetének ellentmondásos alakja. A Háromszéken született, nagyszebeni árvaházban felnőtt fiú már 17 évesen önként jelentkezett az Osztrák-Magyar Hadseregbe, 1919-ben pedig a Székely Hadosztály soraiban harcolt a román csapatok ellen. Miután a Székely Hadosztály letette a
Luka László: a román szocializmus építője Elolvasom >>
A cikksorozat soron következő részében a székelyudvarhelyi Kő- és Agyagipari Szakiskola századfordulós oktatásának eddig kevésbé ismert valóságát mutatjuk be. Az intézmény kitűnik társai közül azzal, hogy páratlanul jól dokumentált, sokrétű és gazdag archív források mellett az iskolában készült tárgyak közül
A székely iskolaváros és a modern ipari szakoktatás – Az ipartól az iparművészetig IV. Elolvasom >>
Magyar szempontból különösen izgalmas annak vizsgálata, hogy mennyire volt eleve elrendeltetett az, ami az ország határaival történt. Ahhoz, hogy a kérdésre válaszolhassunk először össze kell hasonlítani azt, ahogyan Magyarország és ahogyan Románia szervezte a háborúból történő kiválást. A politikai alapdilemma
A „mi lett volna ha…?” kérdése 1944. október 15-én Elolvasom >>
„Kemény kézzel kell bánni az ellenséggel, s a végrehajtás miatt nem lehet érzékenykedni. A háború nem emberbaráti intézmény.”[1] 1944. augusztus 23-án Románia kiugrott a háborúból és átállt a szövetségesek oldalára. Ez megnyitotta az utat a szovjet Vörös Hadsereg előtt a
Etnikai atrocitások Erdélyben (1944) Elolvasom >>
A történelmi determinizmust, mint kézenfekvő történetszemléletet korrigálandó lép fel a tényellenes történeti elbeszélés, melyet alternatív és virtuális történelem címkékkel is elláttak már. A mi lett volna ha…? kérdésére válaszoló hipotetikus, egyszersmind spekulatív történeti beszéd egyik első ismert megnyilatkozása volt a
A virtuális / kontrafaktuális történelem fogalma Elolvasom >>
Sokan úgy gondolják, hogy a történész egyedüli feladata a múlt minél pontosabb rekonstruálása. Leopold von Ranke nyomán úgy tartják, a történettudomány arra született, hogy bemutassa a múltat, ahogyan az valójában volt („Geschichte wie es wirklich gewesen ist”). E sorok szerzője
Mi lett volna, ha…? A kontrafaktuális történetírás mint tudományos módszer Elolvasom >>
Az 1950-es évek a magyar filmtörténet egyik legambivalensebb évtizede volt. Éppen az évtizedet megelőzően, 1949-ben készült el az első magyar színes film (majd rá egy évre az első színes rajzfilm is) Továbbá 1949-ben hozták létre a Népművelési Minisztérium Filmművészeti Főosztályt,
Öt magyar történelmi film az ötvenes évekből Elolvasom >>
Toldi Miklós a középkori magyar (had)történelem talán egyik legismertebb alakja. Sokan őt, mint az Arany János költeményében szerény sorból felemelkedő, szinte népmesei alakot ismerik, a valóságban azonban egy nemzetközi karriert is befutó, magyar királyi tisztségviselővel van dolgunk. Neve és életútja
Toldi Miklós és a magyar zsoldosok Itáliában a 14. század derekán Elolvasom >>
Interviul va fi disponibil în curând și în lb. maghiară / Az interjú hamarosan magyar nyelven is elérhető lesz. Dr. Mircea-Gheorghe Abrudan este cercetător științific grad III la Institutul de Istorie „George Barițiu” din Cluj-Napoca al Academiei Române. Mircea Abrudan
A cikksorozat harmadik részében a marosvásárhelyi szakoktatás kezdeteit mutatjuk be, különös tekintettel a szakiskola és Bernády György polgármester kapcsolatára. Marosvásárhely két szempontból is eltért a hasonló lélekszámú és fejlettségű magyarországi városoktól, Budapest és Kolozsvár mellett itt működött az ország harmadik
A pesti események Várad lakosságát is lázba hozták. Sántha György alispán négy nappal a forradalom kitörését követően 1848. március 20-ra hívta össze a vármegyei közgyűlést, amelynek az eredetileg barokk stílusban épült, de azóta már többször átépített a város központjában található
„Nagyvárad békés forradalma” Elolvasom >>
A Romániai Magyar Népi Szövetség (MNSZ)[1] 1944-1953 között létezett. A szervezet tevékenysége egy sajátos történelmi kontextusban teljesedett ki. Az 1944. augusztus 23-i fordulatot[2] követően hatalmi harcok bontakoztak ki a jobboldali Nemzeti Parasztpárt és Nemzeti Liberális Párt,[3] valamint a Román Kommunista
A Magyar Népi Szövetség a történetírásban a rendszerváltás előtt és után Elolvasom >>
