A Netflix tavalyi sikerprodukciója, a Vezércsel című sorozat – melyet mi is megnéztünk, ajánlottunk – újra népszerűvé tette a sakkot. Ezzel a mini-sorozattal szinte egy időben jelent meg a népszerű streaming-szolgáltató kínálatában A leghidegebb játszma című hidegháborús tematikájú film, melynek
Egy hidegháborús sakkjátszma története Elolvasom >>
Dr. Toth Szilárd történész, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem karán egyetemi docens, a Jelenkor Története és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék vezetője, aki többek között a tanárképzésért és továbbképzésért is felel a karon. Volt középiskolai tanár, közel két évtizede egyetemi tanár, akit
Románia 20. századi történelmében fontos szerepet játszottak az erdélyi származású román politikusok, köztük Petru Groza (1884‒1958) és Alexandru Vaida-Voevod (1872‒1950). Mindketten a dualizmus kori Erdélyben születtek, ott szocializálódtak, és életük végéig szoros szálak fűzték őket a magyarsághoz. Mégis egymástól teljesen
Bányai László a 20. századi magyar baloldali mozgalmak egyik fontos szereplőjének tekinthető. A két világháború közötti időszakban és a II. világháború alatt – illegális kommunistaként és MADOSZ főtitkárként – inkább elszenvedője, mintsem alakítója volt az eseményeknek. 1945 után viszont kulcsfontosságú
Katolicizmustól a sztálinizmusig: Bányai László életútja Elolvasom >>
1870-ben Kolozsvárt elérte a vasút, aminek következtében a gázvilágítás alapanyagát képező szénszállítmányok érkezhettek a városba. A döntéshozók a lehetőséget felismerve, azonnal a gázalapú világítás bevezetését szorgalmazták. Ennek megfelelően már 1871-re felépült a gázgyár, mely az akkoriban használt petróleum-világítás helyett egy
„Tömeges gázmérgezés történt városunkban” – A kolozsvári gázháború története Elolvasom >>
Székely Mózes 1553-ban született Udvarhelyszéken, bár pontos születési helye vita tárgya. Egyes források szerint Székelyudvarhelyen (Szamosközy István), míg más források szerint Lövétén látta meg a napvilágot. Apja udvarhelyszéki főkapitány és főkirálybíró volt, anyja személye ismeretlen. Az ifjú Székely először az
Fejedelmek: Székely Mózes Elolvasom >>
Amikor elmondtam neki, hogy róla szeretném írni a házi dolgozatomat, a tőle már megszokott, nyolcvanöt évét meghazudtoló fürgeséggel sietett a dolgozóasztalához, pár rövid percig keresgélt az asztalt elborító könyvek, füzetek, újságok között, majd kissé félszeg mosollyal az arcán visszajött hozzám,
A lánc tartósnak bizonyult. Fábián Zsigmond élettörténete Elolvasom >>
Dr. Nagy Róbert-Miklós gazdaságtörténész 1976-ban született a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán városában. A gimnáziumot Székelyudvarhelyen végezte, ezt követően, 1994 és 1998 között a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia karának hallgatója, 1999-től doktorandusza. Ugyancsak ebben az évben nevezték ki az Újkortörténeti Tanszék
1989-ig Romániában nem alakult ki, országos szintű ellenállás, de lokális szinten, így Nagyváradon is sor került kommunistaellenes megnyilvánulásokra. Az alábbiakban három helyi szintű antikommunista megmozdulás történetét foglaljuk össze. A kommunizmus elleni nyugtalanság a társadalom minden rétegében, így a „favorizált” csoportokban
Antikommunista ellenállás Nagyváradon Elolvasom >>
A levél, azaz a kézzel vagy géppel írott üzenet és a sajtó mindig szoros kapcsolatban voltak. Magyarország területén, illetve Közép-Kelet Európában a 19. század közepén vált bevett szokássá, hogy a szerkesztőségekbe levelek formájában érkeztek be a vidéki hírek. Természetesen nem
Kedves Bori postája Elolvasom >>
1968-ban Gyergyószentmiklóson Sütő András méltató szavai kíséretében és a helyi köztisztviselők részvételével felállították Salamon Ernő mellszobrát egykori iskolája udvarán.[1] A szoboravatást követően a városi gimnázium felvette nevét, ami ritkaságnak számított egy olyan időszakban, amikor az iskolákat számokkal jelölték. Ki volt
Salamon Ernő – A gyergyói gimnázium névadójának élete Elolvasom >>
Szőts Zoltán Oszkár: Az első világháború az 1945 előtti magyar történetírásban. Nézőpontok, műfajok, intézmények. Kronosz Kiadó, Pécs, 2020. A szerző már a Bevezetés elején megjegyzi, hogy az első világégés egy olyan többszörösen összetett jelenség, melynek behatóbb kutatása „nem korlátozható kizárólag
A háború, amilyennek az első nemzedék látta Elolvasom >>
Dédnagyapám, Szilágyi József, az apai ági nagymamám édesapja, 1904. március 3-án született Nagyváradon. A család azonban csak rövid ideig tartózkodott a városban. Dédnagyapám gyermekkorát a partiumi Szatmárhegyen töltötte. Már kisgyermekként is kiemelkedő érdeklődést mutatott a fúrás-faragás iránt, és tehetsége is
A Szilágyi család 20. századi története Elolvasom >>
A székely szombatosság vagy zsidózás egy illegalitásban működő vallási közösség volt, amely soha nem kívánt önálló felekezetté szerveződni. A történelemnek egy fura kísérleteként a közösség tagjai, főként erdélyi székelyek, egyszerre szerettek volna igazi keresztények és zsidók lenni. Ez a kísérlet
A székely zsidók kálváriája Elolvasom >>
A romániai rendszerváltás új korszakot nyitott a helyi történetírás fejlődésében. A Ceaușescu-rendszer bukásával véget ért a történetírásra gyakorolt megkérdőjelezhetetlen állami befolyás, ezzel párhuzamosan pedig könnyebbé vált a nyugati intézményekkel és szakemberekkel való kapcsolattartás, a román történészek számára lehetőség nyílt nyugati
A román történetírás útkeresése 1990 után Elolvasom >>
Rákóczi Zsigmond 1544-ben született a felső-magyarországi Felsővadásziban, köznemesi családban. Már fiatalon katonai pályára lépett. Előbb Perényi Gábor abaúji főispán apródja lett, majd az egri várban szolgált. Perényi jóvoltából 1572-ben Szendrő várkapitánya lett, majd 1587-ben Eger várkapitányává nevezték ki. Egy évvel
Fejedelmek: Rákóczi Zsigmond Elolvasom >>
Általában, amikor az ember a kezébe vesz egy forráskiadványt, tisztában van vele, hogy az adott kötetet lassan fogja elfogyasztani, megemészteni, vélhetően lesznek számára érdektelenebb részei, és kiemelkedően izgalmas oldalai is. Ehhez képest, amikor elém került L. Balogh Béni: Erdélyből jelentik
Erdélyből jelentik – Hogyan látta a Károlyi-kormány az erdélyi helyzetet? Elolvasom >>
Manapság néhány százra tehető a holokauszt előtt 200 ezret elérő erdélyi zsidók száma. A régi magyar és az erdélyi zsidó leszármazottak Izraelben és az Amerikai Egyesült Államokban még őriznek egy-két fontosabb kulturális jellegzetességet. Nemrégiben a nagysikerű Unortodox című minisorozat mutatta
Pajesz, köntös, cilinder – avagy hogyan öltözködtek az erdélyi zsidók Elolvasom >>
Immár két évtizede annak, hogy Trencsényi Balázs neves történész, a CEU egyetemi tanára 2000-ben megírta híres tanulmányát „A megújulás esélyei: a román történetírás tíz éve” címmel[1]. A tanulmány a maga korában paradigmatikus volt, mert először összegezte az 1990 utáni román
Új szelek a román történetírásban Elolvasom >>
Bevallom, erdélyiként nagyon összetett a Trianon témájához való viszonyom. Hangsúlyozom, nem Trianonhoz, azaz a döntéshez, az eseményhez, a következményekhez, hanem ahhoz, ahogy a szomszédnéni, a postás, a vízszerelő is véleményt formál Trianon kapcsán. Idegesítenek az olyan mondatok, mint a bezzeg,
Megismerni az ismeretlen Trianont Elolvasom >>
