A dualizmus kori választások a helyi közösségek életében rendkívüli jelentőséggel bíró eseményeknek számítottak, amelyek során a lakosság széles rétege – függetlenül attól, hogy rendelkezett-e választójoggal – aktívan részt vett a politikai eseményekben. E választások gyakran feszült légkörben zajlottak, és nem […]
Az 1899-es választási zavargás Kolozsváron Elolvasom >>
Köztudott, hogy a Mikó nevet Erdély-szerte több nemesi család is viselte. Közülük egyedüli főnemesek, arisztokraták a hidvégi Mikók voltak, akik férfiágon kihaltak gróf Mikó Imrével. Mikó Árpád, a történetünk főszereplője az egyik köznemesi, az oroszfáji Mikó család tagja volt. A
Syko Kanuth nem tartozik a magyar, vagy az erdélyi történelem legnagyobb alakjai közé, még a családnak sem ő volt a legnevesebb tagja. Ám életútja, céljai és elért eredményei egyfajta röntgenképként világítják át az erdélyi nemzetiségi kapcsolatok bonyodalmait, a kormányzati hozzáállás
Syko Kanuth és a dualizmuskori nemzetiségi kérdés Elolvasom >>
Az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás A cikk első része Ha az 1950-es évek elején nem történt lényeges változás az Unitárius Egyház vezetésében, az 1956-os forradalommal való rokonszenvezést már megtorolta a román pártállam. A bukaresti vezetés ekkor már
Politikatörténeti és egyháztörténeti bevezető 1944. augusztus 23-án I. Mihály király bejelentette, hogy Románia megszüntette a szövetségi kapcsolatait Németországgal, és csatlakozott az Egyesült Nemzetekhez. Ezzel egyidőben megkezdték azokat a hadműveleteket, amelyek Észak-Erdély visszafoglalását tűzték ki célul. 1944. augusztus 31-én a szovjet
A dualizmuskori magyar parlamentarizmus egyik legismertebb paralmenti vitája az 1888–1889-es véderővita volt. A javaslatot Tisza Kálmán miniszterelnök terjesztette elő a képviselőházban, amelyet két paragrafus tett híressé: a 14-es (az újoncozással az alkotmányt sértő) és a 25-ös (a nemzeti nyelveket, elsősorban
Véderővita a fővárosban, utcai harcok Kolozsváron 1889-ben Elolvasom >>
Magyar szempontból különösen izgalmas annak vizsgálata, hogy mennyire volt eleve elrendeltetett az, ami az ország határaival történt. Ahhoz, hogy a kérdésre válaszolhassunk először össze kell hasonlítani azt, ahogyan Magyarország és ahogyan Románia szervezte a háborúból történő kiválást. A politikai alapdilemma
A „mi lett volna ha…?” kérdése 1944. október 15-én Elolvasom >>
„Kemény kézzel kell bánni az ellenséggel, s a végrehajtás miatt nem lehet érzékenykedni. A háború nem emberbaráti intézmény.”[1] 1944. augusztus 23-án Románia kiugrott a háborúból és átállt a szövetségesek oldalára. Ez megnyitotta az utat a szovjet Vörös Hadsereg előtt a
Etnikai atrocitások Erdélyben (1944) Elolvasom >>
A pesti események Várad lakosságát is lázba hozták. Sántha György alispán négy nappal a forradalom kitörését követően 1848. március 20-ra hívta össze a vármegyei közgyűlést, amelynek az eredetileg barokk stílusban épült, de azóta már többször átépített a város központjában található
„Nagyvárad békés forradalma” Elolvasom >>
A Romániai Magyar Népi Szövetség (MNSZ)[1] 1944-1953 között létezett. A szervezet tevékenysége egy sajátos történelmi kontextusban teljesedett ki. Az 1944. augusztus 23-i fordulatot[2] követően hatalmi harcok bontakoztak ki a jobboldali Nemzeti Parasztpárt és Nemzeti Liberális Párt,[3] valamint a Román Kommunista
A Magyar Népi Szövetség a történetírásban a rendszerváltás előtt és után Elolvasom >>
Előző cikkünkben bemutattuk, hogy miként öltözködtek az erdélyi zsidók a holokauszt előtti évtizedekben. Jelen cikkben a politikához való viszonyukat tekintjük át. Sokaknak, akik Magyarország és Erdély történelmét kicsit is ismerik, a politika és a zsidó szavak összekapcsolása valószínűleg a kommunista
Szabadelvűek, cionisták és kommunisták – avagy kire szavaztak az erdélyi zsidók? Elolvasom >>
Az „Országos Magyar Párt“ (OMP) létrejöttével 1922 december 28. nemcsak a romániai magyarság többéves útkeresése ért véget, hanem a két világháború közötti periódus legmarkánsabb, legbefolyásosabb és tevékenységével mindmáig ható politikai pártja keletkezett. Ám mi is volt az OMP tulajdonképp? Miben
100 év után: mi is volt az Országos Magyar Párt? Elolvasom >>
Nemzetiségi kérdés, vagy a szocializmus rügye? Hogyan járult hozzá az MSZDP, miként „verték le” a hatalmon lévők? Az élesdi sortűzről talán túlozva, de mégis jól alátámaszthatóan kijelenthető, hogy a hanyatlás kezdetét jelzi az 1903–1904-es évek agrármozgalmaiban.[1] Jogos ugyanakkor a kérdés,
Az élesdi szocialista mozgalom és sortűz Elolvasom >>
Un sfârșit de vară ciudat la Cluj Dacă e să dăm crezare rubricii mondene a presei locale, opinia publică din Cluj nu era pregătită pentru dezastru în vara anului 1918. La jumătatea lunii august, ziarul Kolozsvári Hírlap a făcut un
„Noi ne-am depus armele.” Transilvania în 1918-1919 Elolvasom >>
„Dictatul de la Viena ‒ (30 august 1940), consecinţă a crimei organizate statal de către Ungaria şi a colaboraţionismului unor unguri din România” ‒ acesta este titlul bombastic al volumului publicat în 1996 de Neagu Cosma.[1] Cartea, a cărei teză
A választások a dualizmusban minden közösség életében kiemelkedő alkalmak voltak. Azonban, ezek az események nem mindig voltak békés kimenetelűek, a kiegyezéstől és főként 1875-től kezdve a politikai ellentétek felerősödése a kormányzó Szabadelvű Párt és az ellenzék szimpatizánsai között olykor véres
Bánffyhunyad 1892 – egy véres választás története Elolvasom >>
A dualizmus kori pártok közötti rivalizálást gyakran kisérték olyan utcai csetepaték, amikor a szavak és érvek helyett husángokkal és kövekkel igyekeztek politikai hasznot kovácsolni. A hatalomszerzés ezen erőszakos módszere a kolozsvári politikai életből sem hiányzott. Ezt egy az 1884-es országgyűlési
Kőzápor Kolozsváron és az 1884-es országgyűlési képviselőválasztás Elolvasom >>
1947-ben, Kurkó Gyárfás bukását követően a romániai magyarság érdekképviseleti szervének számító Magyar Népi Szövetség tevékenysége jelentős mértékben átalakult. Míg Kurkó a szervezet népfrontos átalakítását tartotta volna célszerűnek, egy ízben kijelentve, hogy „Minden magyar az MNSZ-hez tartozik. Azontúl lehet kommunista, szociáldemokrata,
A Magyar Népi Szövetség és a romániai békepapok mozgalma Elolvasom >>
Az 1940 és 1944 közötti „kis magyar világra” napjaink magyar társadalma felemás megítéléssel tekint vissza. Az idősebb generáció egy része nosztalgiával emlegeti, mint amikor a „magyar Erdély” eszméje, még ha rövid időre is, de ismét megvalósulhatott. Mások – igazodva a
A „magyar Erdély” eszméjének utolsó politikai letéteményese: az Erdélyi Párt Elolvasom >>
Erdély, Bánság és Partium városainak a dualizmus korára érvényes szakszerű várospolitikai vizsgálatával mindmáig adós a történetírás, jóllehet számos esetben a források rendelkezésre állnak, az elvégezhető munkához pedig hozzáférhetőek a magyarországi minták. E dolgozatban Kolozsvár polgármestereinek idővonalát tekintem át 1867 és
51 év a város szolgálatában. Kolozsvár polgármesterei a dualizmusban Elolvasom >>
