Előző cikkünkben bemutattuk, hogy miként öltözködtek az erdélyi zsidók a holokauszt előtti évtizedekben. Jelen cikkben a politikához való viszonyukat tekintjük át. Sokaknak, akik Magyarország és Erdély történelmét kicsit is ismerik, a politika és a zsidó szavak összekapcsolása valószínűleg a kommunista […]
Szabadelvűek, cionisták és kommunisták – avagy kire szavaztak az erdélyi zsidók? Elolvasom >>
A nagyvárosokban sétálva, sietve az ember általában csak félig-meddig figyel a környezetére, csak fél szemmel nézi, látja a körülötte sétálókat, az épületeket, a kirakatokat, csak háttérzajként halja kipuffugókat, a beszélgetések moraját. Számomra mindig kitűntek a nagyvárosi audiovizuális inger-tömegből a különböző
Több mint őr, de tényleg katona? Darabontok a kora újkori erdélyi városokban Elolvasom >>
A cikk az Azopan.ro és az Erdélyi Krónika együttműködéséből született 1940. augusztus 30-án a bécsi Belvedere palotában aláírták a második bécsi döntést, mely Erdély sorsát volt hivatott rendezni és a hónapok óta tartó román–magyar tárgyalásokra próbált pontot tenni. A német
Az 1940-es marosvásárhelyi bevonulás egy helyi zsidó szemszögéből Elolvasom >>
Az „Országos Magyar Párt“ (OMP) létrejöttével 1922 december 28. nemcsak a romániai magyarság többéves útkeresése ért véget, hanem a két világháború közötti periódus legmarkánsabb, legbefolyásosabb és tevékenységével mindmáig ható politikai pártja keletkezett. Ám mi is volt az OMP tulajdonképp? Miben
100 év után: mi is volt az Országos Magyar Párt? Elolvasom >>
A cikksorozat második részében a kolozsvári szakoktatás kezdeteit mutatjuk be. A kincses város kitűnt a többi szakiskolai központ közül korai kezdeményező szerepével. A jelentős iparosságra alapozva itt alakult ki először városi keretek között szervezett középfokú szakoktatás, amely elsősorban az építkezéseken
Sorozatunkban a 19. század végén Erdélyben létesített ipari szakiskolák történetébe engedünk betekintést. Az első bevezető írás után az építészet, belsőépítészet és tárgykultúra szempontjából meghatározó ipari szakiskolák történetét mutatjuk be, sorra véve Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Zalatna emlékeit.[1] Szerkesztőségünk szívesen fogadja
Szakoktatás a századfordulós Erdélyben – Az ipartól az iparművészetig I. Elolvasom >>
Éppen negyedszázada, hogy az Editura Enciclopedică kiadásában színes és impozáns kötet jelent meg az Archivele Nationale ale Romanei anyagából Romănia. Evoluţie în Timp şi Spaţiu címen. Az enciklopédia a tér és idő román történeti fejlődés-irányáról haza és/vagy haladás versengését tükrözi
Öntörténeti összkép, avagy nemzetben az államság…? Elolvasom >>
Nemzetiségi kérdés, vagy a szocializmus rügye? Hogyan járult hozzá az MSZDP, miként „verték le” a hatalmon lévők? Az élesdi sortűzről talán túlozva, de mégis jól alátámaszthatóan kijelenthető, hogy a hanyatlás kezdetét jelzi az 1903–1904-es évek agrármozgalmaiban.[1] Jogos ugyanakkor a kérdés,
Az élesdi szocialista mozgalom és sortűz Elolvasom >>
Un sfârșit de vară ciudat la Cluj Dacă e să dăm crezare rubricii mondene a presei locale, opinia publică din Cluj nu era pregătită pentru dezastru în vara anului 1918. La jumătatea lunii august, ziarul Kolozsvári Hírlap a făcut un
„Noi ne-am depus armele.” Transilvania în 1918-1919 Elolvasom >>
A székelység eredetkutatásának könyvtárnyi irodalma van.[1] Lényegét tekintve két nézet küzd egymással, az egyik szerint a székelyek önálló, a magyartól független – gyakran megjelenő motívumként: eredetileg török nyelvű – nép, a másik szerint pedig a magyarságon belül kialakult, sőt kialakított
Székelyek és eszekelek. Megfontolások a székely őstörténet kapcsán Elolvasom >>
Míg a 19. század első felében csupán egyetlen köztéren felállított világi emléket (Karolina-oszlop) találunk Kolozsváron, addig ezek száma az első világháborúig kilencre növekedett. 1867-ben Széchenyi Istvánnak állítottak mellszobrot, 1889-ben Mikó Imrének, 1896-ban a Szamosfalván kivégzett székely vértanúknak emeltek obeliszket, 1901-ben
Megvalósulatlan szobortervek Kolozsváron a dualizmus időszakában Elolvasom >>
Amikor megkaptam a megtisztelő és ötletes felkérést, hogy a tojás középkori felhasználásáról írjak,[1] két tojásos élményem villant át a gondolataimon: az egyik a mennyiséghez, a másik a változatossághoz kapcsolódik. 12 éves lehettem, amikor az olvasási szokásaimat nagy mértékben befolyásoló Cini
Adalékok a tojás középkori felhasználásához Elolvasom >>
A Minta és felzárkózás című 2021-ben megjelent kötetnek már az alcíme – és ezzel együtt a tematikája is – figyelemfelkeltő: Kolozsvár és Marosvásárhely fejlődéstörténetének összehasonlítása Szvacsina Géza és Bernády György polgármestersége idején. Az összehasonlító történelmi szakmunkák rendszerint egyszerre jelentenek kihívást
Két város története, ami kontextust ad Elolvasom >>
„Dictatul de la Viena ‒ (30 august 1940), consecinţă a crimei organizate statal de către Ungaria şi a colaboraţionismului unor unguri din România” ‒ acesta este titlul bombastic al volumului publicat în 1996 de Neagu Cosma.[1] Cartea, a cărei teză
1533-ban született Szilágysomlyón, nagy múltú nemesi családban. Apja, id. Báthory István 1530-1534 között erdélyi vajda volt. Fia születését követően alig félévre elhunyt, ezért Várdai Pál esztergomi érsek vállalta a neveltetését. Az 1540-es években Bécsben, I. Ferdinánd udvarában volt apród. 1556-ban
Fejedelmek: Báthory István Elolvasom >>
A választások a dualizmusban minden közösség életében kiemelkedő alkalmak voltak. Azonban, ezek az események nem mindig voltak békés kimenetelűek, a kiegyezéstől és főként 1875-től kezdve a politikai ellentétek felerősödése a kormányzó Szabadelvű Párt és az ellenzék szimpatizánsai között olykor véres
Bánffyhunyad 1892 – egy véres választás története Elolvasom >>
A dualizmus kori pártok közötti rivalizálást gyakran kisérték olyan utcai csetepaték, amikor a szavak és érvek helyett husángokkal és kövekkel igyekeztek politikai hasznot kovácsolni. A hatalomszerzés ezen erőszakos módszere a kolozsvári politikai életből sem hiányzott. Ezt egy az 1884-es országgyűlési
Kőzápor Kolozsváron és az 1884-es országgyűlési képviselőválasztás Elolvasom >>
„Tulcean a nőkkel csak házasság után lehetett szexelni… bezzeg Váradon és Románia nyugati részén…” Romániában a nyugattól való teljes izoláció következtében a nőknek még a nyolcvanas években is az állam hivatalos nőképét illett követniük. A korabeli sajtóforrások a hivatalos nőképet
360 éve gyilkolták meg Barcsay Ákos erdélyi fejedelmet. Személye és uralkodása eléggé ellentmondásos volt. Egyesek törökbarátnak, mások kiváló reálpolitikusnak tartották. Barcsay 1619-ben született. Születési helye nem ismert, de egy ősi nemesi család sarja, melynek birtokközpontja a Hunyad megyei Nagybarcsa, így
Fejedelmek: Barcsay Ákos Elolvasom >>
Készült a NKFI 128848 sz. Székely önépítés a 19–20 században c. program támogatásával A cikk I. része Településfejlődés a Bodza-vidéken Egyed Ákos tipológiája szerint az 1848 előtti Csíkszéken és Háromszéken a határőrkatona (lófő, gyalog) székelyeket, illetve az úrbéres rendszer elemeit
A Székely Mikó Kollégium bodzafordulói kocsmája II. rész Elolvasom >>
