Az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás A cikk első része Ha az 1950-es évek elején nem történt lényeges változás az Unitárius Egyház vezetésében, az 1956-os forradalommal való rokonszenvezést már megtorolta a román pártállam. A bukaresti vezetés ekkor már […]
Politikatörténeti és egyháztörténeti bevezető 1944. augusztus 23-án I. Mihály király bejelentette, hogy Románia megszüntette a szövetségi kapcsolatait Németországgal, és csatlakozott az Egyesült Nemzetekhez. Ezzel egyidőben megkezdték azokat a hadműveleteket, amelyek Észak-Erdély visszafoglalását tűzték ki célul. 1944. augusztus 31-én a szovjet
1944. augusztus 23-án Bukarestben puccsal megbuktatták az ország diktátorát, Ion Antonescu marsallt, az ország pedig oldalt váltott és a Szovjetunió oldalán folytatta a háborút. A bukaresti események hatására 1944 szeptember 5-én a Magyar Királyi Honvédség és a vele szövetséges német
A II. világháború Sármáson id. Teleky Dezső naplójának tükrében Elolvasom >>
A jellegzetes sósfürdők sorában fontos megemlíteni Tordát.[1] Szabad királyi városi ranggal rendelkezett,[2] a Turi-patak és az Aranyos-folyó között fekszik.[3] Kolozsvártól három órányi kocsiútra helyezkedik el egy 1853-as kiadvány szerint, [4] napjainkban gépkocsival viszont ez mindössze félórányi út. Torda-Aranyos vármegyének a
A tordai fürdők virágkora Elolvasom >>
Luka László a romániai magyarság történetének ellentmondásos alakja. A Háromszéken született, nagyszebeni árvaházban felnőtt fiú már 17 évesen önként jelentkezett az Osztrák-Magyar Hadseregbe, 1919-ben pedig a Székely Hadosztály soraiban harcolt a román csapatok ellen. Miután a Székely Hadosztály letette a
Luka László: a román szocializmus építője Elolvasom >>
A dualizmuskori magyar parlamentarizmus egyik legismertebb paralmenti vitája az 1888–1889-es véderővita volt. A javaslatot Tisza Kálmán miniszterelnök terjesztette elő a képviselőházban, amelyet két paragrafus tett híressé: a 14-es (az újoncozással az alkotmányt sértő) és a 25-ös (a nemzeti nyelveket, elsősorban
Véderővita a fővárosban, utcai harcok Kolozsváron 1889-ben Elolvasom >>
A cikksorozat soron következő részében a székelyudvarhelyi Kő- és Agyagipari Szakiskola századfordulós oktatásának eddig kevésbé ismert valóságát mutatjuk be. Az intézmény kitűnik társai közül azzal, hogy páratlanul jól dokumentált, sokrétű és gazdag archív források mellett az iskolában készült tárgyak közül
A székely iskolaváros és a modern ipari szakoktatás – Az ipartól az iparművészetig IV. Elolvasom >>
Magyar szempontból különösen izgalmas annak vizsgálata, hogy mennyire volt eleve elrendeltetett az, ami az ország határaival történt. Ahhoz, hogy a kérdésre válaszolhassunk először össze kell hasonlítani azt, ahogyan Magyarország és ahogyan Románia szervezte a háborúból történő kiválást. A politikai alapdilemma
A „mi lett volna ha…?” kérdése 1944. október 15-én Elolvasom >>
„Kemény kézzel kell bánni az ellenséggel, s a végrehajtás miatt nem lehet érzékenykedni. A háború nem emberbaráti intézmény.”[1] 1944. augusztus 23-án Románia kiugrott a háborúból és átállt a szövetségesek oldalára. Ez megnyitotta az utat a szovjet Vörös Hadsereg előtt a
Etnikai atrocitások Erdélyben (1944) Elolvasom >>
A történelmi determinizmust, mint kézenfekvő történetszemléletet korrigálandó lép fel a tényellenes történeti elbeszélés, melyet alternatív és virtuális történelem címkékkel is elláttak már. A mi lett volna ha…? kérdésére válaszoló hipotetikus, egyszersmind spekulatív történeti beszéd egyik első ismert megnyilatkozása volt a
A virtuális / kontrafaktuális történelem fogalma Elolvasom >>
Sokan úgy gondolják, hogy a történész egyedüli feladata a múlt minél pontosabb rekonstruálása. Leopold von Ranke nyomán úgy tartják, a történettudomány arra született, hogy bemutassa a múltat, ahogyan az valójában volt („Geschichte wie es wirklich gewesen ist”). E sorok szerzője
Mi lett volna, ha…? A kontrafaktuális történetírás mint tudományos módszer Elolvasom >>
Az 1950-es évek a magyar filmtörténet egyik legambivalensebb évtizede volt. Éppen az évtizedet megelőzően, 1949-ben készült el az első magyar színes film (majd rá egy évre az első színes rajzfilm is) Továbbá 1949-ben hozták létre a Népművelési Minisztérium Filmművészeti Főosztályt,
Öt magyar történelmi film az ötvenes évekből Elolvasom >>
Toldi Miklós a középkori magyar (had)történelem talán egyik legismertebb alakja. Sokan őt, mint az Arany János költeményében szerény sorból felemelkedő, szinte népmesei alakot ismerik, a valóságban azonban egy nemzetközi karriert is befutó, magyar királyi tisztségviselővel van dolgunk. Neve és életútja
Toldi Miklós és a magyar zsoldosok Itáliában a 14. század derekán Elolvasom >>
Interviul va fi disponibil în curând și în lb. maghiară / Az interjú hamarosan magyar nyelven is elérhető lesz. Dr. Mircea-Gheorghe Abrudan este cercetător științific grad III la Institutul de Istorie „George Barițiu” din Cluj-Napoca al Academiei Române. Mircea Abrudan
A cikksorozat harmadik részében a marosvásárhelyi szakoktatás kezdeteit mutatjuk be, különös tekintettel a szakiskola és Bernády György polgármester kapcsolatára. Marosvásárhely két szempontból is eltért a hasonló lélekszámú és fejlettségű magyarországi városoktól, Budapest és Kolozsvár mellett itt működött az ország harmadik
A pesti események Várad lakosságát is lázba hozták. Sántha György alispán négy nappal a forradalom kitörését követően 1848. március 20-ra hívta össze a vármegyei közgyűlést, amelynek az eredetileg barokk stílusban épült, de azóta már többször átépített a város központjában található
„Nagyvárad békés forradalma” Elolvasom >>
A Romániai Magyar Népi Szövetség (MNSZ)[1] 1944-1953 között létezett. A szervezet tevékenysége egy sajátos történelmi kontextusban teljesedett ki. Az 1944. augusztus 23-i fordulatot[2] követően hatalmi harcok bontakoztak ki a jobboldali Nemzeti Parasztpárt és Nemzeti Liberális Párt,[3] valamint a Román Kommunista
A Magyar Népi Szövetség a történetírásban a rendszerváltás előtt és után Elolvasom >>
Miután az elmúlt években igyekeztünk az egyetemes filmtörténet, filmművészet legjobb történelmi filmjeit, történelmi tematikájú alkotásait szemlézni – minden esetben annyi művet tárgyalva egy cikken belül ahányadik évtizedben készültek azok–, új cikksorozatot indítunk: ahányadik évtized annyi magyar történelmi film. A sorozat
Négy magyar történelmi film a negyvenes évekből Elolvasom >>
A cigányság története minden esetben adalékokkal szolgálhat egy korszak mentalitás- és társadalomtörténetéhez. Rövid tanulmányomban szeretném kibővíteni mindazokat az eredményeket, amelyeket a történetírás elért a marosvásárhelyi cigányság történetének feltárása során, szeretném az időhatárokat a 16. század elejétől kitolni egészen a 17.
Cigányok a 17. századi Marosvásárhelyen a peres iratok tükrében Elolvasom >>
Elhatároztam, hogy szakember (nem) leszek. Ezúttal. Mert szeretnék bár, de nem fog menni. S ha már a jó Shakespeare lenyúlta az „Országomat egy lóért” költői mondatot, akkor az alábbi kötet esetében csak utókezelésről, kétségbe pottyant megidézésről lehet talán szó, amikor
Visszatérés Erdélybe Elolvasom >>
