Erdélyi Krónika – Történelmi portál

A SZERKESZTŐ AJÁNLJA

TOVÁBBI CIKKEK

A II. világháború Sármáson id. Teleky Dezső naplójának tükrében

A II. világháború Sármáson id. Teleky Dezső naplójának tükrében

1944. augusztus 23-án Bukarestben puccsal megbuktatták az ország diktátorát, Ion Antonescu marsallt, az ország pedig oldalt váltott és a Szovjetunió oldalán folytatta a háborút. A bukaresti események hatására 1944 szeptember…

A tordai fürdők virágkora

A tordai fürdők virágkora

A jellegzetes sósfürdők sorában fontos megemlíteni Tordát.[1] Szabad királyi városi ranggal rendelkezett,[2] a Turi-patak és az Aranyos-folyó között fekszik.[3] Kolozsvártól három órányi kocsiútra helyezkedik el egy 1853-as kiadvány szerint, [4]…

Luka László: a román szocializmus építője

Luka László: a román szocializmus építője

Luka László a romániai magyarság történetének ellentmondásos alakja. A Háromszéken született, nagyszebeni árvaházban felnőtt fiú már 17 évesen önként jelentkezett az Osztrák-Magyar Hadseregbe, 1919-ben pedig a Székely Hadosztály soraiban harcolt…

Véderővita a fővárosban, utcai harcok Kolozsváron 1889-ben

Véderővita a fővárosban, utcai harcok Kolozsváron 1889-ben

A dualizmuskori magyar parlamentarizmus egyik legismertebb paralmenti vitája az 1888–1889-es véderővita volt. A javaslatot Tisza Kálmán miniszterelnök terjesztette elő a képviselőházban, amelyet két paragrafus tett híressé: a 14-es (az újoncozással…

A székely iskolaváros és a modern ipari szakoktatás – Az ipartól az iparművészetig IV.

A székely iskolaváros és a modern ipari szakoktatás – Az ipartól az iparművészetig IV.

A cikksorozat soron következő részében a székelyudvarhelyi Kő- és Agyagipari Szakiskola századfordulós oktatásának eddig kevésbé ismert valóságát mutatjuk be. Az intézmény kitűnik társai közül azzal, hogy páratlanul jól dokumentált, sokrétű…

A „mi lett volna ha…?” kérdése 1944. október 15-én

A „mi lett volna ha…?” kérdése 1944. október 15-én

Magyar szempontból különösen izgalmas annak vizsgálata, hogy mennyire volt eleve elrendeltetett az, ami az ország határaival történt. Ahhoz, hogy a kérdésre válaszolhassunk először össze kell hasonlítani azt, ahogyan Magyarország és…

Etnikai atrocitások Erdélyben (1944)

Etnikai atrocitások Erdélyben (1944)

„Kemény kézzel kell bánni az ellenséggel, s a végrehajtás miatt nem lehet érzékenykedni. A háború nem emberbaráti intézmény.”[1] 1944. augusztus 23-án Románia kiugrott a háborúból és átállt a szövetségesek oldalára.…

A virtuális / kontrafaktuális történelem fogalma

A virtuális / kontrafaktuális történelem fogalma

A történelmi determinizmust, mint kézenfekvő történetszemléletet korrigálandó lép fel a tényellenes történeti elbeszélés, melyet alternatív és virtuális történelem címkékkel is elláttak már.  A mi lett volna ha…? kérdésére válaszoló hipotetikus,…


Az Erdélyi Krónika célja

Küldetés és célok
Az Erdélyi Krónika online történelmi portál célja, hogy szakszerű és közérthető írásokkal népszerűsítse Erdély gazdag történelmét. A platform nemcsak ismeretterjesztő cikkeket közöl, hanem tudományos dolgozatoknak is helyet ad. Alapítója Fazakas László történész, aki 2017-ben hozta létre a portált, és azóta több lelkes szerkesztővel együttműködve tartják fenn az oldalt.

Témakörök és korszakok
A portál különféle történelmi korszakokat és tematikus csoportokat mutat be, mint például az ókor, középkor, kora újkor, a modern kor, jelenkor, valamint híres személyek és történelmi események. Külön figyelmet szentelnek Erdély politikai, társadalmi, kulturális valamint gazdasági fejlődésének. A cikkek és tanulmányok közérthető nyelvezetük miatt mind a laikusok, mind a szakemberek számára értékesek. A portál felhasználja a digitalizáció adta lehetőségeket, így széles körben elérhetővé teszi az erdélyi történelem kutatásának eredményeit.

Közösségi szerepvállalás és publikációs lehetőségek
Az Erdélyi Krónika egyetemi hallgatóknak és kutatóknak is állandó publikációs lehetőséget biztosít, így hozzájárul a fiatal történészek szakmai fejlődéséhez. A szerkesztők önkéntes alapon működtetik az oldalt, pro bono publico, azaz a közjó érdekében végzik munkájukat. Az oldal működéséhez az olvasók támogatását is elfogadják, hogy hosszú távon fenntartható legyen a projekt.

A közösség bevonása és interaktivitás
Az Erdélyi Krónika nem csupán egy olvasmányos portál, hanem egy olyan közösségi tér, ahol a látogatók is hozzájárulhatnak a tartalmakhoz. Lehetőség van közösségi média oldalukon kommentelésre és hozzászólások írására, ami elősegíti a történelmi párbeszéd kialakulását.

Tudományos és kulturális érték
Az oldal komoly hangsúlyt fektet a történelmi kutatások közérthető bemutatására, különösen az erdélyi események kapcsán. Ezáltal nemcsak a tudományos közönség számára jelent forrást, hanem a nagyközönségnek is érthető és élvezetes olvasmányokat kínál. Az interjúk, elemzések és tanulmányok színes képet adnak Erdély sokszínű történelméről.

Az Erdélyi Krónika tehát elkötelezetten dolgozik azon, hogy hiteles és minőségi tartalmat nyújtson az erdélyi történelem iránt érdeklődőknek. Célja, hogy a múlt tanulságai segítsék a jelen generációit abban, hogy jobban megértsék saját kulturális és társadalmi gyökereiket.